Kínát és az oroszokat is satuba fogná Donald Trump: újabb válságot szabadít a világra az USA elnöke?

Szeptember közepén tárgyalások zajlottak Brüsszel és Washington között arról, hogy milyen eszközökkel bírhatnák rá azokat az országokat, amelyek orosz olajat vásárolnak fel. A tárgyalásokra rálátó források szerint Donald Trump felszólította az Európai Uniót, hogy sújtsa Kínát és Indiát akár 100%-os vámokkal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt rákényszerítse az ukrajnai háború befejezésére.

A megbeszéléseket ismerő forrás szerint az amerikai elnök az uniós tisztviselők előtti találkozón vetette fel ezt a lehetőséget, amikor is az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomás fokozásának lehetőségeit vitatták meg. Az Egyesült Államok a múlt hónapban 50%-os vámot vetett ki az Indiából származó árukra, amely 25%-os büntetést tartalmazott az Oroszországgal folytatott tranzakciókra.

Bár az EU bejelentette, hogy véget vet az orosz energiaforrásoktól való függőségének, a földgázimport mintegy 19%-a továbbra is onnan származik. Ha az EU vámokat vet ki Kínára és Indiára, az változást jelentene abban a megközelítésében, amely szankciókkal, nem pedig vámokkal próbálja meg elszigetelni Oroszországot.

Trump EU-hoz intézett kérése, Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter kijelentését követi, aki azt mondta, hogy Washington felkészült a gazdasági nyomás fokozására, de erősebb európai támogatásra van szüksége.

Sokadik ultimátum

Donald Trump elkötelezettnek tűnik amellett, hogy amolyan globális „rendteremtőként” vonuljon be a világtörténelembe – értékelt a Pénzcentrumnak Vara Bálint, a Portfolio elemzője. Az amerikai elnök egyik fő célja ehhez, hogy az orosz–ukrán háborúban „megoldást találjon”, vagy – ahogyan szokta fogalmazni – jó „üzletet kössön”. A béketörekvések mellett a beiktatása óta hol erőteljesebben, hol visszafogottabban állt ki, az utóbbi időszakban azonban újra egy intenzívebb ciklusba fordult. Már a sokadik ultimátumot adja Moszkvának, de egyelőre eredménytelenül, ezért egyre keményebb fenyegetésekkel próbálkozik.

Mivel Kína az orosz kőolaj egyik legnagyobb felvásárlója India mellett, logikusnak tűnik ezt a pénzcsapot elzárni Moszkva felé – mutatott rá az elemző. Ugyanakkor a kínai reakciók kulcskérdésnek számítanak. A vámok az árak emelkedéséhez vezethetnek, és a vállalatokat arra kényszeríthetik, hogy helyben vagy a szűkebb régióban fektessenek be, ami növeli a költségeket.

Ez rövid távon inflációs nyomást eredményez, hosszabb távon viszont stabilabb ellátási láncokat is kialakíthat. Egy efféle „keménykedési” versenyben ugyanakkor mindkét fél komoly sérüléseket szenvedne, ami alapvetően egyiküknek sem érdeke.

Kína már a korábbi amerikai vámháborúban is felvillantotta, milyen eszközöket vethet be. Ekkor Európa is érintett volt, hiszen Peking nemcsak a stratégiai iparágakat és a technológiai szektort célozta, hanem például az európai sertéshús ellen is dömpingellenes vámokat vezetett be.

Ezek a lépések érzékenyen érintették a kereskedelmet, a termelők bevételei és profitja csökkentek, sokak számára pedig létkérdés lett új piacok felkutatása

- jegyezte meg az elemző.

A két nagyhatalom közötti versenyben kitüntetett szerepet kap a technológia. Az Egyesült Államok ezen a területen tudja az EU-val erősíteni kapcsolatait – például a fejlett félvezetők, a kvantumszámítás, a mesterséges intelligencia vagy a biotechnológia területén.

Emellett fontos a koordinált beruházások ösztönzése, a szabályalkotás összehangolása, a védelmi és biztonsági együttműködések elmélyítése, valamint az ellátási láncok közös újratervezése. „Ezek olyan pozitív ösztönzők, amelyek vámok nélkül is eltávolíthatják a gazdasági együttműködést Kínától, és szorosabb amerikai–európai kapcsolatokat alakíthatnak ki” – hangsúlyozta Vara.

Végső esetben egy kölcsönös eszkalációba is átcsaphatna a vámháború, ami egyik félnek sem érdeke, ezért a józan ész azt diktálja, hogy a felek valahol középen találják meg a kompromisszumot. „Az elmúlt évek izolacionista szemlélete nem fog egy csapásra megváltozni – hívta fel a figyelmet az elemző. – Trump első ciklusának számos Kína-ellenes intézkedése Biden elnöksége alatt is érvényben maradt, noha ő a nyitottabb világkereskedelem mellett érvelt. Az, hogy a Trump visszatérésével sem szabadultak el a folyamatok, azt mutatja, hogy a vitákat továbbra is a tárgyalóasztaloknál akarják rendezni.” Ugyanakkor minél tovább húzódnak az egyeztetések, annál több kár keletkezhet, beleértve Európát is.

David Perdue, az Egyesült Államok kínai nagykövete a héten arról számolt be, hogy nagyobb eséllyel találkozik a két szuperhatalom vezetője a jövő év elején, mint idén ősszel. Ez azt jelenti, hogy az előzetes hírekkel ellentétben az APEC csúcstalálkozóján Dél-Koreában nem jön létre a megbeszélés. Ehelyett Trump Kínába látogathat, majd Hszi Csin-ping mehet az Egyesült Államokba.

Ez arra utal, hogy továbbra is vannak olyan vitás pontok, amelyek hosszabb egyeztetést igényelnek, és vélhetően a háttérben folyamatosan zajlik a tárgyalás egy nagyszabású kereskedelmi megállapodásról

– mondta Vara Bálint.

Az orosz–ukrán háborúra gyakorolt hatás azonban kérdéses, hiszen elképzelhető, hogy Washington legújabb oroszellenes stratégiájával valójában Kínára próbál nyomást gyakorolni. „Ezért nehéz megjósolni, hogy egy esetleges alku pontosan milyen szerepet játszana a kelet-európai konfliktusban. A döntő szót vélhetően Trump aktuális prioritásai mondják majd ki” – tette hozzá a Portfolio elemzője.

Címlapkép: Máthé Zoltán, MTI/MTVA