Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
Befektetéseink egy részét mindig érdemes lehet devizában, például euróban tartani.
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtök estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Azonnali devizaváltási szolgáltatást vezetett be mobilbanki applikációjában a Gránit Bank. A szolgáltatás mellé EUR és USD alapú devizakártya is igényelhető.
Az idei trendeket viszont sokkal nehezebb megjósolni, várhatóan kevésbé lesz egyértelmű az irány, sokkal inkább csapkodással, bizonytalansággal telhet az év.
Vegyesen mozgott a forint a vezető devizákkal szemben péntek estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Hónapok óta megszokhattuk, hogy a két nagy fejlett jegybank, a Fed és az EKB kamatpolitikájának alakulása határozza meg a fő irányt a devizapiacon.
Sorra veszik, mely tényezők állhatnak még a kamatemelési ciklus lezárásán kívül a forint gyengülése mögött.
Ma 408,5 forintot is kellett adni egy euróért, amivel egyhónapos negatív csúcsot ért el az árfolyam.
Nagy utat járt be az év eleje óta az euró-forint árfolyam. De miért éppen a forint jár ennyire pórul, és merre megy tovább a forintárfolyam?
Amíg korábban 780 forintért lehetett játszani mezőnként, addig mostanra már 800 forintot kell fizetni.
Immár egy hete kell együtt élnünk az ukrajnai háborúval és annak következményeivel, melynek hatásai máris lecsapódtak a tőkepiacokon is.
Gyengült a forint 2021-ben: 1,3 százalékkal az euróval, 9,3 százalékkal a dollárral és 6,0 százalékkal a svájci frankkal szemben.
Az EuroSouvenir a gyűjtők és turisták által egyaránt kedvelt és széles körben keresett ajándéktárgy.
Cikksorozatunk aktuális részében megvizsgáljuk az eurocsatlakozás banki szabályozásra vonatkozó vetületét.
Cikksorozatunk aktuális részében megvizsgáljuk, hogyan alakultak az Egyesült Királyság és az eurozóna legfontosabb magországainak főbb makrogazdasági mutatói az euro bevezetését követő két évtizedben.
A cikksorozatunk aktuális részében megvizsgáljuk, hogyan alakultak az eurozóna és a zónán kívüli EU tagországok főbb makrogazdasági mutatói 2020-ban.
Az MNB álláspontja szerint a maastrichti kritériumrendszer idejétmúlt, ezért a sikeres eurobevezetés érdekében a kritériumok újrakalibrálására, valamint új feltételek megfogalmazására van szükség.
Az észak-európai eurozóna tagországok teljesítménye az eurót nem használó térségbeli országokhoz képest a gazdasági és egyensúlyi mutatók terén vegyes képet mutat.
Az euro bevezetés milyen előnyökkel, hátrányokkal jár a gazdasági élet különböző területein, és mit tanulhatunk az eddigi belépők esetéből?
