Eltűntek a turisták, bedőlt a gazdaság: a parajdi sóbánya katasztrófája után máig nem állt talpra a térség

A parajdi sóbánya évtizedekig a térség egyik legfontosabb turisztikai attrakciója volt. 2024-ben közel 470 ezer látogatót fogadott, a nyári csúcsidőszakban pedig naponta több ezer ember fordult meg a föld alatti gyógyászati központban. A település gazdasági modellje gyakorlatilag teljes egészében erre a forgalomra épült, sokan a bányában dolgoztak, vagy éppen a turizmusra építettek és vendégházakat, éttermeket üzemeltettek.

2025 májusában azonban egyik napról a másikra szűnt meg rengeteg helyi lakos megélhetése, miután a bányába betört a víz. A heves esőzések miatt beázó bányát május 6-án, éppen egy évvel ezelőtt zárták le, néhány nap múlva pedig veszélyhelyzetet hirdettek. A Korond-patak vize néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát, a hatóságok lezárták a területet, a turisták pedig szép lassan eltűntek.

A bányakatasztrófát egy ökológiai katasztrófa is követte: a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt a térségben jelentős számú faj pusztult ki, és több mint 40 ezer ember fél évre ivóvíz nélkül maradt. Az ügyben bűnvádi eljárás indult, mely még az előkészítés szakaszában van a Hargita megyei ügyészségen, míg környezetvédők a legfőbb ügyészségen is bűnvádi feljelentést tettek.

A veszélyhelyzetet tavaly május óta havonta hosszabbítják meg, a legutóbbi döntés szerint 2026. május 8-ig marad érvényben. A Sószorosba ma is tilos a belépés, a Korond-patak és a környező vízfolyások sótartalmát pedig folyamatosan mérik.

Összeomlott a térség turizmusa

A vendégéjszakák száma a sóbánya bezárása óta drámai mértékben zuhant: a helyi turisztikai szereplők szerint 2025-ben a forgalom az előző évnek mindössze mintegy 5 százalékát érte el, vagyis a turizmus nem csupán visszaesett, hanem szinte teljesen eltűnt. Bár egy ideig a katasztrófaturizmus hozott még bevételt és sokan nem mondták le utazásukat a katasztrófa ellenére se, ezzel is támogatva a helyieket, ez a lendület lecsengett és egyre kevesebben érkeznek.

Csak 2025-ben 135 vállalkozás szűnt meg a Sóvidéken, ezek többsége Parajdon és a környező, turizmusból élő településeken működött. A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) igazgatója, Róbert István az Agerpresnek elmondta, hogy leginkább az utcai árusokat érintette a válság: kürtőskalácsot, lángost, vattacukrot kínáló kisvállalkozások tűntek el tömegesen, de a vendéglátás más szereplői sem tudták átvészelni a forgalom kiesését.

Számos panzió és szálláshely felfüggesztette működését, mivel a tulajdonosok szerint egyszerűen nem érte meg nyitva tartani. Parajdon korábban 116 minősített szálláshely működött 1770 férőhellyel, ezekből mára körülbelül hetven maradt aktív, de jelentős részük minimális kihasználtsággal működik. A katasztrófa hatása ráadásul érezhető a szomszédos településeken is: Szováta három négycsillagos szállodájában a forgalom a korábbi évek mindössze 20 százalékára esett vissza, így látszik, hogy sokan ott is a sóbánya közelsége miatt szálltak meg.

Megduplázódott munkanélküliség, csoportos leépítések

A gazdasági visszaesés a munkaerőpiacon is gyorsan érezhetővé vált. Parajdon a munkanélküliek száma néhány hónap alatt 69-ről 121-re emelkedett, és a folyamat azóta sem állt meg. Már 2025 nyarán is csoportos leépítések történtek, de az egyéni elbocsátások száma is jelentős lehetett. 

A helyzetet súlyosbítja, hogy a településen jelenleg gyakorlatilag nincs betöltetlen álláshely. A legközelebbi munkalehetőségek Székelyudvarhelyen találhatók, főként a szolgáltatási szektorban, ami sokak számára ingázást vagy elköltözést jelent.

Nemcsak a turizmusból élők kerültek nehéz helyzetbe. A parajdi sóbányát működtető állami vállalat, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) most sem a sókitermelésből, sem a turizmusból nem jut bevételhez. Ez különösen érzékenyen érinti a térséget, hiszen a bánya nemcsak turisztikai látványosság volt, hanem jelentős munkaadó is. Jelenleg a település bányászai közül sokan kényszerszabadságon vannak, a vállalat áprilisban és májusban 63 embert tartott így alkalmazásban, számukra az alapbér 80 százalékát biztosítják. 

A wellnessközpontra építenék a turizmust

A sóbánya kiesése után a helyi szereplők kénytelenek új alapokra helyezni a turizmust. Jelenleg a legfontosabb kitörési pontot a wellness- és termálturizmus jelentheti. A parajdi wellnessközpont az elmúlt években már fontos kiegészítő attrakció volt, most azonban kulcsszerepbe került. A Visit Parajd kezdeményezésére a szervezet és a Hargita Megye Tanácsa jegyeket vásárolt a fürdőbe, melyeket a helyi szállásoknak adtak.

A szállásadók így ingyenes belépőt biztosíthatanak a vendégeiknek a fürdőbe, ezzel is ösztönözve a látogatásokat és a létesítmény fenntartását. A programhoz már több mint ötven szállásadó csatlakozott. 

A 2015-ben átadott, fedett wellnessközpont sós- és édesvizű medencével, gyermekmedencével, jakuzzikkal, finn- és infraszaunákkal, valamint gőzfürdővel várja a látogatókat. A sós termálvíz miatt a fürdő sokak szerint egészségmegőrző szerepet is betölt: mozgásszervi, ízületi és légúti panaszok esetén keresik fel sokan.

A Visit Parajd a legnagyobb fejlesztési lehetőséget is a wellnessközpontban látja. Parajd alatt 65 Celsius-fokos sós termálvíz húzódik, amelynek kiaknázása – egy új, nagyobb hozamú kút fúrásával – alapjaiban változtathatná meg a település kilátásait. „Ha a rendelkezésre álló forrásokból célzottan akár egyharmadot erre fordítanának, az már komoly előrelépést jelentene" - nyilatkozta korábban a Kronikanak a szervezet vezetője. A cél egy korszerű, egész évben működő gyógyászati központ kialakítása, amely a sóbánya kiesését részben pótolhatná.

Emellett felmerült új turisztikai attrakciók létrehozása is, például kilátó építése, illetve öko- és aktívturisztikai programok fejlesztése is. Ezek azonban már jóval nagyobb versenyben kell, hogy helytálljanak, mint a korábbi, egyedi vonzerőt jelentő bányaturizmus.

A helyi vállalkozók szerint a következő időszak kulcsfontosságú lesz, hiszen a legtöbben jelenleg túlélési üzemmódban működnek, tartalékaik pedig folyamatosan apadnak.

Ezzel párhuzamosan bírósági bejegyzés előtt áll a Parajdi Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) Szövetség, amelyben az önkormányzat, a vállalkozói szövetség és a turisztikai egyesület is részt vesz. A szervezet célja professzionális, fizetett menedzsment kialakítása, amely összehangolja a marketinget, a szolgáltatásfejlesztést és az idegenforgalmi adó kezelését. 

A hivatalos jelentés szerint elkerülhető lett volna a katasztrófa

A tragédia körülményeit vizsgáló hivatalos jelentés súlyos megállapításokat tett. Eszerint a vízbetörés kockázata nem volt ismeretlen, a korábbi években többször is jelentkeztek szivárgások, és szakértői vélemények is figyelmeztettek a veszélyre.

A jelentés szerint a Salrom alábecsülte a kockázatokat, és nem hajtotta végre időben azokat a beruházásokat, amelyek hosszú távon megvédhették volna a bányát. Bár a szükséges anyagi források rendelkezésre álltak, a védekezési munkálatok elmaradtak vagy késlekedtek.

A dokumentum szerint több kulcsfontosságú intézkedés is hiányzott, a műszaki és szervezési tervek nem kezelték megfelelően a kockázatokat, és a veszélyhelyzetre való felkészülés is hiányos volt. A jelentés ezért a felelős vezetők jogi felelősségre vonását is javasolja.

Ennek ellenére, ahogy az a Recorder román oknyomozó portál helyszíni riportjából kiderült, a Salrom egy év után mindössze a sürgősségi munkálatok felét végezte el és a parajdi sóbánya elárasztásának - melyet később a Kis-Küküllőn ökológiai katasztrófa követett -, továbbra sem nevezték meg a felelőseit.

A vállalat mindössze a Korond-patak vízét a bánya fölött átvezető csőrendszerrel készült el, hat hónap késéssel. A patak medrének lebetonozása, mellyel a jövőbeli szivárgásokat kívánják megelőzni, még várat magára.

A Korond-patakon megépítendő árvízvédelmi rendszer, a védőgát és záportározó munkálatai a tervek szerint idén kezdődhetnek el. Míg a tavaly májusi katasztrófa után a nemzetközi szakértők részvételével tartott megbeszéléseken a tárnákat elöntő víz kiszivattyúzásának lehetőségeiről is szó esett, mára ez már egyáltalán nincs napirenden.

A Salrom igazgatója, Constantin Dan Dobrea jelenleg is hivatalban van, bár Radu Miruta korábbi gazdasági miniszter többször is kérte a lemondását. Az igazgató szerint az árvízvédelmi munkálatok nem tartoztak a Salrom hatáskörébe, és a hatályos törvények szerint a vállalat mindent megtett, ami módjában állt, hogy elejét vegye a katasztrófának. Sorin Randasu, a vízügyi hatóság vezetője azt állítja: a vízügyesek azért nem tudtak beavatkozni, mert nem kaptak elegendő információt a Salromtól a helyzet súlyosságáról.

A román hírportál az Európai Unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja tavaly májusi küldöttségének vezetőjét, Gerhard Winters holland hidrológust is megszólaltatta, aki szerint a veszély nem múlt el, nehéz megjósolni, mikor következhet be egy beomlás, egyéb esemény. A felszín alatti nagy mennyiségű sós víz miatt a Korond-patakkal érintkező folyóvizek sótartalma bármikor megnőhet, ami a mezőgazdaságra, a természetre, az ivóvízellátásra is negatív hatással lesz.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.