Európa és Németország már dübörög, Magyarország tovább csúszik lefelé: vészjósló adatok érkeztek, erre rámehet a gazdaság

Ezzel szemben a magyar ipar továbbra is gyengélkedik: 2025 júliusában 1,3%-kal csökkent a termelés volumene, ami a hetedik legnagyobb visszaesés az EU-ban. Az év első nyolc hónapjában összességében 7,3%-os volt a visszaesés (szezonálisan kiigazítva 2,3%). Az exportértékesítés volumene 1,3%-kal esett, míg a belföldi értékesítés ennél jóval erősebben, 5,3%-kal zsugorodott.

A legnagyobb visszaesés a koksz- és kőolajiparban (-20%), a vegyiparban (-14,4%) és a textiliparban (-11,2%) volt. Csökkent a bányászat (-8,5%) és a villamosgépgyártás (-8,3%) teljesítménye is – ez utóbbiban az akkumulátorgyártás is szerepel. A 15 vizsgált feldolgozóipari ágazatból kilencben visszaesést mért a KSH. A járműgyártás – amely a magyar ipar egyik legfontosabb motorja – gyakorlatilag stagnál. Közben a hazai autógyárakból műszakcsökkentésekről és elbocsátásokról érkeznek hírek, és a folyamatban lévő nagyberuházások (például BMW, BYD, CATL) hatása idén még nem lesz érezhető.

A pozitívumok között említhető, hogy az elektronikai ipar 8,2%-kal tudta növelni kibocsátását, és szerény bővülést mutatott a fa-, papír- és nyomdaipar (3,1%), illetve a villamosenergia-ipar (1,9%).

A termeléscsökkenés mögött elsősorban a gyenge kereslet áll – ezt a GKI üzleti felmérései és a KSH adatai is megerősítik. 2025 júliusában az iparág rendelésállománya 7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Közben az ipari cégek beruházási kedve történelmi mélypontra süllyedt: 2025 első félévében 17,4%-kal zuhantak a feldolgozóipari beruházások. A vállalatok jelentős része már a meglévő kapacitások szinten tartásához szükséges fejlesztéseket sem hajtja végre, új piaci belépésről vagy termelésbővítésről pedig alig van szó.

A munkaerőpiacon sem rózsás a helyzet: 2024-ben 1,5%-kal, 2025 első három negyedévében újabb 3%-kal csökkent az iparban foglalkoztatottak száma. A GKI szerint már nem mennyiségi, hanem minőségi munkaerőhiány jelent problémát. Bár a kapacitáskihasználtság tartósan 80% alatt van, kérdés, hogy ezek a tartalékok mennyire mozgósíthatók, ha hirtelen megindul a konjunktúra.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. Az elmúlt évek inflációs nyomása, a megélhetési költségek növekedése és a gazdasági bizonytalanság jelentősen formálták a háztartások jövedelmi viszonyait és megtakarítási szokásait. A felmérés kitér a jövedelmi szintekre, a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Külön figyelmet kap, hogy az emberek miként látják a következő egy év gazdasági és személyes pénzügyi kilátásait, illetve mennyire bíznak a javulásban. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!