Ez Magyarország legnagyobb gazdasági tévedése: a németek inognak, Amerika háborúzik – ennek még súlyos vége lehet

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyitóelőadásában azt a kérdést tette fel: „Magyarország az Európai Unió nélkül gazdaságilag tud-e sikeres lenni?”, majd kijelentette, hogy a válasz egyértelműen nem. Szerinte a magyar gazdaság hosszú távú növekedése csak addig fenntartható, amíg a német és az uniós gazdaság működőképes marad, hiszen a magyar konjunktúra erősen függ e két piac teljesítményétől.

Ez a megállapítás különösen drámai fényben tűnik fel annak tudatában, hogy Németország gazdasága 2024-ben már a második egymást követő évben esett vissza, ami több mint két évtizede nem fordult elő. A német autóipar – amely korábban a kontinens gazdasági motorjaként működött – Kínában és még az Európai Unióban is teret veszít. A magyar és német autóipari teljesítmény szinte teljesen szinkronban mozog, ami egyértelműen jelzi a két ország gazdaságának kölcsönös egymásra utaltságát. Sőt, Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a német üzleti hangulatindexek jobban előrejelzik a magyar GDP alakulását, mint a németét, ami szintén bizonyítja a gazdaságok szoros összefonódását.

Ez a szoros kapcsolat azonban komoly kockázatokat is hordoz. Az OECD adatai szerint

Magyarország az EU-ban a hetedik leginkább kitett ország az amerikai piac irányába a közvetlen és közvetett export alapján.

Mivel a magyar autóipar nagyrészt a német beszállítói láncokon keresztül kapcsolódik az amerikai piacokhoz, és Németország USA-exportjának 28,3 százaléka autóipari termék, az USA-vámok közvetett hatásai szintén érzékenyen érinthetik Magyarországot.

A miniszter szerint jelenleg a hazai növekedés fő forrása a belső fogyasztás és a fiskális expanzió, miközben az export nettó hatása negatív maradhat. Úgy látja, a háztartások pénzügyi helyzete stabil, viszont a vállalati szektor gyengélkedése fékezi a gazdaságot, ezért a kormány a cégek támogatására helyezi a hangsúlyt. Zárásként leszögezte, hogy Magyarország jövője az energiafüggetlenség, a technológiai beruházások és a vállalkozások támogatásán múlik.

Diagnózis a magyar gazdaság problémáira

A konferencia makroelemzői panelján a nagybankok vezető közgazdászai is megerősítették: bár Magyarországon talán nincs klasszikus gazdasági válság, növekedési kihívás mindenképpen van. A magyar gazdaság jelenleg stagnál, és a következő években legfeljebb 2,5 százalékos növekedésre számíthat. Az erős fogyasztás ellenére a beruházások visszaesése és az export csökkenése visszafogja a teljesítményt.

Az elemzők szerint a korábbi, 4–5 százalékos növekedési időszak mesterségesen fenntartott volt, és ma már csak átmenetileg érhető el – súlyos áron, például magasabb inflációval és romló külkereskedelmi mérleggel. A fő korlátokat a munkaerőhiány, az alacsony termelékenység és a tőkeállomány stagnálása jelentik.

Bruttó hazai termék (GDP) alakulása

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a beruházások már nem eshetnek tovább, de a külső sokkok továbbra is fékezik a kilábalást. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető makrogazdasági elemzője és Tardos Gergely, az OTP Bank, Elemzési Központjánakigazgatója kiemelte, hogy a fogyasztás csak ideiglenesen tarthatja életben a növekedést, miközben a gazdaság strukturális gondjai nem oldódtak meg. Az elemzők szerint a 2010-es évek alacsony inflációs korszaka nem tér vissza: 3–4 százalék lehet az új egyensúlyi szint.

A bankszektor dilemmája

A makrogazdasági kilátások mellett a pénzügyi rendszer egészsége is kulcskérdés: a bankok tőkehelyzete, hitelezési hajlandósága és jövedelmezősége alapvetően befolyásolja a gazdasági kilábalást. Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója a bankszektor szemszögéből világított rá a magyar gazdaság problémáira. Kiemelte, hogy Magyarországnak az eddigi, termelési tényezők bővítésére épülő gazdasági modell helyett a hatékonyság és termelékenység növelésére kell átállnia. A magyar hitelpenetráció még mindig elmarad az eurózóna és a régió szintjétől, bár szerinte az Otthon Start program segítheti a lakossági hitelezés kétszámjegyű bővülését.

A bankvezéri kerekasztalon elhangzottak szerint azonban a szektor súlyos terhekkel küzd:

2010 óta mindössze két évben haladta meg a jövedelmezőség a befektetők elvárt szintjét.

Bencsik László (OTP Bank) rámutatott, hogy a magyar bankrendszer tőkearányos hozama 9% alatt van, ami messze elmarad a minimálisan elvárt 12-13%-tól. Jelasity Radován (Erste Bank) külön kiemelte, hogy a magyar bankszektor a neobankok megjelenésével hirtelen globális versenybe került, ami drasztikusan megváltoztatta a piaci helyzetet.

Néhány cég kezében a jövő

A McKinsey Global Institute kutatása szerint a nemzetgazdaságok versenyképessége rendkívül koncentrált: Németországban 13, az Egyesült Államokban mindössze 6 vállalat felel a termelékenységi növekedés túlnyomó részéért. Jan Mischke, a McKinsey Global Institute partnere a konferencián bemutatta, hogy a globális gazdaságban buborékszerűen nőtt az adósság és az eszközárak értéke, amelyet csak a termelékenység növelése tehet fenntarthatóvá.

Mischke szerint a világgazdaságot alapjaiban formálják át az amerikai vámháborúk, amelyek hosszú távon velünk maradnak, és újraértékelik a versenyképesség szerepét. A külföldi tőkeáramlás átrendeződése – Kína háttérbe szorulása és az USA, valamint Európa megerősödése – azt mutatja, hogy a befektetések egyre inkább a stratégiai ágazatokra, például a technológiára és félvezetőiparra összpontosulnak. A jövő sikere azon múlik, hogy a vállalatok képesek-e stratégiai gondolkodással, innovációval és mesterséges intelligencia-vezérelt fejlesztésekkel javítani hatékonyságukat.

Új globalizáció vagy gazdasági széttöredezés?

A vállalati szintű termelékenység kérdése szorosan összefügg a világgazdasági átrendeződéssel, amely új szabályokat és szerepeket hoz a nemzetközi porondon. Harold James, a Princeton Egyetem professzora szerint a világ jelenlegi gazdasági helyzete – az infláció, vámháborúk és geopolitikai feszültségek ellenére – nem a globalizáció végét, hanem egy új korszak kezdetét jelzi. Négy nagy, egymással összefüggő folyamat alakítja szerinte a korszakot:

• a mesterséges intelligencia forradalma,
• a világgazdaság geopolitikai széttöredezése,
• a tartós infláció és
• a piacok irracionális eufóriája.

A professzor „boombo”-nak nevezi a fellendülés és buborék keverékét, amelyet történelmi mintázatokhoz kapcsol. A Covid-válság óta a kínálati sokkok, az ellátási láncok fegyverként való használata és Kína nyersanyag-fölénye új hatalmi egyensúlyt hozott létre. James szerint a világ a stabilitást keresve ismét a fizikai értékekhez, például az aranyhoz fordul, és bár a bizonytalanság nő, a mostani átalakulás inkább a globalizáció megújulásának, semmint hanyatlásának jele.

Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezető partnere ettől eltérő nézetet képviselt: szerinte véget ért a globalizáció, ahogy eddig ismertük, mivel az USA már nem biztosít egységes szabályrendszert a világgazdaságban. Ez Európa számára különösen nehéz helyzetet teremt:

a kontinensnek választania kell Kína „katasztrofális" és az USA „enyhén megalázó" ajánlata között,

és a geopolitikai szempontok, elsősorban Oroszországtól való védelem, az amerikai opció elfogadását kényszerítik ki.

Az Egyesült Államok az exportvámok, dollárkényszer és technológiai korlátozások révén biztosítja a saját gazdasági előnyét, miközben Európa kénytelen alkalmazkodni. Orbán Krisztián szerint az EU stratégiáját az amerikai függőség és a nemzetbiztonsági szempontok alakítják, ami átrendezi a gazdaság fókuszát: az export helyett az infrastrukturális és védelmi beruházások kerülnek előtérbe.

Ez a szerkezetváltás a belső keresletre és állami megrendelésekre épít, ami hosszú távon lehetővé teheti a termelékenység ugrásszerű javulását. A digitalizáció valódi makrogazdasági hatásai így az új nemzetbiztonsági és beruházási prioritásokkal együtt jelentkezhetnek.

Európa ideológiai vakfoltjai

Miközben a globális gazdaság új erővonalai kirajzolódnak, Európa belső dilemmáival is szembe kell néznie: a versenyképesség és az ideológiai elköteleződések között egyre nehezebb egyensúlyt találni. Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy az unió GDP-részesedése a globális gazdaságból 22 százalékról 15 százalékra esett vissza néhány év alatt. A folyamat megállítására Mario Draghi egykori olasz miniszterelnök átfogó versenyképességi jelentésében évi 800 milliárd eurós beruházást javasolt.

A világ hat legnagyobb gazdaságának részesedése a globális GDP-ből 1980 és 2024 között. Forrás: Visual Capitalist

A MOL vezérigazgatója szerint Európa ideológiai döntésekkel gyengíti versenyképességét, és figyelmen kívül hagyja a gazdasági racionalitást. Kijelentette, szerinte az EU bürokratikus rendszere és ambiciózus zöldcéljai hátráltatják az ipart, miközben az orosz energia kivezetése új függőségeket teremt. A MOL vezérigazgatója szerint az EU belső kereskedelmi korlátai rosszabb hatással vannak a gazdaságra, mint Trump vámjai.

„Az ipar elvesztése szuverenitásvesztést is jelentene" – fogalmazott Hernádi, aki a megoldást a hatékonyságban, a diverzifikációban és a piac szabadságában látja. Felhívta a figyelmet, hogy a keleti kooperációt sem zárhatjuk ki, és minden európainak dolgozni kell a versenyképességen.

AI: boom vagy buborék?

Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója ismertette a vállalat idei CEO Outlook felmérését, amely szerint a cégvezetők világgazdaságba vetett bizalma 68%-ra esett – ez ötéves mélypont. A kutatás alapján azonban a vállalatok számára a legnagyobb kihívást már nem a geopolitikai kockázatok, hanem a technológiai átalakulás és a mesterséges intelligencia rohamos térnyerése jelenti.

A vezérigazgatók 71%-a szerint az AI a legfontosabb befektetési terület, és 86%-uk három éven belüli megtérülést vár tőle.

Nagy Márton miniszter is megerősítette ezt a trendet, amikor a nemzeti MI-stratégia felülvizsgálatáról beszélt. A konkrét fejlesztések között szerepel a szuperszámítógépes kapacitás bővítése, a társadalmi beágyazottság és a nemzetbiztonsági szempontok erősítése, valamint két új tőkealap létrehozása.

A profi pénzügyi befektetők kerekasztalán az AI, Kína és a forint helyzetéről beszéltek. Elhangoztt, hogy az AI-forradalom egyszerre boom és buborék: a technológiai áttörések drágák, de kihagyhatatlanok. A kezdeti beruházások költségesek, utána viszont a belépés könnyebbé válik. A trendben sokan az internetbuborékhoz hasonló jelenségeket látnak, különösen Kína növekvő szerepével a piacon.

Város kontra állam

A polgármesterek panelbeszélgetése egy másik fontos dimenziót világított meg: a helyi önkormányzatok mozgásterének szűkülését. Székesfehérvár, Debrecen és Győr polgármesterei egyetértettek abban, hogy a szolidaritási hozzájárulás rendszerét alapjaiban kell átalakítani, mert jelenlegi formájában aránytalan és kiszámíthatatlan.

Cser-Palkovics András (Székesfehérvár) szerint

a városok versenyképessége nélkül nincs erős magyar gazdaság.

Papp László (Debrecen) átláthatóbb és stabilabb önkormányzati finanszírozást sürgetett, míg Pintér Bence (Győr) ennél is tovább ment: szerinte a rendszert el kell törölni, hogy az önkormányzatok nagyobb mozgásteret kapjanak.

A polgármesterek a nagyberuházások lehetőségeiről és kockázatairól is beszéltek. Debrecen például tíz év alatt 12,5 milliárd euró tőkét vonzott, de már nem új iparterületek kialakítását látja a jövő útjának. Győr a gazdasági diverzifikációra törekszik, míg Székesfehérvár a heterogén iparszerkezetet tekinti értéknek. Mindhárman hangsúlyozták, hogy a városi infrastruktúra – különösen az energiaellátás és a közlekedés – fejlesztése elengedhetetlen.

A közgazdászok receptje

A Portfolio közgazdász panelbeszélgetésén Bod Péter Ákos, Kurali Zoltán, Surányi György és Zsiday Viktor a magyar gazdaság jövőjét elemezték. A résztvevők eltértek abban, hogy stagflációról van-e szó: Kurali szerint nincs klasszikus stagfláció, míg Zsiday a hároméves alacsony növekedést és magas inflációt már annak tekinti.

Surányi György kiemelte, hogy az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat, és politikai üzenetekkel nem szabad befolyásolni a jegybank döntéseit, különben a forint akár 400-ig gyengülhet. Bod Péter Ákos hangsúlyozta, hogy az MNB függetlensége kulcsfontosságú.

Kurali Zoltán szerint a reálkamat jelenleg 1 százalék, ami nem restriktív, és a forint hosszabb távon erősödnie kell, miközben a devizamegtakarítások növekedése figyelmeztető jel. Surányi szerint a belföldi kereslet élénkítése kevés, a növekedéshez az export erősítésére van szükség.

Zsiday szerint az állami beruházások túl nagy súlya és alacsony hatékonysága torzítja a gazdaságot, ezért a humán tőke fejlesztésébe, például a nyelvtanulásba érdemes befektetni. Surányi rámutatott, hogy a gazdaságfejlesztési támogatások túlzottak, évente csökkenteni kellene azokat, és a hiányt 1–2 százalékra mérsékelni.

Bod Péter Ákos zárásként hangsúlyozta, hogy a versenynek vissza kell térnie a gazdaságba,

az állam ne jelölje ki a győzteseket és veszteseket. A szakértők hangsúlyozták, hogy a fenntartható növekedéshez strukturális reformok és a verseny erősítése szükséges.

A konferencia üzenete egyértelmű: a magyar gazdaság sikere elválaszthatatlanul összefonódik a globális és európai folyamatokkal, különösen Németország teljesítményével. A konferencia résztvevői azonban nemcsak a kihívásokat, hanem a lehetséges megoldásokat is felvázolták.

A termelékenység növelése, a mesterséges intelligencia stratégiai alkalmazása, az energiafüggetlenség, a humán tőke fejlesztése és a verseny erősítése mind-mind olyan területek, amelyek meghatározhatják Magyarország gazdasági jövőjét. A külső kockázatok – a német recesszió, az amerikai vámháború, a geopolitikai átrendeződés – azonban olyan mértékűek, hogy önmagában a hazai politika eszköztára már nem biztos, hogy elegendő.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!