Már most visszavágták a 2026-os növekedési várakozásokat: elképesztő gödörbe kerülhetett Magyarország

A KSH adatai szerint a magyar gazdaság teljesítménye a tavalyi negyedik negyedévben mindössze 0,2 százalékkal emelkedett az előző három hónaphoz képest, miközben az elemzők 0,4 százalékos bővülést vártak. Az egész éves GDP-növekedés 0,3 százalék volt, ami még a 2024-es, eleve gyenge teljesítményt sem haladta meg érdemben.

A magyar gazdaság növekedése már három és fél éve akadozik. Az elmúlt 14 negyedévből nyolcban visszaesést, egyben stagnálást regisztrált a statisztikai hivatal, és csupán öt alkalommal mértek bővülést negyedéves összevetésben. A tavalyi második félév egy stagnáló és egy szerény, 0,2 százalékos növekedést hozó negyedévből állt, ami azt mutatja, hogy a várt dinamizálódás elmaradt.

Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője szerint bár a várakozások nem voltak magasak, a friss adat így sem tudott pozitív meglepetést okozni. Rámutatott, hogy a kormányzati költekezés növelése ellenére sem javult érdemben a gazdasági teljesítmény. Az ING idénre továbbra is számottevő növekedéssel számol, azonban a lefelé mutató kockázatok erősödése miatt 2026-ra vonatkozó előrejelzésüket 2,3 százalékról 1,9 százalékra csökkentették.

Az elemző kiemelte, hogy Németország, Hollandia, Spanyolország és Olaszország is pozitív meglepetéssel szolgált, így Magyarország teljesítménye különösen gyengének tűnik. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a negyedik negyedévben lassult a növekedés az előző időszakhoz képest, ami váratlan fejlemény volt. A nyers adatok ugyan némi gyorsulást jeleznek, ez azonban elsősorban a több munkanapnak tudható be.

Az alacsonyabb növekedés miatt idén az áthúzódó hatás is gyengébb, mindössze 0,3 százalék. Ez azt jelenti, hogy ha a gazdaság 2026-ban minden negyedévben stagnálna, akkor is csak 0,3 százalékos éves növekedés valósulna meg. Az ING elemzője szerint azonban a kormányzati intézkedések várhatóan éven belüli növekedést generálnak majd, különösen az első negyedévben.

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint "nem okoztak különösebb meglepetést a GDP-adatok". Bár a részletes bontás még nem ismert, a KSH közleménye alapján az sem hoz majd váratlan fordulatot. A szolgáltatások bővülése mellett feltehetően a háztartások fogyasztása maradt a növekedés motorja, míg az ipar visszaesése folytatódott, és az export sem mutatott áttörést. Az elemző szerint kulcskérdés, hogy történt-e érdemi előrelépés a beruházások terén.

Az Erste szakértője hangsúlyozta, hogy "nem volt érdemi javulás a tavalyi év végén sem a gazdaság teljesítményében". Ez az idei évre nézve is – a gyengébb áthúzódó hatás révén – visszafogottabb teljesítményt vetít előre.

A külső kereslet élénkülése és a javuló európai konjunktúra reményében 2026-ban a magyar gazdaság kiléphet a stagnálásból az Erste várakozásai szerint. Aggasztó ugyanakkor, hogy a Németországból érkező kedvező adatok eddig csak minimális hatást gyakoroltak a hazai mutatókra. A bank 2 százalékos GDP-növekedést prognosztizál 2026-ra, de a kockázatok inkább lefelé mutatnak.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a magyar gazdaság továbbra is alacsony növekedési pályán mozog: nincs ugyan recesszió, de az érdemi bővülés hiányzik. Az ipar gyenge teljesítménye jelentős visszahúzó erő. Ebben szerepet játszik a német gazdaság lassú növekedése, a kereslet hiánya, valamint a belső tényezők, például a magas energiaárak és az itthon gyártott autók iránti csekély kereslet.

"Ez azért is probléma, mert a gazdaságpolitika célkitűzéseinek középpontjában az ipar állt és áll, és az ágazat a jelentős támogatások ellenére sem tud bővülni" – mutatott rá az elemző.

A nyers adatok szerint a GDP tavaly 0,4 százalékkal, a kiigazított adatok alapján 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez elmarad az uniós átlagtól és a régiós országok teljesítményétől is. Míg Németországban a 0,2 százalékos növekedésnek is örültek, mert ezzel elkerülték a recessziót, addig a magyar 0,3–0,4 százalékos szint gyengének számít, különösen a korábbi várakozásokhoz képest.

A régiós lemaradásnak több oka van. Ide tartozik az uniós források egy részének elmaradása, a mezőgazdaság nehézségei – például a száj- és körömfájás-járvány –, az ipar gyenge teljesítménye, a gazdaság nagyobb nyitottsága és külső függősége, valamint a magas államadósságból fakadó magasabb finanszírozási költségek.

Regős Gábor idénre 2,0–2,5 százalékos növekedést vár, amit az alacsony mezőgazdasági bázis, az új gyárak beindulása, a német gazdaság várt élénkülése és a növekvő fogyasztás támogathat. "Reméljük, amikor egy év múlva hasonló összegzést írunk, nem kell csalódnunk" – zárta értékelését.

Rodic Ádám, az MBH Bank makrogazdasági elemzője szerint a termelési oldal nem okozott meglepetést: a szolgáltatások járultak hozzá leginkább a növekedéshez, elsősorban a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a kereskedelem. Meglepő volt viszont az építőipar pozitív teljesítménye. Ehhez erős decemberi hónapra volt szükség a novemberi visszaesés után. Az ipar ugyanakkor továbbra is visszahúzta a gazdaságot.

Az MBH elemzője szerint a gyenge negyedik negyedéves adat áthúzódó hatása miatt a 2026-os növekedési kilátásokban is lefelé mutató kockázatok jelentkeznek, néhány tizedszázalékpontos mértékben. Ennek fő oka az ipari export gyengesége. Ez azonban – jelentős munkaerőpiaci sokk hiányában – nem érinti számottevően a háztartások jövedelmi helyzetét az állami transzfereknek köszönhetően. A növekvő fogyasztás ugyanakkor ronthatja a külső egyensúlyt, bár feltehetően nem drámai mértékben.