Megjelent a gázstop-rendelet: tényleg elzárjuk az ukrán vezetéket, de nem úgy és nem most

Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatása szerint az ukrajnai szállítások leállítása lehetőséget teremt a hazai gáztárolók fokozottabb feltöltésére. Ez a következő téli időszak ellátásbiztonsága szempontjából kulcsfontosságú. A rendeletek indokolása alapján a döntés válasz azokra az ukrán lépésekre, amelyek a magyar energiaellátást veszélyeztették. Ilyen volt például az olajszállítások akadályozása, vagy a Török Áramlat infrastruktúráját érintő támadások.

A kivitel leállítása nem hagyományos tiltással történik. A szabályozás előírja, hogy a hazai szállítási rendszerüzemeltető (FGSZ) júliustól szeptemberig nem hirdethet kapacitásaukciókat az ukrán határkeresztező pontokon. Mivel a nemzetközi gázkereskedelem alapja a kapacitáslekötés, ennek hiányában a fizikai szállítás technikailag és jogilag is ellehetetlenül. A fokozatos leállás azt jelenti, hogy a gázszállítások ténylegesen nyár közepén szűnhetnek meg. Ez a betárolási szezon derekán komoly nehézséget fog okozni az ukrán kereskedőknek és rendszerüzemeltetőknek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos árat fizethet Magyarország az ukrán szállítások leállításáért: hiába a teli tárolók, óriási feszültség jöhet

Összességében a döntés rövid távon Ukrajnát hozza nehezebb helyzetbe, de hosszabb távon Magyarország is veszíthet a stratégiai pozíciójából.

A csomag másik központi eleme egy további 800 millió köbméteres hazai betárolási kötelezettség. Ez a magyar éves földgázfogyasztás nagyjából tizedét teszi ki. A kormány a veszélyhelyzeti jogrend eszközeivel élve osztja fel ezt a többletet a piaci szereplők között. A legnagyobb részt, 400 millió köbmétert az MVM kapja. Az FGSZ 200 millió, míg a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség és a versenypiaci kereskedők 100-100 millió köbméter betárolására kötelezettek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kemény pofont kaphat Magyarország: olyat lépett a kormány, aminek nagyon csúnya vége lehet

Az intézkedés nemcsak súlyos kártérítési pereket és uniós eljárásokat vonhat maga után, hanem a nemzetközi energiapiaci szabályozást is felboríthatja.

A jelenlegi piaci árakon számolva az előírt pluszmennyiség beszerzése mintegy 165 milliárd forintba, azaz körülbelül 420 millió euróba kerül. A földgáz megvásárlása, valamint a tárolási és finanszírozási díjak együttesen komoly terhet rónak a szereplőkre. Ez a többletköltség várhatóan beépül majd az ipari gázárakba, ami növeli a vállalatok működési költségeit és rontja a versenyképességüket. Emellett a megnövekedett likviditási igény miatt a kisebb kereskedők akár ki is szorulhatnak a piacról.

Nemzetközi szinten a szabályozás komoly jogi kockázatokat rejt. Az Európai Unió belső energiapiaci szabályai megkövetelik a határon átnyúló kapacitásokhoz való diszkriminációmentes hozzáférést. Emiatt az államilag irányított korlátozás nagy eséllyel kötelezettségszegési eljárást von maga után. Ezenfelül az ukrán irányú export ellehetetlenítése a már megkötött kereskedelmi szerződések teljesítését is meghiúsítja. Ez pedig nemzetközi jogvitákhoz és jelentős pénzügyi követelésekhez vezethet.

Címlapkép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos, MTI/MTVA