Durván lecsaphat a valóság 2026-ban a magyarokra: semmiképp nem ússzuk meg a súlyos válságot?

A fiskális politika idei teljesítménye rendkívül vegyes képet mutat. Az enyhébb értékelések szerint a számos engedmény ellenére is sikerült kordában tartani a hiányt. A kritikusabb megközelítés viszont úgy látja, hogy az állam továbbra sem tudott elszakadni a költekező gyakorlattól, és a tényleges problémák még csak most körvonalazódnak.

A költségvetés horgonyszerepének gyengülése különösen szembetűnő volt az elmúlt években. Két évvel ezelőtt, a 2023-as büdzsé esetében az eredetileg kitűzött, 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycél végül 6,8 százalékra emelkedett. Bár a 2025-re és 2026-ra vonatkozó tervek esetében nem következett be ekkora mértékű elcsúszás, a tendencia hasonló maradt: a kormányzati döntések sorra felülírták az eredeti tervszámokat.

Az elmúlt tíz hónapban gyakorlatilag havonta születtek olyan gazdaságpolitikai döntések, amelyek alapvetően módosították a költségvetési kereteket. A 2025-ös büdzsét a parlament december 20-án fogadta el, ám már februárban kiderült, hogy új adócsökkentési intézkedések ismét átrajzolják a számokat.

A Magyar Nemzeti Bank és a Költségvetési Tanács számításai szerint a lakosságnak kedvező intézkedések jelentős mértékben rontják az államháztartási egyenleget. A tanács megállapítása alapján a bejelentett lépések statikus költségvetési hatása 2025-ben a GDP 0,4 százaléka, 2026-ban pedig már 2,2 százaléka lehet. A következő években ez az arány várhatóan 2 százalékpont körüli szinten marad.

Az intézkedések teljes költségvetési hatása az évtized végére bontakozhat ki, amikor közel egymillió édesanya és mintegy 2,4 millió nyugdíjas részesülhet támogatásban. A negatív egyenleghatásokat részben ellensúlyozhatja, hogy a többletjövedelem növeli a fogyasztást, ami magasabb adó- és járulékbevételeket generál.

A fokozatos romlás és a Nemzetgazdasági Minisztérium óvatos kommunikációs stratégiája következtében Magyarország viszonylag kisebb sérülésekkel vészelte át az idei hitelminősítői felülvizsgálatokat. A három nagy nemzetközi hitelminősítő összesen hat alkalommal értékelte az ország adósbesorolását.

Az S&P áprilisban kilátásrontással indította a sort, októberben viszont már nem változtatott sem a besoroláson, sem a kilátáson. A Moody's májusban és novemberben is változatlanul hagyta mind az osztályzatot, mind a kilátást. A Fitch júniusban nem módosított, decemberben azonban szintén kilátásrontást hajtott végre.

A kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok és a növekvő költségvetési hiány együttesen nem kedveznek az államadósság alakulásának. A kormány saját prognózisa szerint a tavalyi, 73,5 százalékos GDP-arányos adósságráta 2025 végén és 2026 végén is hasonló szinten maradhat.

Elemzők szerint a kormányzati költekezésnek még nincs vége. A szoros politikai verseny és a közelgő, 2026-os országgyűlési választások további, a lakosságot célzó intézkedésekre ösztönözhetik a kabinetet. Egy évvel korábban, 2025 februárjában például az szja-mentesség kiterjesztését jelentették be a két- és háromgyermekes anyákra.

Ha újabb jelentős költekezési hullám indul, a költségvetési deficit 2025-ben könnyen elszállhat. Ebben az esetben a választások után az új kormánynak kiigazító lépéseket kell tennie, hogy elkerülje a hitelminősítői leminősítéseket, a befektetői bizalom megingását, valamint az Európai Bizottság szigorúbb fellépését a túlzottdeficit-eljárás keretében.