Új Airbnb‑botrány Budapesten: idegenek foglalják el a lakásokat, a rendőrség tehetetlen

Mint köztudott, Terézváros 2026. január 1-től teljesen betiltotta az Airbnb‑zést, és a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy a kerület azóta sűrű, célzott ellenőrzésekkel próbálja betartatni a rendeletet. A szomszédos kerületekben azonban egészen más a helyzet: Erzsébetvárosban továbbra is engedélyezett a rövid távú lakáskiadás, és sokan élnek is a lehetőséggel. A gyakorlat azonban korántsem problémamentes, a tulajdonosok egyre több buktatóról számolnak be — a kulcsszéfek feltörésétől a kódok kiszivárgásán át egészen odáig, hogy idegenek napokra elfoglalják a lakásokat.

Egyre több belvárosi lakástulajdonos számol be arról Facebook csoportokban, hogy ismeretlenek jutnak be a kiadó lakásokba, majd akár napokra „elfoglalják” az ingatlant. A módszer egyszerű, mégis nehezen kivédhető: a kulcsszéfek kódjai kézről kézre járnak, a megszerzett kulcsokkal pedig gyakorlatilag akadály nélkül lehet bejutni a lakásokba. A rendőrség szerint, ha nincs rongálás vagy lopás, az esetek többsége csak magánlaksértésnek minősül – vagyis a hatóság legfeljebb kikíséri az illetékteleneket, további következmény nélkül.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nekiment a terézvárosi Airbnb-tiltásnak az apartmankiadók elnöke: "Ez nem szabályozás, ez ellehetetlenítés!"

A lakhatási válságra hivatkozó érvelést több adat is cáfolja, a „népszavazás” pedig valójában egy saját szervezésű, hitelesítés nélküli közvélemény-kutatás volt.

A Wesselényi–Király utca környékén élő tulajdonos arról számolt be, hogy a múlt héten négy ismeretlen személy költözött be a lakásába. A kulcsot állítólag a ház előtt, a kukánál „találták”, és a nő következetesen egy másik címre hivatkozott, amikor a kulcs eredetéről kérdezték.

A helyszínre érkező rendőrök az anyuka táskájában több tucat lakáskulcsot találtak, és a takarítás során a tulajdonos is talált még kulcsokat a lakásban. A fiatalok közül egy férfit több Wesselényi utcai ház kamerája is rögzítette, amint különböző bejáratoknál próbálkozik.

A társaság azt állította: a kulcsot és a lakás adatait a Blaha környékén vették 25 ezer forintért.

A Wesselényi–Király utca környékén élő tulajdonos arról számolt be, hogy a múlt héten négy ismeretlen személy, egy nő és három fiatal költözött be a lakásába. A kulcsot állításuk szerint a ház előtt, a kukánál „találták”, és a nő következetesen egy másik címre hivatkozott, amikor a kulcs eredetéről kérdezték. A helyszínre érkező rendőrök az anyuka táskájában több tucat lakáskulcsot találtak, és a tulajdonos is talált még kulcsokat a takarítás során. A fiatalok közül egy férfit több Wesselényi utcai ház kamerája is rögzítette, amint különböző bejáratoknál próbálkozik. A társaság azt állította: a kulcsot és a lakás adatait a Blaha környékén vették 25 ezer forintért.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újabb budapesti kerület tervez szigorítást: rengeteg lakástulajt érinthet a rendelet

Budapest I. kerülete is szigorítaná a rövid távú lakáskiadás feltételeit, akár teljes tiltást is kilátásba helyezve.

A rendőrök végül kikísérték őket, de mivel sem rongálás, sem lopás nem történt, az ügy nem jutott tovább. A hideg idő miatt a hatóság szerint egyre több hasonló eset történik, és a jogi keretek miatt ezek többsége nem vezet eljáráshoz.

Elavult zárak 

A poszt alatti kommentekből gyorsan kiderült, hogy a történet korántsem egyedi. Több Airbnb‑s és belvárosi tulajdonos számolt be arról, hogy az elmúlt hónapokban hasonló módon jutottak be idegenek a lakásaikba. A legtöbben a kulcsszéfeket tartják a rendszer leggyengébb pontjának. Sokan írták, hogy a pörgetős, olcsó kulcsszéfeket néhány perc alatt ki lehet nyitni rongálás nélkül, és az is gyakori, hogy a vendég nyitva hagyja, vagy ugyanazon a kódon felejti. Többen azt is megjegyezték, hogy a kódok „kézről kézre járnak” a Blaha aluljáróban, és van olyan ház, ahol nem is feltörték a széfet, hanem egyszerűen beütötték a kódot.

A kommentelők szerint a vendégek is gyakran akaratlanul segítik a csalókat. Sok turista nem beszél angolul, csak szöveges útmutatót kap, képet nem, ezért az utcán kér segítséget, és közben megmutatja a kódot egy vadidegennek. Ez különösen gyakori a Kazinczy utcai utcafronti kulcsszéfeknél. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy egy lakás kódját gyakran több takarító, kezelőcég, karbantartó ismeri, így a kódok kiszivárgása szinte elkerülhetetlen. Volt, aki már visszatért a személyes kulcsátadáshoz, mert szerinte „kényelmetlen, de ennél nincs biztonságosabb”.

A technikai szakértők szerint a hagyományos kulcsszéf és a hagyományos zár kombinációja 2026-ban már nem jelent valódi védelmet. A modern okoszárak időzáras, egyszer használható kódokat generálnak, távolról nyithatók és zárhatók, automatikusan reteszelnek, naplózzák a belépéseket, és sok esetben kamerával vagy mikrofonnal is rendelkeznek. Bár egy ilyen rendszer ára 70–80 ezer forinttól indul, a tulajdonosok szerint egy betolakodás után már nem tűnik drágának.

A Wesselényi utcai eset jól mutatja, hogy a belvárosi Airbnb‑s lakások biztonsági rendszere sok helyen elavult, miközben a kulcskódokkal való visszaélés egyre szervezettebbé válik. A rendőrség mozgástere korlátozott, a tulajdonosok pedig gyakran csak akkor szembesülnek a problémával, amikor már késő. A szakértők szerint a megoldás egyértelmű: a hagyományos kulcsszéfek ideje lejárt, és aki biztonságban akarja tudni a lakását, annak modern, digitális megoldásokra kell váltania.