Döntöttek Magyarország ultimátumáról: nincs kibúvó, eddig mindenképp le kell válni az orosz gázról

Az Európai Unió intézményei kedden este politikai megegyezésre jutottak az orosz energiafüggőség felszámolásáról. A megállapodás értelmében a korábban tervezettnél gyorsabb ütemben, 2026 végéig teljesen kivezetik az orosz LNG-importot, a csővezetékes szállításokat pedig legkésőbb 2027 őszéig leállítják.

A döntés az EU energiaellátásának több mint egy évtizedes szerkezeti függőségét számolja fel. Az orosz gáz részesedése még 2025-ben is 13 százalékot tett ki az uniós importban, ami évi mintegy 15 milliárd eurós értéket jelentett.

A határidő előrehozatalát az Európai Parlament már régóta szorgalmazta, de a folyamat akkor gyorsult fel igazán, amikor Donald Trump amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptemberben találkozott az ENSZ-közgyűlés alkalmával. A sajtótájékoztatón Trump követelte az orosz energiaimportról való teljes leválást, amit von der Leyen meg is ígért.

A most elfogadott csomag a RePowerEU kezdeményezés központi eleme, amely kötelező ütemezést, engedélyezési rendszert és tagállami diverzifikációs terveket vezet be. A megállapodás szerint 2026 elejétől tilos lesz új orosz gázvásárlási szerződéseket kötni, a már meglévő szerződésekre pedig átmeneti korlátozások lépnek életbe.

A rövid távú LNG-szerződésekre vonatkozó tilalom 2026. április 25-től, a rövid távú vezetékes gázra vonatkozó pedig 2026. június 17-től lép életbe. A hosszú távú LNG-szerződéseket 2027. január 1-jétől, a hosszú távú csővezetékes szerződéseket pedig szeptember 30. és november 1. között kell lezárni, a tagállamok tárolói feltöltöttségi szintjétől függően.

A rendszert kiegészíti egy előzetes engedélyezési mechanizmus is, amelyet kifejezetten a megkerülési kísérletek kiszűrésére hoznak létre. A döntés hátterében az is áll, hogy az orosz LNG még mindig a teljes uniós LNG-behozatal mintegy 15 százalékát teszi ki, havi 500-700 millió eurós értékben.

A gyors ütemterv vállalását segíti, hogy a globális gázpiac 2025 második felében túlkínálatba fordult, ami mérsékli az ellátásbiztonsági kockázatokat – a földgáz ára jelenleg kettő-két és féléves mélypontokon áll a TTF-en. Emellett az Egyesült Államok is erősen sürgette az európai leválást: az idei EU-USA kereskedelmi megállapodás részeként az EU vállalta, hogy 2028-ig 750 milliárd dollár értékű amerikai energiahordozót vásárol.

Magyarország szempontjából különösen fontos elem a kötelező tagállami diverzifikációs terv benyújtása. Minden olyan országnak, amely továbbra is vásárol orosz gázt – Magyarország jelenleg a Török Áramlat balkáni leágazásán keresztül teszi ezt –, egyértelmű menetrendet kell bemutatnia az orosz import kivezetésére.

A magyar kormány éveken át az ellátásbiztonságra hivatkozva ellenezte a gázszankciókat, különösen a vezetékes szállítások teljes tilalmát. A mostani szabályozás azonban jogilag kötelező keretet ad a kivezetésre, és szűkíti annak lehetőségét, hogy Magyarország a hosszú távú szerződésekre hivatkozva fenntartsa az orosz importot 2027 után.

A magyar energiamixben az orosz gáz részaránya továbbra is magas – a legfrissebb uniós értékelések szerint a magyar beszerzések több mint fele orosz forrásból érkezik. Ezért a diverzifikációs tervnek konkrét alternatív útvonalakat és szerződéses átállást kell tartalmaznia. A jogszabály emellett szigorú előzetes engedélyezési rendszert vezet be: minden orosz eredetű szállítmányhoz legalább egy hónappal korábban kell adatokat benyújtani.

Az EU a gázkivezetéssel párhuzamosan tervezi az orosz olajimport teljes megszüntetését is. A tagállamoknak külön diverzifikációs tervet kell készíteniük, a Bizottság pedig legkésőbb 2027 végéig jogszabályt terjeszt elő a teljes olajtilalomra. Bár az uniós olajimport már 3 százalék alá csökkent, a gáz továbbra is kritikus sebezhetőségi pont.

Az uniós rendelet hatálybalépéséhez már csak az szükséges, hogy a politikai megállapodást előbb a Miniszterek Tanácsa formálisan jóváhagyja, majd az Európai Parlament is megszavazza. December 11-én az EP ipari és kereskedelmi szakbizottságai közös szavazással erősítik meg a tervezetet, a plenáris végszavazás pedig december 15-18. között várható.

Fontos kiemelni, hogy a szabályozás nem egyhangúságot igénylő energiapolitikai döntésként vagy szankciós lépésként, hanem belső piaci jogalapon elfogadott uniós rendeletként lép életbe, ezért minősített többséggel fogadják el a tagállamok. Ez azt jelenti, hogy egyetlen ország sem vétózhatja meg, még akkor sem, ha az energiamix tagállami hatáskör marad. A blokkoláshoz legalább négy tagállam ellenszavazata lenne szükséges, amelyek együttesen az EU népességének legalább 35 százalékát képviselik.