Hiába minden: nem csökken a szegénység Magyarországon, borzalmas a helyzet

A Központi Statisztikai Hivatal nemrég közzétette "A háztartások életszínvonala" című kiadványának 2024-es adatait. Az eredmények szerint a szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetettek száma nyolcezerrel nőtt az előző évhez képest, így összesen 1 millió 819 ezer főt érint ez a probléma.

A publikáció egy nappal azután jelent meg, hogy nyilvánosságra került: az elmúlt években jelentősen alulbecsülték a gyermekszegénység mértékét. A korábbi adatok revíziója során a 2020-as gyermekszegénységi mutatót például 120 százalékkal kellett megemelni, 9,5 százalékról 20,9 százalékra.

A jövedelmi egyenlőtlenségek soha nem látott mértékben növekedtek. A leggazdagabb ötöd háztartásaiban az egy főre jutó havi jövedelem 458 ezer forint, míg a legszegényebb ötödben mindössze 101 ezer forint. Ez 4,8-szoros különbséget jelent, ami jelentős növekedés a korábbi évek 4,2-4,4-szeres arányához képest - számolt be a HVG.

A gyermekvállalás továbbra is szegénységi kockázatot jelent. A gyermekes háztartások egy főre jutó jövedelme a gyermek nélküliekének alig több mint kétharmadát éri el. Különösen nehéz helyzetben vannak a nagycsaládosok, ahol 165.750 forint az egy főre jutó átlagos havi jövedelem, valamint az egyedülálló szülők és gyermekeik, akiknél ez az összeg 168.833 forint.

Az iskolai végzettség alapján is jelentős különbségek mutatkoznak: míg a diplomások háztartásaiban 309 ezer forint az egy főre jutó havi jövedelem, addig a legfeljebb nyolc osztályt végzetteknél ez mindössze 137 ezer forint. Földrajzi szempontból Budapesten a legmagasabb az átlagjövedelem (310 ezer forint), míg az észak-magyarországi régióban csak 193 ezer forint.

A fogyasztási kiadások terén az egy főre jutó összeg évi 2 millió 14 ezer forint volt, ami havi átlagban 167.833 forintot jelent. Ez reálértéken 2,9 százalékos növekedést mutat az előző évhez képest. A legnagyobb mértékben, 6,5 százalékkal az élelmiszerek és alkoholmentes italok vásárlása nőtt, míg a hírközlésre, kultúrára és oktatásra fordított kiadások reálértéken csökkentek.

Érdekes jelenség, hogy bár a szegénység mindhárom alcsoportjába (relatív jövedelmi szegénység, súlyos depriváció, alacsony munkaintenzitás) tartozók száma csökkent, a szegények összlétszáma mégis nőtt. Ez annak tudható be, hogy kevesebben vannak, akik egyszerre több kategóriába is beletartoznak, de többen lettek azok, akik legalább egy kategóriába besorolhatók. A mélyszegénységben élők száma ugyanakkor jelentősen, 139 ezerről 98 ezerre csökkent.

A gyermekek 22,9 százaléka számít szegénynek vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetettnek, ami megegyezik az előző évi adattal. A 18-64 évesek körében ez az arány 17,5-ről 18,3 százalékra nőtt, míg a 65 év felettieknél 21,3-ról 19,8 százalékra csökkent. Az idősek csoportján belül azonban jelentős eltérések mutatkoznak: míg a párkapcsolatban élő idősek helyzete javult (17,9-ről 11,8 százalékra csökkent a szegénységi ráta), addig az egyedülálló nyugdíjasok körében 33,2-ről 39,1 százalékra emelkedett.

A legnagyobb szegénységi kockázatot továbbra is a roma származás jelenti, és helyzetük drámaian romlott: míg 2023-ban a romák 61,5 százaléka tartozott a szegények közé, 2024-ben már 75,6 százalékuk. Ennek fő oka, hogy 60,6 százalékuk a mediánjövedelem 60 százaléka alá csúszott.

A lakosság szubjektív helyzetértékelése szerint egy 0-10-es skálán az országos átlag 7,1 pont. Érdekes módon éppen a legszegényebb csoport, a nagycsaládosok a legboldogabbak, ők átlagosan 7,9 pontra értékelték elégedettségüket. A megélhetéshez szükséges összegek megítélésében jelentős különbségek mutatkoznak: míg a legszegényebb ötöd szerint havonta 113 ezer forint kell a nagyon szűkös megélhetéshez, a leggazdagabb ötöd szerint ehhez 164 ezer forint szükséges.