Gazdasági helyzetkép Magyarországon – beszámoló a Portfolio Budapest Economic Forum 2025 konferenciáról.
A Portfolio Property Investment Forum 2025 nyitó makropanelje időszerű kérdéseket vetett fel a hazai ingatlanpiac jövőjéről:
Ma reggel tette közzé a májusi inflációs adatokat a KSH. A fogyasztói árak havi szinten 0,2 százalékkal emelkedtek.
Minden eddiginél korábban adta le ma a kormány a következő évi költségvetési tervet, amit a hivatalos átvétel után hamarosan tárgyalni kezdhet az Országgyűlés.
Trippon Mariann és Bukovszki András, a CIB Bank elemzői sajtóreggeli keretein belül ismertették a 2025-ös évre vonatkozó makrogazdasági és piaci várakozásaikat.
A KSH egy nappal korábban, már április 2-án közzé teszi a kormányzati szektor egyenlegéről szóló jelentését, amiben makrogazdasági szempontból lesz szemezgetni való bőven.
Egyesek pálcát törnek a diákok feje fölött a kompetenciateszteken elért eredményeik miatt, noha az oktatási rendszer reformra szorulna, amitől az ország termelékenysége is javulna.
A kormány várakozása szerin 2023-ban a GDP 5,9 százaléka lehet a költségvetés hiánya, ami azt is jelenti, hogy elvéti az októberben 5,2 százalékra emelt magasabb hiánycélját.
Január elsejétől változik Nagy Márton miniszter feladat-, és hatásköre a Magyar Közlöny esti számában megjelent kormánydöntés értelmében.
Ha itt marad a kamatszint, akkor a terhek évről évre jelentősen nőni fognak nagyon hosszú időn át a szakértő szerint.
Jelenleg nem látszik, hogy mi húzhatná ki Magyarországot a gödörből - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Dr. Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus.
Augusztus utolsó napjaiban dőlhet el legkorábban, hogy szeptembertől emelkedhet-e a minimálbér, mivel ekkor jelennek meg az ehhez szükséges féléves makrogazdasági adatok.
Még várni kell a féléves makrogazdasági adatokra, tehát egyelőre nem tudni, hogy lesz-e évközi emelés.
Már júliusban tárgyalhatnak arról, hogy év közben is emelkedjen a legkisebb megkereshető összeg.
A feltörekvő piaci részvényértékeltségek ugyanazt a helyzetet mutatják, amit a 2008-as pénzügyi válságnál is látni lehetett.
Az 1970-es évekről szóló cikksorozatunk hetedik részeként az 1970-es években zajló hazai, belső gazdasági folyamatokat, és az 1968-as gazdasági reformot mutatjuk be.
A világgazdaság egy kínálati korlátok által vezérelt stagflációs helyzetbe került, vagyis egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a magas és tartós infláció recesszióval párosul.
Az elemzők arra számítanak, hogy jelentősen csökkenni fog a háztartások jövedelme.
A 2000-es évek elején éves szinten akkora volt az infláció, mint amekkorát áprilisba mértek Magyarországon, de milyen volt akkor és most a gazdasági környezet?
A Pénzcentrum heti podcastjának két vendége Sziráki László, a CIB Bank Digitális Csatornák és CRM vezetője, illetve Palkó István, a Portfolio pénzügy divíziójának vezető elemzője.
