Na, vajon 2026-ban lesz repülőrajt? Kiszámolták, reálisak-e a kormány gazdasági predikciói az új évre

Az elmúlt években a kormányzat rendszeresen lefelé módosította rövidtávú növekedési előrejelzéseit, miközben a hosszabb távú becslésekben továbbra is 4 százalékos növekedéssel számol. Ez a cél azonban az elmúlt 15 évben csak két rövidebb időszakban (1998-2006 és 2014-2019 között) tűnt elérhetőnek.

Egy ország gazdasági teljesítményét alapvetően három tényező határozza meg: a rendelkezésre álló munkaerő, a termelő tőke mennyisége, valamint a termelékenység. Az elmúlt 15 év adatait vizsgálva látható, hogy a Covid előtti öt évben mindhárom tényező erőteljesen támogatta a növekedést, ami lehetővé tette a 4 százalék feletti bővülést.

A 2010-es években a munkaerő bővülése évente 1-1,5 százalékkal növelte a GDP-t, annak ellenére, hogy a munkaképes korú népesség folyamatosan csökkent. Ezt a kedvezőtlen demográfiai folyamatot ellensúlyozta a növekvő aktivitási ráta és a munkanélküliség csökkenése. 2020 után azonban a munkaerőpiaci folyamatok pozitív hatása jelentősen lelassult.

EZ IS ÉRDEKELHET

Durván lecsaphat a valóság 2026-ban a magyarokra: semmiképp nem ússzuk meg a súlyos válságot?

A magyar költségvetési politika idei évét a folyamatos gazdaságpolitikai bejelentések és a viszonylag fegyelmezett hiánypálya ellentmondásos együttélése jellemezte.

A tőkeállomány bővülése az elmúlt évtizedben egyre nagyobb mértékben járult hozzá a gazdasági növekedéshez. A 2020-as évek elején a fizikai tőke volumene évi 2-2,5 százalékkal nőtt, ami 1 százalékkal emelte a GDP-t. Ebben az időszakban a magyar beruházási ráta uniós összehasonlításban kiugróan magas volt, az uniós fejlesztési források is érkeztek, és a kamatok világszerte alacsonyak voltak.

A termelékenység – a 2015-2019 közötti időszakot leszámítva – csak mérsékelt ütemben, az elmúlt 15 év átlagában körülbelül évi 1 százalékkal bővült. Ez ugyan meghaladja a 0,6 százalékos uniós átlagot, de a termelékenység növekedése az utóbbi években egyre csökken.

Összességében a múltbeli adatok alapján a 4 százalékos növekedési cél túlzottan optimistának tűnik, különösen mivel a korábbi növekedést támogató feltételek – a bővülő foglalkoztatás, a dinamikus tőkeállomány-növekedés és a javuló termelékenység – mára jelentősen gyengültek.