Megszólaltak a szakértők a friss inflációs adatról: tényleg az árrésstop az oka mindennek?

4,3 százalékos volt az októberi infláció, vagyis átklagosan ennyivel drágultak a termékek, szolgáltatások az egy évvel ezelőtt ugyanekkor mért értéhez kpest - ez derült ki ma reggel a KSH gyorsjelentéséből, melyet a Pénzcentrum is közzétett.

2024 októberéhez viszonyítva az élelmiszerek ára 3,9%-kal nőtt az előző hónapban (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 1,7%-kal), ezen belül a tojásé 20,2, a csokoládé, kakaóé 16,1, a kávéé 14,8, az édesipari lisztesárué 12,8, a büféáruké 10,3, a gyümölcs-, zöldségléé 9,0, az iskolai étkezésé 7,7, az alkoholmentes üdítőitaloké 7,2, a péksüteményeké 6,5, az étolajé 5,3, a baromfihúsé 3,1%-kal. A termékcsoporton belül a margarin ára 27,8, a liszté 14,8, a tejtermékeké 10,2, a tejé 8,9, a cukoré 8,8, a párizsi, kolbászé 6,6, a sertéshúsé 5,8%-kal mérséklődött.

Az elemzők a szokásos módon gyorselemzésekkel jelentkeztek, és többen is pozitív folyamatokat látnak a most közzétett adatokban - igazol, az Országos Kereskedelmi Szövetség ismét felhívta arra a figyelmet, hogy ki kellene vezetni az árrésstopot. Lássuk, ki hogyan értékeli a friss adatokat!

Erős forint, stagnáló árak

A forint nagyon sokat segít az infláció szinten tartásában, szinte mindenhol stagnálást lehet látni az adatokban - írta gyorselemzésében Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Mint fogalmazott, a szolgáltatások esetében szezonális hatásokat láthatunk.

Talán a legfontosabb fejlemény, hogy az élelmiszerek esetében havi alapon 0,1 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a régiós országokban októberben pont az élelmiszerinfláció felfutása okozott kellemetlen meglepetést. Meglátásunk szerint ez az eltérést az erősödő forint hatását tükrözheti. A forint ereje a tartós fogyasztási cikkek esetében is kordában tartja az áremelkedést, ahol havi alapon stagnáltak az árak. Ahogy az előző hónapban, úgy most is az látjuk, hogy a ruházkodási cikkek esetében volt erős az egyhavi áremelkedés októberben, ami szezonális folyamatokhoz köthető. Ez az egy csoport volt az inflációs kosárban, ami érdemi árváltozást mutatott szeptemberről októberre. Minden más főbb tétel esetében nulla körül – vagy enyhén felette vagy enyhén alatta – alakult a havi árváltozás. A szolgáltatások esetében is, ahogyan várni lehetett a megszokott szezonális árváltozások miatt, havi alapon stagnált az árszínvonal

- írta Virovácz Péter.

Nem mostanában lesz kamatcsökkentés

Az MBH Elemzési Centrumának munkatársai azt írták gyorselemzésükben, hogy az inflációs adat pozitív meglepetést is tartalmaz, de van benne kockázat is.

Az infláció 2025. decembertől visszatérhet a toleranciasávba és 2026 közepéig a sávon belül maradhat, elsősorban a bázishatásnak és az árrés-stop intézkedéseknek köszönhetően. A kormányzati bejelentések szerint 2026 február végéig érvényben maradnak az árrés korlátozó intézkedések, így addig az élelmiszerek ugrásszerű drágulásával nem kell kalkulálni. Az elmúlt hónapok forinterősödése segíti a dezinflációt, de az árrés-stop intézkedések kivezetésének áremelő hatása 2026 második felében mutatkozhat, miközben a kormányzati keresletélénkítő intézkedések is az infláció emelkedésének irányába hatnak. Eközben ugyanakkor az erős forint egyre inkább éreztetheti hatását. A mai adat az idei évi infláció várakozásunkat nem változtatja meg, 2025-ben továbbra is 4,5%-os átlagos inflációs rátával számolunk. Ugyanakkor a jövő évi inflációban az eddigi, 3,9%-os várakozásunkban több tized százalékpontra rúgó, lefelé mutató kockázatokat látunk

- elemzett az MBH. Hozzátették, hogy az inflációs adatok és a várakozások szerintük azt is jelentik, hogy a jegybanki alapkamat nem mostanában fog csökkenésnek indulni.

OKSZ: azonnal ki kell vezetni az árrésstopot!

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) arra figyelmeztet: még mindig azon határérték alatt van az élelmiszerek inflációja, melyet a kormány korábban maga jelölt meg az árrésstop kivezetésének feltételéül. Kozák Tamás főtitkár ismét arra figyelmeztet: az árrésstopot ki kell vezetni.

Az árréstop nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Az idén áprilisi egyszeri árcsökkenés után az infláció jövő tavasszal visszatér az eredeti pályájára, a szőnyeg alá söpört valódi probléma (a beszállítói árak emelkedése, az ellátási lánc strukturális problémái) újra megjelenik. Az árrésstop nem növelte a kiskereskedelmi forgalmat sem, éppen ellenkezőleg, elbizonytalanító hatása miatt az élelmiszer fogyasztás továbbra is a lehetőségek alatti ütemben bővül

- fogalmazott Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára.

Amundi: várakozásnak megfelelő adat

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint most utoljára láthattunk idén 4 százalék feletti inflációs értéket: mindez azt jelenti, hogy akőr a forint árfolyamában is komoly kilengések jöhetnek.

Az előzetes várakozásunknak (4,4%) megfelelő éves inflációs adat a Covid előtti évek átlagos havi szezonalitásánál alacsonyabb volt. Az inflációs célsávból az év elején nagymértékben kilépő hazai mutató várakozásunk szerint idén utoljára tartózkodott 4 százalék felett, novembertől látványos csökkenésre számítunk, ami kitarthat a következő hat hónapban is, legfőképpen a bázishatások miatt. A jegybanki célsávba érő infláció miatt újra előtérbe kerülhet az alapkamat csökkentésének kérdése, amit a következő fél évre a piac már kiárazott, és így akár komolyabb mozgásokat generálhat a forint árfolyamában

- mondta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.