10 évvel is meghosszabbíthatja az életet a korai nyugdíjba vonulás? Ezt mutatják valójában a számok

A közösségi médiában ma már bárki létrehozhat néhány kattintással egy felületet, amelyen híreket kezd közölni. Számos hasznos ilyen oldal akad, amit magánszemélyek működtetnek. Ezek rendkívül sokfélék lehetnek: például kis falusi hírportálok, Kanadában élő magyaroknak szóló hírek, Izlandra utazóknak szóló hírek, a Tiszán horgászóknak szóló hírek, és így tovább. A legtöbb ilyen oldal nem terjeszt álhíreket, vagy legalábbis szándékosan biztosan nem. Vannak azonban olyan oldalak is, melyek rendszerint kétes forrásokból származó érdekességeket közölnek, amelyeket általában külföldi, hasonszőrű oldalakról vesznek át. Nem törődnek azzal, hogy hamis információkat terjesztenek, a lényeg, hogy az olvasók reagáljanak rá, osszák meg azt. Hogy tudományosabbnak tűnjenek, gyakran közölnek különféle statisztikákat, grafikonokat is. Mindig érdemes azonban résen lenni, és megvizsgálni, mennyi igaz az ilyen közösségi médiában felbukkanó bejegyzések állításaiból. Ha pedig egy poszt meg sem jelöli az adatok forrását, akkor erősen gyanakodhatunk, hogy félrevezető tartalommal van dolgunk.

Nemrég bukkant fel a The Money Cruncher, CPA oldalán egy poszt, melyet hasonló tematikájú, magyar oldalak is átvettek. Mit állít a bejegyzés? Azt írja, "minél korábban vonulsz nyugdíjba, annál valószínűbb, hogy tovább fogsz élni. Azok az emberek, akik korán nyugdíjba vonulnak, átlagosan tovább élnek. Természetesen ebben számos tényező szerepet játszhat: pl. azok az emberek, akik korán nyugdíjba mehetnek, nagyobb valószínűséggel eleve gazdagabbak. De azt is fontos megjegyezni, hogy a vállalati stressz jobban megviseli az embert az 50-es éveiben, mint a 20-as éveiben. Különösen mivel az 50-es éveikben járó emberek a csúcskereseti időszakukban vannak. Menj korán nyugdíjba, és élj a saját feltételeid szerint" - írja a poszt. A bejegyzés pedig ki van egészítve egy grafikonnal is:

Csakhogy hiába keressük, forrást nem találunk az ábrához. Honnan származnak ezek az adatok, hogyan és mikor történt az adatfelvétel? Hiába van a poszthoz csatolva egy grafikon, attól még ugyanolyan hiteltelen marad, ha nincs feltüntetve az a forrás, amiből az adatok származnak. Így ez lehet egy USA-ban készült teljes lakosságot reprezentáló adatsor is 2022-ből; éppúgy, mint egy kis japán város lakosai körében végzett tíz éven át tartó adatfelvétel eredménye. Nem tudhatjuk.

A Pénzcentrum utánajárt, hogy maguk a számok egy 2002-es Optimum Strategies for Creativity and Longevity című írásból származnak, melynek szerzője Sing Lin. Ez a dokumentum többek között innen tölthető le, és a témája elsősorban, hogy mely életkorban van az ember a legkreatívabb, termékenyebb korában, illetve a longevity összefüggése a nyugdíjazással. (A longevity lényegében a hosszú, vagy meghosszabbított élettartamot jelenti.) 

Sing Lin írásában arra a következtetésre jutott, hogy a legtermékenyebb időszak 27 és 37 éves kor közé esik átlagosan, és 55 éves kor felett érdemes a nagy stresszel munkakörnyezetből kilépni, abbahagyni a hajtást, és örömtelibb, nyugodtabb munkát végezni a hosszabb élettartam reményében. Utóbbi következtetést egy adatsor alapján vonja le, melyet egy állítólagos Dr. Ephrem (Siao Chung) Cheng prezentált több nagyvállalat aktuáriusi adatai alapján. A megnevezett vállalatok között volt a Boeing is. 

Ez elég megalapozottnak tűnhet ahhoz, hogy elhiggyük Sing Lin állításait és következtetéseit. A számok viszont, hogy 55 éves kor felett minden ledolgozott évvel kettő évet veszítünk az átlagos várható élettartamhoz képest, még mindig gyanúsak. Attól függetlenül, hogy állítólag amerikai nagyvállalati adatokról van szó, nehezen hihető. Ha elkezdünk utánajárni, hogy Dr. Ephrem Cheng adatai mennyire valósak, hamar meg is találhatjuk a Boeing 2004-ben kelt reakcióját Sing Lin írására. 

"Egy helytelen, de riasztó táblázat kering az interneten, amely azt állítja, hogy a Boeing nyugdíjasainak várható élettartamát mutatja. E táblázat szerint a 65 évesen nyugdíjba vonuló Boeing alkalmazottak sokkal hamarabb meghalnak, mint a korábban nyugdíjba vonulók. Annak ellenére, hogy ez a táblázat már több mint húsz éve létezik, nem tényeken alapul. Nincs összefüggés a nyugdíjba vonuláskori életkor és a Boeing nyugdíjasainak várható élettartama között" - szögezte le a Boeing több mint 20 éve. Mivel már 2004-es reakciójukban is arra utaltak, hogy a fals adatsor több mint 20 éves, ezek alapján ezzel az álhírrel már több mint 40 éve tévesztik meg az olvasókat. 

Ne dőlj be az álhíreknek, riogatásnak!

Látható, hogy az álhíreket nem az internet szülte, már jóval korábban is terjedtek mindenféle hamis adatok, hírek. Még 2026-ban is könnyen megtörténik, hogy egy már több mint 20 éve megcáfolt adatsor újra felbukkan és megtéveszti az olvasókat. A közösségi médián keresztül viszont még sokkal több téves információ képes eljutni nagy tömegekhez, mint valaha. Ezért nagyon fontos a körültekintő tájékozódás!

Mire figyeljünk? Hogyan ismerhetjük fel az álhíreket?

• Az első intő jel, hogyha nem megbízható, ismert sajtóorgánumtól származik a hír: ettől még lehet igaz, de azért ha egy normális hírportálon sem jelent meg, csak gyanús oldalakon, akkor az nem lehet véletlen.
• Az álhírek gyakori jellemzője, hogy erősen hatnak az érzelmeinkre, félelmeinkre: felháborítanak, tehetetlenség-érzettel, vagy haraggal töltenek el. Így az olvasók nagyobb eséllyel reagálnak az olvasottakra, osztják meg, adják tovább, tehát az álhír tovább tud terjedni. Mielőtt egy ilyen hír túlságosan felbosszantana, vagy elkeserítene minket, illetve mielőtt megosztanánk, gondolkodjunk el: nem lehet-e, hogy álhírre akadtunk.
• Ezzel együtt az álhírek gyakran cselekvésre is ösztönöznek: változtass az életeden, oszd meg az ismerőseiddel is a nagy igazságot. 
• Az álhírek gyakran egyszerűsítenek, tőmondatokban fogalmaznak és erős állításokat tesznek. A stílus is árulkodó lehet, ha úgy érezzük, belénk akarja sulykolni a poszt az állításait.
• Ugyanakkor az álhírek - annak ellenére, hogy egyszerűsítenek - gyakran próbálnak tudományosnak tűnni szóhasználatukkal, vagy komolynak tűnő grafikonokkal, de legtöbbször nem hivatkozzák a forrást. Ha mégis, a forrás gyakran hibás, vagy nem létező személyre, kutatásra, adatsorra hivatkozik. Ne vegyük készpénznek egy poszt állításait, csak mert mellétettek egy grafikont, vagy odaírták, hogy "szakértők szerint".
• Ha valami szinte hihetetlen, akkor nagy eséllyel nem igaz. A "nagy, eltitkolt igazságokat" lelepző posztok gyakran sarkítanak, vagy egyedi esetet általánosítanak. A fenti példában is az, hogy 55 éves kor felett minden egyes ledolgozott év két évet venne el az ember életéből: gyanúsan nagy túlzás. 

Ha gyanús neked az, amit olvastál, akkor ellenőrizd, hogy honnan származhat az információ. Ha nem találsz semmilyen más forrást, vagy a többi forrás is ugyanolyan gyanús, valószínűleg álhírrel van dolgod. Figyelj rá, hogy ne ossz meg álhíreket, ne terjessz olyasmit, ami megtévesztő! 

Tényleg tovább él, aki hamarabb nyugdíjba vonul?

Ezt az állítást nem lehet egyértelműen adatokkal alátámasztani. Magyarországon a hivatalos nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év, ennél hamarabb csak a nők 40 kedvezménnyel lehet nyugdíjba vonulni. A nyugdíjbiztosítási és nyugdíjpénztári konstrukciók is a nyugdíjkorhatár betöltése után kezdik meg a folyósításokat. Így viszonylag kevés adat áll rendelkezésre arról, hányan nyugdíjazzák magukat, vagyis vonulnak ki a munka világából ennél hamarabb. Arról pedig nincs adat, hogy ezt mi okból teszik és később tovább élnek-e, mint azok, akik tovább dolgoztak. 

Amire viszont vannak adatok - a Pénzcentrum is gyakran foglalkozik a témával -, hogy Magyarországon a 65 évesek várható élettartama átlagosan 17 év: a férfiak esetében 14,8 év, míg a nőknél 18,7 év 2024-es Eurostat adatok szerint. Ugyanakkor az utolsó friss, 2023-as Eurostat-adatok szerint Magyarországon 65 éves korban átlagosan 7,5 év egészségben eltöltött évre lehet számítani (nők esetében 7,8, férfiak esetében 7,1 évre). Továbbá hazánkban a férfiak átlagosan 39 évet töltöttek munkával 2024-ben, a nők pedig 35,8 évet. Ezek az adatok mind megtalálható ebben a cikkben. 

Ahogy lapunk arról is beszámolt, a 65-89 éves lakosság gazdasági aktivitása évről évre növekszik: egyre többen dolgoznak azután is, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltötték. Ennek azonban számos oka lehet az anyagi megfontolásoktól kezdve, a nyugdíjazás feltételéül szabott hiányzó szolgálati időn át, egészen a személyes ambíciókig. Mivel ritkaság, hogy a 65. életév betöltését követően valaki azonnal elmenjen nyugdíjba, sok lehet a statisztikában az, aki kivárja az év végét, a következő év elejét, vagy pedagógusok esetében még egy tanévet. Vannak, akik megvárják, amíg a cégük pótolni tudja őket, betanítják az utánpótlást és utána mennek nyugdíjba. Arról sincs statisztika, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után dolgozók tovább élnek-e, és egyébként sem lenne érdemes közel 150 ezer idős adatát összevetni millió idősével.

A fentiek alapján látható, hogy a megfelelő számok sem állnak rendelkezésre, viszont még számok birtokában is nehéz lenne egyértelmű, sarkos következtetéseket levonni. Számtalan tényező befolyásolhatja ugyanis a nyugdíjazás időpontját, valamint a várható élettartamot is. Ha van is összefüggés a kettő között, nehezen lehetne leválogatni a statisztikákból olyan más tényezőket, mint a korábbi egészségi állapot, az életmód, vagy az anyagi helyzet. 

Mit tehetünk a hosszú, gondtalan nyugdíjas évek érdekében?

Sokan, akik hosszú, boldog nyugdíjas évekre készülnek, elfelejtik, hogy ehhez a nyugdíjas kort megelőzően is kiegyensúlyozott életet kellene élniük. Ritka az az eset, hogy valaki végre megszabadul egy gyűlölt munkahelyről, ahol már hosszú évekkel ezelőtt kiégett, depressziós lett, és a nyugdíjba vonulással hirtelen kiviruljon, mintha kicserélték volna. A boldog nyugdíjaskorhoz általában egy olyan karrierív vezet, amivel aktív éveinkben is elégedettek lehetünk. 

Mindenképp érdemes találnunk egy olyan munkát, tevékenységet, amit jórészt szívesen végzünk, és ha betöltjük a nyugdíjkorhatárt, nem menekülünk előle a nyugdíjba. Nagy előny ugyanis az, ha megtehetjük, hogy tovább dolgozunk, ha szeretnénk. Az, hogy van választásunk, csökkenti a kiszolgáltatottságunkat. Nem kell egyébként ezt a munkát már 20-30 évesen megtalálnunk, de a karrierünk alakításakor (mit tanulunk, milyen pozíciókat fogadunk el), gondoljunk előre arra is, hogy hová vezet minket az az út 40-50-60 éves korunkra. Ha nehezen tudjuk elképzelni, hogy a képesítésünkkel még 50-60 évesen is kényelmes állásunk lesz, akkor gondoskodjunk B- és C-tervről időben.

A hosszú életért sokan csak akkor kezdenek dolgozni, amikor már az öregedés jeleit tapasztalják: rendszeresen mozogni, egészségesen étkezni, káros szokásokat letenni. Ezeket sosem késő elkezdeni, viszont minél tesszük, annál nagyobb hatással lehet az egészségünkre a jövőben. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Sorra vonulnak nyugdíjba, élnek a nők40 kedvezménnyel a magyarok: mégis, mitől tarthatnak?

Sokan tarthatnak a feltételek szigorításától, így inkább kérik a nyugdíj-megállapítást, amíg lehet.

A fiatalkori önkorlátozás, hogy gondtalanul teljen az időskor szintén nem feltétlenül nyerő stratégia: aki például fiatalon nem utazgat, nem lát világot, hiába spórol erre évtizedekig, 65 évesen valószínű már nem fog nekiindulni. Természetesen kivételek mindig akadnak, viszont az önmegvalósítást és minden álmunkat nem érdemes a nyugdíjkorhatárig halogatni. Többet érhet, ha fiatalon aktívan teszünk a céljainkért, és mire eljutunk a nyugdíjig, ezek közül már jópárat kipipálhattunk.  

Ezek persze csak általános tanácsok: nincsen olyan univerzális szabály, amivel mindenki számára elérhető a hosszú, boldog és nyugodt időskor. Az öngondoskodással, már fiatalon elkezdett egészséges életmóddal, kiszámítható és rugalmas tervekkel azonban növelhetjük az esélyeinket.