A német repülőrajt tovább csúszik, de úgy tűnik, idén végre tényleg megérkezhet

Nagy Márton a tavalyi kedvezőtlen magyar GDP-adatok kapcsán, egy kilencpontos Facebook-bejegyzésben, elsősorban a külső gazdasági környezetet tette felelőssé a várakozásoktól elmaradó eredményekért. Érvelése szerint a kis, nyitott gazdaság jelleg, a külső kereslet hiánya, valamint a járműgyártás és az akkumulátoripar átmeneti nehézségei egyaránt hozzájárultak a gyenge teljesítményhez. Kiemelte továbbá a német gazdasággal való szoros összefonódást is.

A német gazdaság szerepe a magyar visszaesésben valóban jelentős, de korántsem kizárólagos. Miközben Magyarországon immár három éve gyakorlatilag stagnál a gazdaság, a hasonló német függőséggel bíró szomszédos országokban növekedés volt megfigyelhető: Szlovákiában átlagosan évi 1,6, Csehországban 1,3 százalékos bővülés valósult meg. Szakértői számítások szerint a német recesszió mintegy 0,6 százalékponttal fékezte a magyar GDP-növekedést 2024 eleje és 2025 közepe között, ám ez a hatás nem elsősorban az akkumulátor- és járműgyártáson keresztül érvényesült. A három éve tartó magyar gazdasági pangás fő okát tehát nem elsősorban a német nehézségekben kell keresni - írta meg a Telex.

Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy tavaly először az elmúlt három évben nem csökkent a német gazdaság teljesítménye. Az előrejelzések 2026-ra már érdemi növekedést valószínűsítenek, amelynek jelentős része a növekedésösztönző költségvetési csomagból származhat. Rövid távon ez kedvező hír, hosszabb távon azonban önmagában nem oldja meg sem a német, sem a magyar gazdaság strukturális gondjait.

EZ IS ÉRDEKELHET

Meglepő vallomást tett Friedrich Merz a német gazdaság állapotáról: súlyosabb a helyzet, mint gondolták

Az eddigi intézkedések nem voltak elegendőek Németország gazdasági versenyképességének javításához.

A német gazdasági kilátásokkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az előrejelzések az utóbbi években gyakran túlzottan optimistának bizonyultak. Az Európai Bizottság 2023-ban még 0,8, az OECD 0,6 százalékos növekedést várt 2024-re Németországban, ehhez képest a valóságban fél százalékos visszaesés következett be. A mostani előrejelzések 2025-re 1–1,2 százalékos bővülést prognosztizálnak, amit a német kormány ennél valamivel visszafogottabban, 1 százalékra becsül.

A német növekedés újraindításának kulcsa a költségvetési ösztönzés lehet. Az alkotmányban rögzített adósságfék szabály módosítása után két, egyenként 500 milliárd eurós alapot hoztak létre védelmi és infrastrukturális fejlesztésekre. A Kieli Világgazdasági Intézet becslése szerint ezek az intézkedések 0,6 százalékponttal növelhetik a GDP-t. A berlini Német Gazdaságkutató Intézet ennél is optimistább: akár 1 százalékpontos többletet, összesen 2,1 százalékos növekedést tart elérhetőnek.

Az infrastrukturális és klímavédelmi alapból az év elejéig 24 milliárd eurót folyósítottak, 2026-ig pedig további 37 milliárd euró kifizetését tervezik. A védelmi kiadások szintén jelentősen emelkednek: a rendes költségvetésből 20 milliárd, a különleges alapból további 25 milliárd euró többletforrás érkezik.

Két fő kockázat fenyegeti az előrejelzések beválását. Egyrészt tavaly az előirányzottnál kevesebb forrást sikerült ténylegesen felhasználni: a költségvetést és mintegy 30 honvédelmi közbeszerzést például csak november végén fogadtak el. Másrészt a vállalati pesszimizmus oldódására is szükség lenne, amely jelenleg mintegy önbeteljesítő jóslatként fogja vissza a német gazdaság teljesítményét.

Vannak azonban biztató jelek is. A ZEW intézet szerint a befektetői hangulat januárban 2021 augusztusa óta a legmagasabb szintre emelkedett. Az ipari megrendelések decemberben az elmúlt két év leggyorsabb ütemében bővültek, és immár negyedik hónapja nőnek. Az ipari termelés novemberben szintén zsinórban harmadik hónapja emelkedett, különösen a járműipar teljesítménye volt kiemelkedő.

A rövid távú pozitív kilátások mellett azonban számos strukturális probléma továbbra is megoldatlan. A német gazdasági modell több alappillére is megingott. Az orosz földgázra épülő energiastratégia az ukrajnai háború miatt fenntarthatatlanná vált. Bár a gázárak 2023-ra visszatértek a 2021-es szintre, az energia még mindig drágább, mint sok más világgazdasági szereplőnél, ami versenyhátrányt jelent.