AI a bankolásban: rövidtávon túl-, hosszabb távon alábecsüljük a lehetőségeket

Rengeteg digitális fejlesztés történik a pénzügyi szektorban, bár ezek egy része láthatatlan, mert inkább a belső folyamatokat érintik. Felhasználói oldalon melyek a legfontosabb digitalizációs trendek?

A bankszektor digitális átalakulása során a beyond banking koncepció egyre nagyobb teret nyer. Ez azt jelenti, hogy a bankok már nem csupán a klasszikus pénzügyi szolgáltatásokra koncentrálnak, hanem olyan megoldásokat is kínálnak, amelyek a vállalkozások teljes működését támogatják. Egy kutatásunk kimutatta, hogy egy átlag vállalkozás az idejének mindössze 16%-át tölti bankolással, a maradék 84%-át pedig olyan tevékenységekkel, amelyekre alapvetően a bankok nem nyújtanak szolgáltatásokat.

Kovásznai Ádám, az MBH Csoporthoz tartozó BUPA üzletágvezetője

Ezek közé tartozik a könyvelés, számlázás, HR feladatok és minden egyéb, ami a működéshez szükséges. Természetesen az alapműködésen kell/kellene lennie a hangsúlynak, azonban a jogszabályi megfelelések, adminisztrációs terhek olykor aránytalanul sok időt- és energiát vesznek el a cégektől, ahelyett, hogy azzal foglalkoznának, amihez értenek, és amelyben üzleti sikereket tudnak elérni.

Melyek azok a működési területek, amelyek hagyományos értelemben nem relevánsak a bankszektor számára, mégis érdemes velük foglalkozni, és termékeket, szolgáltatásokat fejleszteni az adott feladatok ellátására?

Az MBH Csoport BUPA platformja éppen a már említett területeket célozza meg: számlázást, NAV adatszolgáltatást, cash-flow figyelést, és a beyond banking koncepcióban sok egyéb más területet is. A szolgáltatás eredetileg online számlázóként indult 2020-ban, de mára egy komplex digitális ökoszisztémává fejlődött. A stratégia kialakításakor megnéztük egy vállalkozás teljes életútját az alapítástól egészen odáig, hogy milliárdos forgalmú céggé válik, és azonosítottuk azokat a tevékenységeket, amelyeket digitális fejlesztésekkel le tudunk fedni.

Az idei év egyik legjelentősebb fejlesztése az Iránytű nevű szolgáltatás, amely a PSD2 (nyílt bankolás) szabályozás és a NAV-kapcsolat előnyeit ötvözi a mesterséges intelligenciával.

A rendszer képes bankfüggetlenül összegyűjteni a vállalkozás pénzügyi adatait, így a cégvezető egy helyen láthatja a BUPA szolgáltatásához szolgáltatói oldalon csatlakozott bankoknál vezetett számláinak egyenlegét, anélkül, hogy külön-külön be kellene lépnie az egyes netbankokba.

Az AI megoldások nyilván túlmutatnak a klasszikus chatbotokon. Hogyan tud a mesterséges intelligencia részt venni a kisvállalatok igényeinek kiszolgálásában a BUPA felületen?  

Az AI egyik legfontosabb szerepe a számlakategorizálásban mutatkozik meg. A mesterséges intelligencia nagybiztossággal tudja megmondani, hogy egy adott számlatétel milyen kategóriába tartozik a vállalkozás tevékenységi köre alapján. Például egy marketing cégnél egy megvásárolt MacBook eszközként, míg egy online kereskedőnél áruként jelenik meg.

Ez jelentősen csökkenti a könyvelők adminisztratív terheit, ezzel pedig esély nyílik a könyvelési költségek csökkentésére is.

Az AI további hasznos funkciója, hogy képes felismerni a vállalkozás számláiból, hol fizet például telekommunikációs szolgáltatásért havidíjat, és ha az MBH-nak valamilyen partnerszerződésen keresztül van kedvezőbb ajánlata, azt személyre szabottan fel tudja ajánlani a vállalat számára. Ez az „árösszehasonlító” funkció egyébként is a mesterséges intelligencia egyik „kedvenc terepe”. A rendszer például képes arra, hogy például, ha egy agrárcég jelentős mennyiségű inputanyagot, műtrágyát vásárol, akkor – ha van – akkor olcsóbb beszerzési forrást ajánlhat a számára.

A számlaadatok alapján az is viszonylag egyszerűen kiszűrhető, hogy ha például a számlák 99%-a egy beszállítótól jön, akkor lehet, hogy érdemes lenne kicsit diverzifikálni a működést.

Erre akár konkrét javaslatot is tehet az AI.

A rendszer képes a vállalkozás pénzügyi és működési adatai alapján szegmentálni az épp aktuális pályázatok között, sőt bizonyos esetekben előminősíteni is tud a pályázati kiírásokat, hitelfeltételeket figyelembe véve. Az AI meg tudja mondani, hogy a vállalkozás valószínűleg megfelel-e a pályázati feltételeknek, és javaslatot is tesz a következő lépésekre. Ez a funkció óriási hatékonyságnövekedést okozhat, hiszen egyfelől egy folyamatos pályázatfigyelőként működik, másrészt nincs szükség például a könyvelőre, hogy kiderüljön, hogy kedvezményezett tud-e a cég lenni vagy sem.

Egyszerre juthatnak új forrásokhoz, mindezt sokkal alacsonyabb idő- és energiaráfordítás mellett.

Kinek és hogyan kell felelősséget vállalni az AI javaslataiért? A példánál maradva: ha az új telekommunikációs szerződés tartalmaz olyan apróbetűs részeket, amellyel végül előnytelenebbé válik az új konstrukció, mint korábban, akkor ki vállalja ezért a felelősséget?

A rendszer fejlesztése során különös figyelmet fordítottunk arra, hogy az AI ne döntsön az ügyfél helyett, hanem támogassa a döntéshozatalt. Azt láttuk a kutatásainkból, hogy a többség még bizonytalan az AI-alapú pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban. Ezért olyan megoldásokat fejlesztünk, amelyek a mindennapi adminisztratív, ismétlődő tevékenységeket segítik, de az ügyfél mindig felülbírálhatja az AI javaslatait. Ha egy fokkal technokratább megközelítésből nézem, akkor létezik egy AI Act nevű EU-s szabályozás, amely igyekszik lekövetni az elmúlt évek AI fejlődését. Ennek különböző szakaszai vannak. Az egyes szint, amikor egy AI chatbotot kirakunk a weboldalra, és feltanítjuk az elérhető finanszírozási formákkal. A kettes szint, amit a kategorizálásnál végzünk, és az ügyfél adataiból szűrünk ki információkat. A hármas szakasz, például amikor hitel előminősítést is végzünk az AI segítségével, még nem teljesen kidolgozott.

Mesterséges intelligencia soha nem dönt az ügyfél helyett, emberi kontrollt mindig gyakorolni kell.

Az MBH Csoport és azon belül is az MBH Bank szervezetén belül nagyon komoly AI-csapat dolgozik a különböző folyamatokon és természetesen a BUPA fejlesztésén is, amelyet az MBH eFin Technologies szakértelmével közösen viszünk előre.  Ennek része a folyamatos feltanítás és egyben kontroll is. A legfontosabb, amit tehetünk, és teszünk is, az az edukáció, számos workshopot tartunk például a helyes felhasználásról.

Milyen módon tudja az AI újraértelmezni a banki értékesítést? Milyen új csatornáknak, termékeknek nyithat utat?

A hagyományos bankolásban – ha nagyon le akarom egyszerűsíteni – akkor az ügyfél offline vagy online felkeresni a bankját és egy konkrét igénnyel jelentkezik, vagy egy adott feladatot kíván elvégezni. Ezeket természetesen meg is tudja tenni, hiszen számos termék, és megoldás érhető el, viszont – főként a kisvállalkozások esetén – sokkal árnyaltabbak a valós élethelyzetek, mint például egy fióki dolgozó gondolná egy esetleges hitelkérelem benyújtásánál.

Az AI képes arra, hogy a vállalkozás működéséből keletkező adatvagyon alapján rávilágítson arra, hogy pontosan mi a megoldandó probléma, és arra mi lehet a legjobb megoldás.

Például lehet, hogy a likviditási problémákra nem egy forgóeszközhitel a legjobb gyógyír, hanem a cash-flow rendbetétele, a lejáró számlák pontos nyomon követése, a késedelmes befizetések után kirótt büntetések elkerülése. Ha mindezt egy digitális asszisztens elvégzi, illetve figyelmezteti a felhasználót, lehet, hogy rögtön nincs is szükség forgóeszköz hitelre, és lehet, hogy a finanszírozási igényt más termékkel lehet lefedni, vagy érdemesebb akár beruházási célokon is gondolkodni.

Ezen kívül, el fogunk oda jutni, hogy egyfajta piactérként is működjön a BUPA: már most is például több pályázatíró cég fent van a platformon, akik közül a felhasználó tud válogatni. Gyakorlatilag a legtöbb termék vagy szolgáltatás esetében megvalósítható ez annak függvényében, hogy releváns-e az ügyfél számára vagy sem.

Mennyire érettek a hazai kisvállalatok, vállalatvezetők az AI használatára? A nemzetközi felmérések mind azt mutatják, hogy digitalizációban jelentősen le vannak maradva az EU átlaghoz képest.

Úgy gondolom, hogy évről évre határozottan látszik a fejlődés, a generációváltás is önkéntelenül hozzájárul a digitális vállalati megoldások terjedéséhez. Ezzel együtt nagyon sok még a feladat, de egyértelmű, hogy a kisvállalatok hatékonyságnövelése a digitalizációban és technológiai fejlesztésekben rejlik. Erre egyre többen rájönnek, de további edukációra van szükség.