Befuccsolt a keleti nyitás gigaprojektje, óriási pénzt bukott a magyar állam: szinte esélytelen, hogy megtérül a kár

A történet a hazai elektronikus útdíjszedési rendszer 2013-as, sikeres bevezetésével indult. A magyar állam ezt a jól működő, a költségvetésnek évi több százmilliárd forintos bevételt hozó modellt szerette volna értékesíteni a nemzetközi piacon. A keleti nyitás mintaprojektjeként 2021 elején be is jelentették, hogy magyar vállalatok építhetik ki a világ negyedik legnépesebb országa, Indonézia egységes útdíjrendszerét. A mintegy 330 millió dolláros beruházást az Eximbank finanszírozta. A megvalósításra egy külön projektcég jött létre, amelyben a magyar állam és egy helyi üzletember lettek a fő tulajdonosok - írja a Telex.

Bár a projekt magyar informatikai háttere valóban elkészült, a kivitelezés hamar áttörhetetlen falakba ütközött. A magyar fél ugyanis egyáltalán nem mérte fel megfelelően a helyi viszonyokat és az országkockázatot. Indonéziában az autópályákat koncessziós társaságok üzemeltetik, amelyek maguk szedik be az útdíjat. A bevételek egy részét sok esetben egyszerűen eltitkolják az állam elől. Ezek a helyi érdekcsoportok hallani sem akartak egy átlátható, központosított rendszerről, amely tönkretette volna a jól jövedelmező üzletüket.

Ahol csak tudták, szabotálták a magyarok munkáját. Nem adtak ki építési engedélyeket a felügyeletük alá tartozó szakaszokra, vagy éppen megrongálták és ellopták a már kihelyezett tartószerkezeteket és kamerákat. A helyzetet a politikai elitváltás is nehezítette. A tavalyi indonéz elnökváltást követően az új vezetésnél a nulláról kellett volna újraépíteni a beruházás politikai támogatottságát.

A magyar szereplők teljesen tehetetlennek bizonyultak a helyi viszonyokkal és a rendszerszintű korrupcióval szemben. A helyzet abszurditását jól mutatja a lopások megakadályozása körüli káosz. A helyi biztonsági őrök könnyen megvesztegethetők voltak. A melléjük rendelt magyar felügyelők ellenőrzésére újabb kamerákat kellett volna felszerelni, amelyek aztán szintén a tolvajok célpontjává váltak. Hiába nevezett ki a kormány miniszteri biztost a válságkezelésre, érdemi előrelépés nem történt.

A szoftverek folyamatosan elavulnak, a legyártott acélportálok és a méregdrága kamerarendszerek pedig raktárakban veszítik el az értéküket. Ennek eredményeként a közös vegyesvállalat pusztán a legutóbbi lezárt üzleti évében 12 milliárd forintos veszteséget termelt.

Bár a Belügyminisztérium álláspontja szerint a magyar fél teljesítette a szerződésben foglaltakat, a befektetés megtérülésére mára semmi esély nem maradt.

A profit a működő rendszer bevételeinek egy részéből származott volna. A projekt megmentésére tett kísérletek sorra elbuktak, így a magyar állam előtt jelenleg három, egyaránt fájdalmas út áll.

Az első, hogy a kormány hivatalosan is beletörődik a kudarcba, és leírja a gigantikus veszteséget. A második, hogy a szerződésnek megfelelően Szingapúrban nemzetközi választottbíróság elé viszi az ügyet, és bepereli az indonéz államot. Egy esetleges kedvező ítélet érvényesítése azonban a helyi hatóságokkal szemben szinte lehetetlen küldetésnek tűnik.

A harmadik opció a beruházás áron aluli értékesítése egy olyan befolyásos helyi üzleti csoportnak, amely jó kapcsolatokat ápol az új indonéz vezetéssel. Bármelyik forgatókönyv is valósul meg, a magyar adófizetők pénzéből finans

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.

zírozott ázsiai üzletből megtérülés helyett legfeljebb a kármentés maradt hátra.