Ez lehet Magyar Péter egyik legnagyobb dilemmája a kormányzása alatt: bárhogy is dönt, a kockázat óriási

Egy korábbi cikkünkben beszámoltunk Alekszandr Uvarov orosz atomenergetikai szakértő nyilatkozatáról, aki szerint a Paks II. beruházás jövője tisztán politikai kérdés. Ennek sorsa leginkább attól függ majd, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt mennyire tervez hosszú távra a hatalomban. Az orosz AtomInfoCenter vezetője egy friss interjúban kifejtette: a projekt beígért felülvizsgálatát a leendő kormány stabilitása, valamint az elérhető politikai haszon fogja meghatározni.

Magyar Péter hasonlóképp semlegesen fogalmazott a projekt sorsáról, így az még bármilyen irányba eldőlhet. A megválasztott miniszterelnök óvatos iránymutatását az érintettek a saját szemszögükből kezdték értelmezni. Az orosz sajtó és Alekszandr Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója a pragmatikus együttműködés folytatásában bízik. A "pragmatikus" kifejezés egyébként visszatérő panel az orosz kommunikációban, ugyanígy kommentálták Magyar Péter győzelmét, valamint a két ország diplomáciai kapcsolatának jövőjét a választások után.

Ami Paks II-t illeti: Lihacsov jelezte, hogy készek bizonyítani a költségek és a műszaki paraméterek indokoltságát. Ezzel szemben a beruházás kritikusai úgy vélik, nem szabad további milliárdokat ölni a projektbe.

Szerintük az orosz fél eddig jogi, pénzügyi és műszaki szempontból is alulteljesített. A beruházás hatalmas csúszásban van, így a kormánynak inkább arra kellene fókuszálnia, hogy az elkerülhetetlen jogi eljárásokból Magyarország a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön ki. A távozó Orbán Viktor eközben mindössze annyit fűzött a témához, hogy leginkább azt bánja: Paks II. nem épült meg sokkal gyorsabban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Veszélyben Paks 2? Brüsszel figyelmeztetése mindent boríthat

Az Európai Bizottság jelzést adott, hogy a paksi atomerőmű bővítésének állami támogatása jelenleg nem rendelkezik uniós jóváhagyással.

A végső döntés immár az új kormányzat, elsősorban Magyar Péter, valamint Kapitány István leendő gazdasági és energetikai miniszter, illetve Orbán Anita új külügyminiszter kezében van.

A Tisza Párt szavazóbázisán belül kettős a beruházás megítélése. Az Orbán-kormány oroszbarát politikáját követően az új vezetés támogatói körében komoly ellenérzéseket szülhet a Moszkvával folytatott további együttműködés. Ugyanakkor az energiaválság, az orosz-ukrán háború és az európai klímavédelmi törekvések jelentősen felértékelték a stabil és kibocsátásmentes atomenergiát.

Szakértők szerint a döntéshozók mozgástere rendkívül szűk. Ha a folytatás mellett döntenek, az gyakorlatilag csak orosz technológiával és a Roszatom fővállalkozói szerepével képzelhető el, mivel az eddig megszerzett engedélyek kifejezetten erre az erőműtípusra vonatkoznak.

Bár a nyugati beszállítók – például az irányítástechnikát és a turbinákat biztosító francia vállalatok – jelenléte tompíthatja a geopolitikai feszültségeket, az ukrajnai orosz invázió miatt a projekt elvesztette korábban remélt európai referenciaberuházás jellegét.

Amennyiben a kormány a szerződésbontás mellett dönt, a magyar államnak kell tételesen bizonyítania, hogy az orosz fél képtelen volt teljesíteni a műszaki és határidős vállalásait. Ez gigantikus és elhúzódó kártérítési perekhez vezetne. További nehézséget jelent, hogy egy esetleges alternatív, nyugati technológiájú erőmű építéséhez szinte lehetetlen gyorsan új partnert találni. Ennek oka a szóba jöhető vállalatok jelenlegi, globális szintű leterheltsége.

Bár a globális atomipar átalakulóban van, és az érdeklődés egyre inkább a kisméretű moduláris reaktorok (SMR) felé fordul, Magyarországot még hosszú ideig leköti a Paks II. körüli helyzet rendezése. Bármelyik utat is választja az új kormány – a nehézkes továbbépítést vagy a bonyolult jogi kiszállást –, egyik sem ígérkezik könnyű és gyors megoldásnak.

Címlap: Hegedüs Róbert/MTI Fotószerkesztőség