Veszteséges lett az Erste az extraprofitadó miatt: ezt üzente az új kormánynak a vezérigazgató

Az Erste IFRS szerinti működési bevételei 2 százalékkal emelkedtek 2025 első negyedévéhez képest. A nettó kamatbevételek 7 százalékkal, a díj- és jutalékbevételek pedig 8 százalékkal nőttek. Jelasity Radován elnök-vezérigazgató a bank eredményeit bemutató sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a hitelpiac továbbra is erős keresletet mutatott az év elején.

A működési költségek közben 10 százalékkal emelkedtek éves alapon. Ebben szerepet játszottak a magasabb személyi jellegű ráfordítások és az adminisztratív kiadások növekedése is. A bank működési eredménye így 56 milliárd forintra csökkent az egy évvel korábbi 57 milliárd forintról. A költség/bevétel arány 40 százalékra emelkedett a tavalyi 37 százalékról.

Az Erste adózás utáni eredménye az első negyedévben 5 milliárd forintos veszteséget mutatott, miközben tavaly ilyenkor még 20 milliárd forintos profitot termelt a pénzintézet. A visszaesés hátterében az áll, hogy az extraprofitadó új szabályai miatt a teljes adóterhet az első negyedévben kellett elszámolni.

A bank ügyfélhitel- és kötvényállománya március végére 17 százalékkal nőtt éves összevetésben. Az új finanszírozások volumene összességében 73 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nem teljesítő hitelek aránya tovább csökkent, és rekordalacsony, 1,5 százalékos szintre mérséklődött az egy évvel korábbi 1,9 százalékról.

Harmati László, az Erste lakossági vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a lakossági üzletágban a teljes hitelállomány 21 százalékkal emelkedett. Az új lakáshitelek folyósítása kiemelkedő mértékben, 119 százalékkal ugrott meg éves alapon. A személyi kölcsönök esetében 54 százalékos növekedést mértek, míg a kisvállalkozóknak kihelyezett hitelek volumene 133 százalékkal bővült.

A megtakarítási üzletágban is növekedést ért el az Erste. A lakossági befektetések és betétek összértéke 15 százalékkal, 7760 milliárd forintra nőtt. A lakossági megtakarításokon belül a befektetések aránya 71 százalékot tett ki. A kezelt és befektetett vagyon összértéke elérte a 6600 milliárd forintot, ami 20 százalékos emelkedést jelentett éves összevetésben. A privátbanki üzletág 1466 milliárd forintnyi vagyont kezelt március végén.

Nem egyenlő feltételek?

Az Erste Bank szerint az új kormány legfontosabb feladata a piacgazdasági működés és az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása lehet. Jelasity Radován, a pénzintézet elnök-vezérigazgatója a szerdai sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az elmúlt években számos állami beavatkozás torzította a piaci viszonyokat, és ezek következtében egyes szereplők kedvezőbb helyzetbe kerültek másoknál.

EZ IS ÉRDEKELHET

Erste-vezér: legyen vége a lejtős pályának, itt az ideje, hogy szakmázzunk

Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint a magyar gazdaságban és a bankszektorban eljött az idő a szemléletváltásra.

A bankvezető problémás intézkedésként említette az extraprofitadót, amely a bankadó és a tranzakciós illeték mellett további terhet jelentett a pénzügyi szektornak. Jelasity szerint a leköszönő kormány gazdaságpolitikáját sok átmenetinek nevezett, de végül tartósan fennmaradó intézkedés jellemezte. Úgy fogalmazott, hogy a gazdasági szereplők számára kiszámíthatóbb környezetre lenne szükség, ezért az Erste azt várja az új kormánytól, hogy világosan meghatározza, mely programok maradnak fenn, melyek szűnnek meg, és melyek működnek tovább módosított formában. A bank szerint kevesebb egyszeri politikai beavatkozásra lenne szükség, és fontos lenne egy előre látható gazdasági pálya kialakítása.

A kötelező ATM-telepítésekkel kapcsolatban Harmati László lakossági vezérigazgató-helyettes arról beszélt, hogy szerinte nem lenne indokolt a program következő szakaszának végrehajtása. A jelenlegi szabályok szerint február végéig az 500 főnél nagyobb településeken kellett ATM-eket telepíteni, a következő ütem pedig az ennél kisebb falvakat érintené. Harmati szerint az Erste minden jogszabályt betart, ugyanakkor több helyen azt tapasztalták, hogy a kihelyezett automatákat hónapokig nem használták, ezért a beruházást felesleges kiadásnak tartják.

A sajtótájékoztatón szóba kerültek a választások utáni nagy összegű pénzmozgások is. Arra a kérdésre, hogy érzékeltek-e vagyonkimentésre utaló tranzakciókat, Zsiga Krisztina kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes azt mondta: a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott szempontok alapján vizsgálták az 50 millió forintot meghaladó, meghatározott országokba irányuló utalásokat, de csak nagyon kevés esetben kellett bejelentést tenniük.