Hiába a Babaváró, CSOK, népesedési tragédia felé rohan Magyarország: már 9,5 milliónál is kevesebben vagyunk

Legfrissebb OECD-adatok szerint világszerte nő a házasságon kívül született gyermekek aránya. A szám erősen eltér országonként: vannak olyan államok, ahol gyakoribb az élettársi kapcsolatból születés, mint másutt, és ez társadalmi, kulturális és jogi tényezők kombinációja.

A 2024-es adatok alapján Kolumbiában a legmagasabb (87 százalékos) arányt mérik házasságon kívül született gyermekekből, vagyis tízből több mint nyolc gyermek nem házasságban jön világra. A dél-amerikai országot Chile (78,1%) és Costa Rica (74%) követi. Mexikóban is erősen, 73,7 százalékon alakul ez az arány.

• Európában első helyen Izland áll 69,4 százalékkal, Norvégia 61,2-vel, Bulgária 59,7-tel és Portugália 59,5-tel követi.
• Magyarországon a házasságon kívül született gyermekek aránya 24,4 százalék – tehát a negyedét sem éri el például a skandináv vagy latin-amerikai országok szintjének.

A házasságon kívül született gyermekek aránya azt mutatja, hogy az adott évben hány százalékban regisztrálták házasságban nem élő szülők gyermekeként a frissen világra jött csecsemőket. Ez nem feltétlenül jelzi a házasság intézményének „romlását”, hanem inkább a párkapcsolati formák változását, a jogi, kulturális és társadalmi normák átalakulását.

Európában szerte a skandináv országoktól egészen Franciaországig vagy Spanyolországig magas, 50-60 százalék körüli vagy afeletti arányok jellemzők. A térségben például Szlovénia 56,5-öt, Dánia 54,7-et, Észtország 53,8-at és Belgium 52,4-et mér. Magyarország ezzel szemben alacsonyabb értéket mutat, hasonló szinten mint Ciprus (21,2%) vagy Görögország (9,7%)

Globális különbségek

A különbségek mögött több tényező áll. A skandináv országokban évtizedek óta erős az élettársi kapcsolatok társadalmi elfogadottsága, és a gyermekek jogi helyzete nem függ a szülők házassági státuszától. Itt az élettársi kapcsolat vagy együttélés sok családformában természetes.

Ezzel szemben Dél-Európában, a hagyományosabb családi normák miatt arányaiban még mindig kevesebb a házasságon kívül született gyermek. Ugyanez látszik Magyarországon is, ahol a házasság intézménye erősebb kulturális szereppel bír, és alacsonyabb a „nem házasságban születők” aránya.

A mediterrán és ázsiai országokban – például Japánban (2,4%), Törökországban (3,1%) vagy Dél-Koreában (4,7%) – a házasságon kívüli születések még mindig nagyon ritkák a társadalmi elvárások és a családmodell miatt. A házasságon kívül született gyermekek aránya mögött nemcsak családi preferenciák állnak, hanem munka- és lakhatási támogatások, adórendszer, társadalombiztosítási ellátások és társadalmi normák is formálják a döntéseket - mutatott rá az OECD kutatása. 

Mi a helyzet a térségünkkel?

A kelet-közép-európai országok között jelentős eltérések látszanak a házasságon kívül született gyermekek arányában. A legmagasabb értéket Bulgária mutatja 59,7 százalékkal, ezt Szlovénia 56,5 és Észtország 53,8 százalékkal követi. Ezekben az országokban már többségben vannak a házasságon kívül született gyermekek. A cseh arány is közelíti az 50 százalékot, 47,1 százalékkal, ami azt jelzi, hogy a házasság nem meghatározó feltétele a gyermekvállalásnak.

A középmezőnybe tartozik Szlovákia 41,6, Lettország 37,3 és Románia 33,9 százalékkal. Ezekben az országokban még mindig többségben vannak a házasságban született gyermekek, de az élettársi kapcsolatban vállalt gyermekek aránya már számottevő.

Lengyelország 28,7, Litvánia 27,3, Horvátország 26,1 és Magyarország 24,4 százalékkal a régió alsó harmadában helyezkedik el. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy négy gyermekből nagyjából egy születik házasságon kívül, ami érdemben alacsonyabb a régiós csúcsértékeknél.

Kezd visszaesni a házasságkötések száma

2015-ben 46 137 házasságot kötöttek, ami már emelkedést jelentett az előző évekhez képest. A növekedés 2019–2021 között tetőzött: 2019-ben 65 268, 2020-ban 67 095, 2021-ben pedig 72 030 házasságkötést regisztrált a KSH. Ez történelmi csúcsot jelentett a rendszerváltás utáni időszakban, az ezer lakosra jutó arányszám 7,5-re emelkedett 2021-ben.

2022-től viszont visszaesés indult. 2022-ben 63 967, 2023-ban 50 139, 2024-ben pedig 46 561 házasságkötés történt. Az ezer lakosra jutó arány 2024-re 4,9-re csökkent, ami már közelebb áll a 2015 körüli szinthez.

A friss adatok szerint 2025-ben a házasságkötések száma ezzel szemben megtörte a korábbi csökkenő trendet: 2025-ben mintegy 46 600 pár házasodott össze, kismértékben többen, mint egy évvel korábban. Az év elején és a nyári hónapokban visszaesés volt tapasztalható, az őszi–téli időszakban viszont számottevő növekedés következett be. Éves átlagban ezer lakosra 4,9 házasságkötés jutott.

A válások száma ezzel párhuzamosan mérséklődött. 2015-ben 20 578 válást jegyeztek fel, 2020-ra ez 15 234-re csökkent, ami az időszak legalacsonyabb értéke volt. 2021 után enyhe emelkedés látszik, de a 2023–2024-es adatok, 17–18 ezer körüli esetszámmal, még mindig alacsonyabbak a 2010-es évek elején mért szinteknél.

A házasság több lett, a népesség nem

A 2015 után bevezetett és kibővített támogatások, különösen a CSOK és a 2019-ben indult Babaváró hitel, döntően házassághoz kötöttek. A Babavárót kizárólag házaspárok igényelhetik, és a kedvezmények megtartása is a gyermek megszületéséhez kapcsolódik. A CSOK klasszikus formája szintén házasságot feltételezett a vállalt gyermekek esetében. Ez erős pénzügyi ösztönzőt jelentett arra, hogy a párok a gyermekvállalás előtt házasságot kössenek - ez az adatokban is meglátszik.

Viszont a Babaváró 2025-ben már gyengébben muzsikált: az MNB adatai szerint a tavalyi év első 11 hónapjában majdnem 9 százalékkal kevesebbet folyósítottak belőle a bankok mint egy évvel korábban.

A KSH adatai szerint a 2010-es évek közepén fordult meg a korábbi trend: a házasságkötések száma jelentősen emelkedett, miközben a házasságon kívüli születések aránya csökkenni kezdett. A Babaváró bevezetése után a házasságkötések száma történelmi csúcsot ért el 2019–2021 között. Több elemzés arra jutott, hogy a Babaváró látványosabban hatott a születési időzítésre, mint a korábbi lakástámogatási elemek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez már a népesedési összeomlás: egy városnyi magyarra lettünk kevesebben, aggasztóak a trendek

2025-ben 72 ezer gyerek született, közben 124 200 ember halt meg Magyarországon.

Bár a házasságok száma növekszik, az ország népessége jelentősen zsugorodott a KSH adatai szerint. Magyarország népessége az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent. 2015-ben még közel 9,85 millió fő élt az országban, 2023-ra a lakosságszám 9,6 millió alá mérséklődött.

A KSH előzetes adatai szerint 2025 decemberében továbbra is jelentős volt a természetes fogyás: 6020 születésre 10 811 halálozás jutott, bár mindkét mutató csökkent az előző évhez képest. A születések 4,9, a halálozások 7,8 százalékkal estek vissza, miközben a házasságkötések száma látványosan, 13 százalékkal nőtt. A természetes fogyás mérséklődött, ezer lakosra 7,5 élveszületés és 13,4 halálozás jutott.

Az egész évet tekintve 2025-ben mintegy 72 ezer gyermek született, ami 7,1 százalékos csökkenés 2024-hez képest, a termékenységi mutatók pedig tovább romlottak. A halálozások száma ugyanakkor 2,6 százalékkal mérséklődött, de a természetes fogyás így is meghaladta az egy évvel korábbit.

A népességcsökkenést a pozitív nemzetközi vándorlási egyenleg csak részben ellensúlyozta, így Magyarország lakónépessége 2025 végén 9,489 millió főre becsülhető.

A csökkenés elsődleges oka a tartós természetes fogyás. Az elmúlt években minden évben jóval több halálozás történt, mint ahány gyermek született. A teljes termékenységi arányszám a 2010-es évek második felében emelkedett ugyan, de tartósan nem érte el a népességszinten tartáshoz szükséges 2,1-es értéket, és az utóbbi években ismét mérséklődött. A folyamatot az elvándorlás is erősíti, különösen a fiatal, munkaképes korú rétegek körében. Ennek következménye az elöregedés gyorsulása: nő az idősek aránya, miközben a gyermek- és aktív korú népesség súlya csökken.

Címlapkép: Szigetváry Zsolt, MTI/MTVA