Bukarest simán lehagyta Budapestet: ebben is köröket ver ránk Bezzegrománia, már nem lehet tagadni

Az Eurostat adatai szerint 2023-ban jelentős különbségek mutatkoztak az európai fővárosok gazdasági teljesítménye között, ha az egy főre jutó GDP-t vásárlóerő-paritáson vizsgáljuk.

A rangsort Bukarest vezeti 87 400 euróval, ami különösen figyelemre méltó, hiszen a román főváros gazdasági teljesítménye messze meghaladja az országos átlagot, és már a nyugat-európai városok szintjéhez közelít.

Budapest 64 100 eurós értékkel a középmezőnyben helyezkedik el: elmarad Prágától (73 500 euró), de megelőzi Pozsonyt, Varsót és Ljubljanát. Érdekesség, hogy Bécs 52 500 eurós szintje a térségben viszonylag alacsonynak számít, ami arra utal, hogy az osztrák főváros gazdasági ereje kiegyenlítettebb, az ország többi részéhez viszonyítva kevésbé kiugró.

Budapest kiugró gazdasági teljesítménye több tényező eredménye. A főváros az ország gazdasági, pénzügyi és innovációs központja, ahol a szolgáltatások, különösen az üzleti és informatikai szektor, koncentráltan vannak jelen. A legtöbb multinacionális vállalat regionális központja, valamint a legnagyobb ipari és logisztikai beruházások is jellemzően a fővárosban vagy annak agglomerációjában összpontosulnak. Emellett Budapest lakossága képzettebb az országos átlagnál, ami magasabb termelékenységet és jövedelmeket eredményez, így az egy főre jutó GDP messze meghaladja a vidéki szintet.

A lista végén Szófia áll 20 500 euróval, ami jól mutatja a bolgár gazdaság és a nyugat-balkáni régió lemaradását. Ugyanakkor a különbségek azt is jelzik, hogy Közép- és Kelet-Európa fővárosai egyre inkább eltávolodnak egymástól fejlettségi szinten: míg Bukarest és Prága már közelít a nyugat-európai szinthez, addig a délkeleti régióban továbbra is nagy a felzárkózási kényszer.

Így áll Magyarország a régióban

Abban az évben az Európai Unió vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-je 38 100 volt, amihez képest a legtöbb közép- és kelet-európai ország még mindig elmarad. A térségben egyedül Ausztria haladta meg jelentősen az uniós átlagot 45 700-as értékkel, míg a többi ország nagyjából 25–35 ezer közötti sávban mozgott.

A visegrádi és balkáni országok között viszonylag kiegyenlített a mezőny: Magyarország (29 200), Lengyelország (29 500) és Románia (29 700) közel azonos szinten állt. Csehország (34 500) és Szlovénia (35 000) viszont továbbra is a régió éllovasai, míg Szlovákia (28 100) és Horvátország (29 000) valamivel elmaradt tőlük. A lista végén Bulgária található 24 300 PPS értékkel, ami jól mutatja, hogy az ország még mindig jelentős felzárkózási kényszerben van.

Nógrád megye a sereghajtók között

Összességében 2023-ban az Európai Unió egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva 38 100 volt, ami növekedést jelent a 2022-es 36 000 PPS-hez képest.

Az ír Dublin régió (139 500 PPS) és a South-West régió (137 300 PPS) érte el a legmagasabb egy főre jutó GDP-t az EU statisztikai területi egységei között. Őket követte a németországi Wolfsburg, Kreisfreie Stadt (136 500 PPS, 2022-es adat), valamint a francia főváros, Párizs (126 900 PPS).

Ezzel szemben a legkisebb GDP-t a francia tengerentúli régió, Mayotte mutatta 10 500 PPS értékkel, amit a bolgár Haskovo (11 000 PPS) és Silistra (11 100 PPS) követett.

Az egy főre jutó GDP legalacsonyabb értékeit főként Bulgária és Románia régióiban mérték, valamint Magyarország egy térségében, ahol a gazdasági aktivitás 15 000 PPS alá esett.