Kemény pofont kaphat Magyarország: olyat lépett a kormány, aminek nagyon csúnya vége lehet

Orbán Viktor miniszterelnök az ukrán zsarolással szembeni védekezésként jellemezte a lépést. Érvelése szerint az export leállítására a hazai energiaellátás stabilizálása és a földgáz itthoni betárolása miatt van szükség. A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy állítása szerint Ukrajna a déli gázvezetéket is támadja.

A lépés több ponton is sértheti az uniós jogot

A háború kitörése óta a hazánkból Ukrajnába irányuló gázexport megtöbbszöröződött. Míg 2022-ben 620 millió köbmétert exportáltak, 2024-ben már 1,7 milliárdot. 2025 első felében pedig az ukrán gázimport több mint fele már Magyarországról érkezett.

Ezeket a szállításokat azonban nem a magyar állam, hanem magáncégek és energiapiaci szereplők végzik. Köztük van az MVM, valamint a szállítási rendszerirányító FGSZ is. A tranzit- és kereskedelmi tevékenység a piaci áraktól függően éves szinten akár 100 milliárd forintos bevételt is jelenthet. Emiatt a kivitel leállítása súlyos pénzügyi veszteséget okoz a magyar vállalatoknak.

A piaci viszonyok önkényes átírása komoly jogi és gazdasági kockázatokat rejt. A kereskedelmi szerződések egyoldalú felbontása kártérítési perekhez vezethet, emellett megrendítheti a magyar piac iránti nemzetközi bizalmat. Ez a folyamat alááshatja az ország regionális gázelosztó központtá válásának terveit is.

A lépés emellett sértheti az Energiaközösséget létrehozó szerződést, valamint az áruk szabad áramlásának uniós alapelvét. Mindez szinte borítékolhatóan újabb kötelezettségszegési eljárást vonna maga után. A kormánynak már van hasonló konfliktusa az EU-val. A Covid-járvány után bevezetett, az építőanyag-exportot korlátozó intézkedésekről az Európai Unió Bírósága a közelmúltban mondta ki, hogy sértik az uniós jogot.

A gázhálózatok ráadásul természetes monopóliumként működnek, amelyekre szigorú nemzetközi szabályok vonatkoznak a diszkriminációmentes piaci hozzáférés biztosítása érdekében. Egy rendszerirányító nem zárhat le önkényesen egy határkeresztező pontot. Mivel az energiapiac szorosan integrált nemzetközi rendszer, egy ilyen egyoldalú állami beavatkozás rendkívül veszélyes precedenst teremt. Ha Magyarország felrúgja ezeket a szabályokat, onnantól semmi sem garantálja, hogy a jövőben egy másik ország nem zárja el ugyanígy a gáz- vagy áramvezetékeket hazánk elől.