Kútba eshet a Mol szerbiai üzlete: megszólalt a miniszterelnök, visszadobták a magyar ajánlatot

A tárcavezető a Mol képviselőivel folytatott többórás egyeztetést követően azt mondta, a szerb fél számára elfogadhatatlanok azok a javaslatok, amelyek a pancsovai finomító jövőbeli működését, nyersolaj-feldolgozási kapacitását és az ország ellátásbiztonságát érintik.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Szerbia nem hajlandó átlépni azokat a korábban meghatározott stratégiai kereteket, amelyek az ország energiaellátásának stabilitását szolgálják.

A NIS körüli tárgyalások az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kaptak a régióban, mivel a vállalat kulcsszerepet tölt be Szerbia üzemanyagellátásában. A pancsovai finomító az ország egyik legfontosabb energetikai létesítménye, ezért Belgrád különösen érzékenyen kezeli a működésével kapcsolatos kérdéseket.

Aleksandar Vucic szerb elnök szerint Belgrád nem engedi, hogy egy frissen alapított szerbiai vállalat megszerezze a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) többségi tulajdonát, mert a cégnek nincs tapasztalata a kőolajiparban. Az államfő újságírók előtt úgy fogalmazott: az érintett társaság „soha nem foglalkozott kőolaj-feldolgozással”, ezért a szerb állam nem támogatja az ügyletet.

Vucic hangsúlyozta, hogy továbbra is zajlanak a tárgyalások a Mol-csoporttal, és a végső döntés várhatóan már a jövő héten megszülethet. Hozzátette, szerinte egyes szereplők „zsarolni” próbálják Szerbiát a tranzakció körül kialakult helyzetben.

A sajtóban megjelent információk szerint egy tavaly nyáron alapított vállalat, a KFT Senator Treasury G.T.7 Two LLC tett ajánlatot a NIS-részvényekre. A társaság tulajdonosa, Ranko Mimovic azt állította, hogy az orosz fél „elvben elfogadta” az ajánlatukat. A szerb elnök rendkívül élesen reagált a felvetésre.

Ez egy olyan játszma, amely nálunk nem megy át. Előbb lennék öngyilkos, mint hogy ezt megengedjem

– mondta Vucic, aki szerint vagy egy szakmailag felkészült befektető érkezik, vagy a szerb állam maga kezeli komolyan a helyzetet, esetleg az amerikai szankciók feloldása után az orosz tulajdonosok folytatják a működést.

Az ügy hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok 2025 októberében szankciókat vezetett be a NIS ellen az orosz többségi tulajdon miatt. A Mol-csoport idén januárban jelentette be, hogy kötelező érvényű keretmegállapodás fő feltételeiről egyezett meg a Gazpromnyefttel annak 56,15 százalékos részesedésének megvásárlásáról.

A magyar olajvállalat emellett tárgyalásokat folytat az Abu-Dzabiban működő ADNOC-kal is, amely kisebbségi tulajdonosként szállhatna be a NIS-be. Az amerikai OFAC engedélye alapján a tranzakciót május 22-ig kell lezárni.

Vucic korábban arról beszélt, hogy a Mol körülbelül egymilliárd eurót fizetne a NIS-részvényekért. A NIS tulajdonosi szerkezete jelenleg úgy néz ki, hogy az orosz Gazprom 11,3 százalékos részesedéssel rendelkezik, míg leányvállalata, a Gazpromnyeft 44,9 százalékot birtokol. A szerb állam részesedése 29,87 százalék, a fennmaradó hányad pedig kisrészvényesek kezében van.