Ki építhet és ki költözhet? Behúzták a féket az önkormányzatok a Balatonnál

Úgy tűnik, a Balaton térségének turizmusa növekedési pályára állt, ami viszont egyre nagyobb mozgásteret és felelősséget jelent a helyi önkormányzatok számára. A kezükben lévő eszközök kulcsszerepet játszhatnak a növekedés fenntartható irányításában, amit a most tervezett – és több helyen már elfogadott – idei költségvetés is tükröz. A Balatoni Szövetség évindító rendezvényén ismertetett adatok alapján 2025-ben már 3,4 millió vendég érkezett a tóhoz, ami 3 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Egresitsné Firtl Katalin Barbara, a Magyar Turisztikai Ügynökség főigazgatója szerint rekordévet zártunk a turimusban. A balatoni vendégéjszakák a tavalyelőtti 9,4 millió után tavaly elérte a 9,6 milliós számot, míg a szálláshelyi bevételek egy év alatt 198 milliárd forintról 222 milliárdra emelkedtek (ez 12 százalékos bővülés). A legnagyobb forgalmat elsősorban Siófok, Balatonfüred és Badacsonytomaj bonyolította le.

A parti sáv nem beépíthető, marad a természeté

Balatoni Kiemelt Üdülőkörzethez összesen 180 település, 18 város, 8 járásszékhely és 3 vármegye tartozik. Nem véletlen, hogy tavaly óta már egy főépítésze is van a Balatonnak, aki azért felel, hogy építészeti és minőségi szempontból is megfelelő, illetve egységes legyen megjelenés a magyar tengernél, bármerre járunk itt.

2025. január 25-től lépett hatályba az az új szabályozás, amely szerint minden lakóépületre kiterjedően kötelező a településképi véleményezés, így még szigorúbb szakmai kontroll alá kerülnek azok az építési tevékenységek, amelyek hatással lehetnek a balatoni települések arculatára. Ezzel párhuzamosan az önkormányzatok továbbra is készíthetnek településképi arculati kézikönyvet, amelyben a helyi identitást, történelemi értékeket és vizuális irányvonalat foglaljuk össze. Ez a kézikönyv segíti a lakosságot és a tervezőket abban, hogy az építkezések összhangban legyenek az adott település karakterével. Változtak a településtervezés jogszabályi keretei is, és a helyi önkormányzatoknak 2027. június 30-ig kell a vonatkozó szabályokat az aktuális joganyaghoz igazítanunk, frissíteniük a terveiket és rendeleteiket a hatályos előírások szerint. Több járásszékhelyen saját helyi tervtanácsot állítanak fel, amely szakmailag támogatja a településképi véleményezési eljárásokat

– mondta a Vonyarcvashegyen tartott rendezvényen Lengl Zoltán, a Balaton főépítésze.

A szakember beszélt a fontos mérföldkőként értékelt vízparti tervről is, ami több, mint húszéves időszak után újult meg. A korábbi, elavult és széttagolt szabályozás helyett a tervek szerint most egy átláthatóbb, egységesebb és szigorúbb jogi keretrendszer lépett életbe. Hogy ez mit jelent?  A be nem épített területek védelmét, több eszközzel és támogatással. A terv egyik fontos célkitűzése a „tiszta szabályok, élhető környezet”. A dokumentum szerint a parti sáv a jövőben már nem beépíthető, azt meghagynák a természetnek, miközben több zöld és szabad átjárást biztosítanának a partra.

Szó esett a 2025. szeptember 26-án hatályba lépett barnamezős területek katasztere tervezet is, amely egy évet adott az önkormányzatoknak a helyi vízparti tervek elkészítésére. Idén januárban elindult az úgynevezett BarKa online platform is, ami az első egységes, közhiteles nyilvántartása az elhagyott ipari, kereskedelmi területektől, hogy ösztönözze a beruházásokat.

Helyi önazonosság védelme: egyelőre kivárnak

A 2025. július 1-jén hatályba lépett, a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény új lehetőségeket tesz az önkormányzatok asztalára. Rendelettel korlátozhatják a betelepülést és az ingatlanvásárlást a település hagyományainak, társadalmi berendezkedésének és karakterének megőrzése érdekében.

A szabályozás célja leginkább a túlzott lakosságbővülés negatív hatásainak mérséklése.

Főbb rendelkezései és alkalmazható eszközei az elővásárlási jog, a lakcímbejelentés korlátozása, a betelepülési-, illetve a közösségi hozzájárulás. Az önkormányzatok például elővásárlási jogot biztosíthatnak a helyieknek ingatlanvásárlás esetén. A lakcím létesítését feltételekhez (például közösségi munka vállalása) vagy engedélyhez, a betelepülést pedig pénzbeli hozzájárulás fizetéséhez köthetik. Emellett előírható az adott település hagyományaival összefüggő, észszerű kötelezettségek teljesítése.

Az aktuális és elérhető nyilvántartás szerint a helyi önazonosság védelméről szóló törvényt eddig csak Balatonföldvár önkormányzata helyezte hatályba a Balatonnál. A tavaly októberben már életbe lépő szabályozás hatálya a Balatonföldvár város közigazgatási területén ingatlan tulajdonjogának, betelepülő személy részéről, adásvétel útján való megszerzésére irányuló szerződéskötésre terjed ki. A helyi képviselők a dologi jogvédelmi eszközként elővásárlási jogot, illetve a személyi jogvédelmi eszközként a betelepülési hozzájárulást fogalmazták meg a jogvédelem eszközeiként.

A rendelet szerint amennyiben az önkormányzat nem kíván élni az elővásárlási jogával, a polgármester az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat megtételével dönthet. A település első embere ezt megteheti a tulajdonos, mint eladó kérelmére a jogvédelmi eljárást megelőzően, valamint az adásvételi szerződésnek a jegyző általi közlését követően (a jogvédelmi eljárás keretében). A dokumentum szerint amennyiben az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlan vonatkozásában a polgármester megállapítja, hogy az ingatlan közösségi célra vagy a lakosság létfeltételeinek biztosítására hasznosítható, „az elővásárlási jog gyakorlásáról való döntés meghozatala érdekében az eladó kérelmét vagy a jegyző által közölt adásvételi szerződést a képviselő-testület elé terjeszti”.

Balatonföldváron a megállapított betelepülési hozzájárulás mértéke az ingatlan vételárának két százaléka.

Ha egy betelepülő úgy vásárol ingatlant, hogy nem jogosult mentességre, és az adásvétel nem felel meg a rendeletben rögzített betelepülési feltételeknek, a polgármester bírságot szab ki. A bírság összege az ingatlan adásvételi szerződésben szereplő vételár 0,2 százaléka.

Öngondoskodással enyhítenék a közösségre háruló terheket

Úgy tűnik, a balatoni polgármesterek egyelőre kivárnak a törvény helyi átültetésével, és sokkal inkább településspecifikus intézkedésekben gondolkodnak, ezekről hoznak döntéseket a Képviselő-testületek.

Meggyőződésem, hogy ezek az eszközök kifejezetten hasznosak az önkormányzatok kezében, hiszen minél több áll rendelkezésünkre, annál hatékonyabban tudjuk a helyi közösség érdekeit szolgálni. Vonyarcvashegy esetében jelenleg nincs olyan probléma, amely indokolttá tenné újabb beavatkozások bevezetését. Mi tudatosan a megelőzésre helyeztük és helyezzük a legnagyobb hangsúlyt. A biztonság területén ez már kézzelfogható eredményeket hozott, hiszen az elmúlt években harmincegy kamerára bővítettük a közösségi megfigyelést, ez segíti a közterületek védelmét. Zéró toleranciát alkalmazunk az illegális hulladéklerakással szemben, emellett digitális eszközökkel is erősítjük a lakossági kapcsolatokat; ilyen a HALI intelligens chatbot és az online ötletláda, amit a címerünkben is feltűnő hal ihletett

– hangsúlyozta a Pénzcentrum kérdésére a helyszínen Pali Róbert, a Balatoni Szövetség elnöke, Vonyarcvashegy polgármestere.

Ahogy arra a polgármester rámutatott, az önkormányzat épp az előző nap fogadott el egy helyi rendeletet (az előzetes hatásvizsgálatot követően), amely közmű- és közterület fejlesztési hozzájárulást állapít meg. A szabályozás lényege, hogy az önkormányzat által megvalósított helyi közút-, járda- és közműfejlesztések költségeihez – arányosan és jogszabályi garanciák mellett – bevonja azokat az ingatlantulajdonosokat, akik közvetlenül profitálnak ezekből a beruházásokból. Emellett az önkormányzat ezentúl a fejlesztési helyszínek kiválasztásának folyamatát is meghatározhatja. Ezt a több évtizedre visszanyúló, önkormányzati finanszírozásban (és az érintett ingatlantulajdonos anyagi hozzájárulása nélkül) megvalósult beruházásokra vezetik vissza, amelyben nem valósult meg az „arányos közteherviselés elvének”.

A hozzájárulás mértékét hatósági eljárásban állapítják meg, a beruházási költségek figyelembevételével, ugyanakkor a rendelet részletes mentességi és kedvezményrendszert is tartalmaz: mentesülhetnek például azok, akik korábban már önként hozzájárultak a fejlesztéshez, illetve szociális alapon részletfizetés vagy halasztás is kérhető. Az önkormányzat célja ezzel egy igazságos, átlátható és végrehajtható rendszer kialakítása, amely biztosítja a település fejlődéséhez szükséges forrásokat (hiszen befizetett hozzájárulási összeg fedezetet biztosít a fejlesztések egy részére), miközben védi a helyi lakosság érdekeit és a közösségi értékeket.