Óriási az étolajpara Magyarországon: már a hatóság is vizsgálódik a háttérben, minden egy irányba mutat

A hazai fogyasztói árszint összességében az EU-s átlag 69 százalékán áll. Ehhez képest az élelmiszerek ára mindössze 4,9 százalékkal marad el az EU-s árszinttől, míg a régiós országok áraihoz képest a hazai termékcsoport mintegy 10 százalékkal drágább. Jelentős különbség mutatkozik tehát az általános árszint és az élelmiszerárak között, ami nehezen indokolható a hazai fejlettséggel vagy egyéb makrogazdasági tényezővel. Az élelmiszer-termékkörön belül a legmagasabb árszint az étolajat is magában foglaló olajok és zsírok élelmiszercsoportnál tapasztalható. Ennél a termékkörnél a hazai árszint közel 10 százalékkal haladja meg az uniós és 16 százalékkal a régiós átlagot az Eurostat adatai szerint.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarországon az egy főre jutó étolajfogyasztás 10-12 liter körül mozog évente, ami azt jelenti, hogy több mint 100 millió liter étolaj (főleg napraforgóolaj) kerül felhasználásra a hazai háztartásokban. A napraforgó-étolaj iránti fogyasztói keresletet, illetve a napraforgó-étolaj alapanyagául szolgáló olajos magvak iránti keresletet nagyobb részben a hazai szereplők, kisebb részben külföldi import elégíti ki, utóbbi mintegy 10-20 százalékra tehető.

A GVH és az MNB szakértői feltárták, hogy 2024 decembere óta Magyarországon az étolaj ára euróban kifejezve – az árréskorlátozások ármérséklő hatása mellett is – jobban emelkedett, mint a régiós átlag. Az étolaj hazai fogyasztói ára 2024 decembere és 2025 őszi hónapjai között euróban számolva 15,8 százalékkal nőtt. Ehhez képest a másik három visegrádi országban az euróban számított átlagos áremelkedés 9,7 százalék volt ugyanebben az időszakban. Az árréskorlátozás bevezetése mellett is markáns drágulás figyelhető meg a hazai piacon, ami tovább növeli az amúgy is érdemi különbséget a hazai árszint és a régiós árak között.

Mindezek alapján a GVH arra a következtetésre jutott, hogy a napraforgó-étolaj piacán indokolt megvizsgálni, hogy az értéklánc különböző szintjeire ható piaci tényezők mennyiben járulhattak hozzá a visegrádi országok átlagáraitól, illetve az európai tőzsdei jegyzésáraktól való eltéréshez. Ezért a nemzeti versenyhatóság gyorsított ágazati vizsgálatot indított.

A gyorsított ágazati vizsgálat a versenytörvényben rögzített, piaci problémák feltérképezésére szolgáló eljárás olyan esetekben, amikor a körülmények a verseny torzulására vagy korlátozódására utalhatnak, és sürgős beavatkozás indokolt az adott szektorban. A vizsgálat során a versenyhatóság többek között a piaci szereplőktől összegyűjtött – kötelező válaszadáson alapuló – információk elemzésével tárja fel a verseny esetleges torzulásának okait, hogy szükség esetén megfelelő lépéseket tehessen. Az információgyűjtés lezárultát és az adatok elemzését követően a GVH nyilvános jelentésben összegzi a gyorsított ágazati vizsgálat eredményeit. Ennek elkészítésére egy hónap áll rendelkezésre, amely indokolt esetben összesen kétszer egy-egy hónappal meghosszabbítható.

A vizsgálathoz a nemzeti versenyhatóság az általa működtetett online Árfigyelő historikus adatait is felhasználja. A GVH 2025-ben összesen négy gyorsított ágazati vizsgálatot végzett el, ebből kettőt az élelmiszer-kereskedelem területén a hazai tej, illetve tojáspiacon.