Aggasztó jelentés: kiszerettek Magyarországból a befektetők, már Szerbia, Bosznia is jobban teljesít

Az EMIS-CMS Emerging Europe M&A Report 2025/26 jelentése szerint a magyar vállalatfelvásárlási (M&A) piac összértéke riasztó mértékben csökkent az elmúlt években. Míg 2023-ban még 10,4 milliárd eurós piacméretről beszélhettünk, 2024-ben ez 2,5 milliárd euróra, 2025-ben pedig mindössze 1,2 milliárd euróra zsugorodott. A tranzakciók száma ugyanakkor növekedett, a jelentés 74 ügylet adatait összesítette.

Különösen aggasztó, hogy a magyar piac mérete már nemcsak a hagyományosan nagyobb gazdaságok - mint Lengyelország (13,8 milliárd euró) vagy Csehország (8,6 milliárd euró) - mögött marad el, hanem olyan országok is megelőzték, mint Szerbia (1,7 milliárd euró), Szlovákia (1,5 milliárd euró), sőt még Bosznia-Hercegovina (1,4 milliárd euró) is. Utóbbi esetében egy jelentős kanadai nyersanyagipari befektetés emelte meg az értéket. A régióban összesen 1568 tranzakciót regisztráltak, 36,6 milliárd euró összértékben.

A 2025-ös magyar piacon a legnagyobb ügylet az LG Chem 278 millió eurós befektetése volt, amellyel 50 százalékos részesedést szerzett az LG Toray akkumulátorgyártó vállalatban. A második helyen az IG Tech Capital 241,3 millió eurós befektetése áll, amellyel 49 százalékos részesedést vásárolt a 4iG SDT űr- és védelmi ipari cégében. A harmadik legnagyobb tranzakció az Iberdrola Renewables 100 százalékos felvásárlása volt 171,2 millió euróért, amelyet a román Premier Energy és a magyar iG TECH CC közösen hajtott végre.

A negyedik helyen a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Mol-csoport általi 122 millió eurós megvásárlása szerepel, míg az ötödik legnagyobb ügylet a Budapest Marriott Hotel 115 millió eurós értékesítése volt Tiborcz István érdekeltségeinek. A 100 millió euró körüli tranzakciók között szerepel még az MBH Bank 5 százalékának nyilvános értékesítése, valamint a 4iG Rába-felvásárlása is.

A piac zsugorodása különösen aggasztó a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében. A GDP három éve gyakorlatilag stagnál, a munkaképes korú lakosság létszáma csökken, a termelékenység pedig csak minimálisan, évi 1 százalékkal javul. Ebben a helyzetben a külföldi tőkebevonás kulcsfontosságú lenne a növekedés beindításához.

Az elmúlt évek gyenge teljesítményére több magyarázat is kínálkozik: 2022-ben és 2023-ban a magas kamatok nehezítették a vállalatfelvásárlásokat, az orosz-ukrán háború közelsége is visszatartó erőt jelentett, emellett a magyar kormány különadókkal és adminisztratív eszközökkel is akadályozta egyes külföldi befektetők tevékenységét. Piaci források szerint több vásárlási szándék is "piros lámpát" kaphatott, például az Alföldi Tej görög befektetőjének esetében, és kérdéses a Global Green Europe indiai felvásárlásának engedélyezése is.

A magyar cégek külföldi terjeszkedése, az úgynevezett "kifektetés" 2025-ben szintén visszafogottabb volt. Korábban az OTP, a Mol, a Richter Gedeon, a 4iG, a Waberer's és a B+N Referencia is aktívan vásárolt külföldön, és Mészáros Lőrinc, valamint Szíjj László érdekeltségei is megjelentek nemzetközi piacokon. A tavalyi év jelentősebb ügyletei között szerepelt a Shopper Park Plus Nyrt. 195 millió eurós lengyel bevásárlása és a Bonfarm romániai akvizíciója.

Az EMIS-CMS kiadvány szakértői szerint a régió vállalatfelvásárlási piacát általánosan sújtják olyan nehézségek, mint a kormányzati kiadások túlzott mértéke, a lassabb növekedés és az elöregedő népesség. Magyarországon, Horvátországban és Romániában külön problémát jelent a tartós infláció és az egyre magasabb fajlagos munkaerőköltség, ami rontja a versenyképességet. A szakértők szerint a jövőben a megújuló energia szektor és az egészségturizmus lehet a növekedés motorja a régióban.