Totális gazdasági összeomlás fenyegeti Magyarországot: a folyamat már beindult, ez fájni fog

A klímaváltozás már nem a jövő rémképe – Európa már most súlyos árat fizet érte. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss jelentése szerint 1980 és 2023 között összesen több mint 790 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoztak a szélsőséges időjárási és éghajlati események az uniós tagállamoknak. És a java még csak most jöhet.

A legjobban Németország érintett, ahol a károk összege elérte a 180 milliárd eurót. Őket követi Olaszország (135 milliárd), Franciaország (130 milliárd) és Spanyolország (97 milliárd). A legfrissebb, 21. századi adatok szerint Ausztria, Belgium, Csehország, Portugália, Románia és Szlovénia is súlyos károkat szenvedtek el – országonként 12–15 milliárd euró közötti összegekről beszélhetünk.

Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó tudományos testülete (IPCC) szerint az éghajlati szélsőségek, mint a hőhullámok és az árvizek gyakorisága már most nő Európában, és a helyzet a globális felmelegedés miatt csak rosszabb lesz. Nemcsak a mezőgazdaság, hanem az infrastruktúra és az ingatlanpiac is megsínyli a változásokat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ürge-Vorsatz Diána: ha beüt a klímaapokalipszis, a gazdagok sem menekülhetnek majd előle

Az elmúlt évtizedben a klímaváltozás kilépett a távoli jövőképek világából, és a mindennapi valóság részévé vált – ez már nem vita tárgya, hanem tény, amelyet a bőrünkön is érzünk.

Bár a leggazdagabb országok a legnagyobb összegeket bukják, ez arányaiban kevésbé rázza meg őket, mint például egy kisebb, kevésbé fejlett országot. Egy 10 milliárdos kár Romániának például sokkal nagyobb érvágás, mint ugyanekkora összeg Németországnak.

Érdekesség, hogy Szlovéniában volt a legmagasabb egy főre jutó gazdasági veszteség: 1980 és 2023 között minden szlovén állampolgárra vetítve 8733 eurónyi kár keletkezett. A lista élmezőnyében van még Luxemburg (2694 euró/fő), Svájc (2685 euró/fő), Olaszország és Spanyolország is. A skála másik végén Koszovó található, mindössze 10 eurós fejenkénti veszteséggel.

A biztosítás sem mindenható

A jó hír: a legtöbb európai országban létezik magán- vagy állami biztosítás az éghajlati kockázatokra. A rossz hír: ez korántsem nyújt mindenütt megfelelő védelmet. A jelentés szerint 16 uniós országban az úgynevezett „biztosítási védelmi rés” – vagyis a nem fedezett károk aránya – 90% felett van. Azaz a lakosság és a vállalkozások jelentős része önerőből kénytelen fedezni a klímaváltozás miatti károkat.

Dánia az egyetlen, ahol a biztosítási rendszer viszonylag jól működik: itt a károk több mint 50%-át fedezik biztosítások. Az éghajlatváltozás egyre súlyosabb gazdasági károkat okoz Európában. Az elmúlt 40 évben az EU 27 tagállamában a természeti katasztrófák összesen több mint 487 milliárd eurónyi veszteséget eredményeztek, míg az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által vizsgált 32 országban ez az összeg 450–520 milliárd euróra tehető. A károk mindössze 25–33%-a volt biztosítva.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási baj érik Magyarországon: már az ajtón kopogtat a klímakatasztrófa

A klímaváltozás hatásai már ma is érezhetők Magyarországon: a szélsőséges időjárás, aszályok és hőhullámok egyre súlyosabb gazdasági és egészségügyi károkat okoznak.

A legnagyobb gazdasági veszteségeket az árvizek okozzák: ezek éves átlagos kára meghaladja az 5 milliárd eurót. Az erdőtüzek további évi 2 milliárd euró körüli kárt generálnak. Az EEA inflációval korrigált adatai szerint az éves gazdasági veszteségek átlaga 1981–1990 között 10 milliárd euró volt, míg 2011–2020-ra ez 14,7 milliárd euróra nőtt.

Szabó Péter éghajlatkutató szerint Magyarországon a biztosítók vezetik ezeket a kimutatásokat, és a lakosság is érzékelheti, hogy a biztosítási díjak emelkednek – gyakran az időjárási kockázatok növekedése miatt.

Az állam részéről is vannak konkrét adatok: pl. a 2022-es történelmi aszály idején 50 milliárd forint jutott aszálykár-enyhítésre, a terméskiesésből eredő gazdasági kár pedig megközelíthette az 500 milliárd forintot. Nemzetközi összehasonlításban is riasztó a trend: például az Egyesült Államokban a 2023–2024-es időszakban rekordot döntött a nagyobb, ún. „billion dollar disaster” események száma és összkárértéke. A tendencia egyértelmű: az extrém időjárás egyre nagyobb gazdasági veszteséggel jár hazánkban is - hangsúlyozta Szabó.

Mi vár Magyarországra?

Bár a jelentés Magyarországot külön nem említi, az elmúlt évek extrém időjárási eseményei, például a tavaszi jégverések, aszályos nyarak, hirtelen áradások alapján biztosra vehető, hogy nálunk is érdemes lenne felkészülni. A biztosítási kultúra fejlesztése, az infrastruktúra ellenállóbbá tétele és a kockázati térképek frissítése nemcsak zöld kérdés, hanem kemény gazdasági kényszer is a jövőre nézve.

Schaffhauser Tibor éghajlatkutató a Pénzcentrumnak elmondta, hogy téves az a hipotézis, hogy a klímaváltozás veszélyezteti a jövő generációit, mert már az elmúlt évtizedekben is komoly károkat írhattunk az éghajlatváltozás számlájára Európában is Magyarországon is. 

Ezek az események várhatóan komoly hatással lesznek az emberi egészségre és az egészségügyi intézményrendszerre, a vízgazdálkodásra, az élelmiszerellátásunkra, a természetre, a gazdaságunkra és az energiaellátásunkra. 

Amennyiben nem készülünk fel megfelelően szárazságtűrő növényekkel, megfelelő agrárgyakorlatokkal úgy az a hazai élelmezésbiztonságot veszélyeztetheti

- fogalmazott. Hasonló a helyzet az egészségügy esetében is; amennyiben a hazai ellátórendszer (beleértve az oktatási, egészségügyi, szociális intézményeket is) nincs felkészítve megfelelő hőségtervekkel és intézkedésekkel, úgy megnövekedhet a leginkább sérülékeny rétegek többlethalálozása a nyári hőségriasztásos napok során. Végül az időjárási szélsőségek hazánk távolabbi környezetében megnövekedett migrációs nyomást eredményezhet határainkra és társadalmunkra. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre nagyobb veszélyt hozhat Magyarországnak az aszály: ebbe tönkre is mehetünk

A csapadékhiány miatt a magyarországi folyók vízállása történelmi mélypontok közelébe süllyedt, ami több gazdasági ágazatot is veszélyeztet..

Schaffhauser szerint érdemes még megemlíteni a klímaváltozás energiaszektorra gyakorolt negatív hatásait is, amelyek elsősorban a vízerőművek termelésének csökkenését, illetve a Paksi Atomerőmű hűtővízzel kapcsolatos kihívások növekedését foglalják magukba. Ezen felül bár már említésre került, a gazdasági kihívások esetén kell megemlíteni az ipari termelésre gyakorolt negatív hatásokat; legyenek ezek az szélsőséges időjárási események miatti károk, a hőhullámok következtében jelentkező munkaerő és -időkiesés vagy a vízellátás csökkenése miatti termeléskiesések lehetőségének növekedése - mondta.

Az adatok alapján kijelenthető, hogy az éghajlatváltozás negatív hatásai hazánkat sem kímélték az elmúlt közel 10 év adatai alapján. 2012 és 2022 között például 8288 többlethalálozás történt a hőhullámok hatására.  

Hőségriasztásos napok száma és a többlethalálozás. Forrás: Green Policy Center

Az éghajlatkutató szerint ugyanezen időszakban pedig a nyári viharidőszakban a hazai biztosítók 72.407 millió forintnyi kártérítést kellett, hogy kifizessenek a lakosságnak, míg 2011 és 2021 között 55 478 millió forintot a hazai növénytermesztőknek. Fontos megemlíteni, hogy a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a hazai lakásállomány több, mint negyede nem rendelkezik semmilyen biztosítással.

A viharkárok és kárkifizetések száma. Forrás: Green Policy Center

De van adat természeti károkról is; 2011 és 2021 között például összesen 67525 vegetációtűzről történt hazánkban.  

Hőséges napok száma és a tűzesetek száma. Forrás: Green Policy Center

A szakértők elmondták, az elmúlt évtized időjárási szélsőségei súlyos károkat okoztak Magyarországon, különösen a mezőgazdaságban. Az éghajlatváltozás miatt gyakoribbá váltak az árvizek, belvizek és aszályok, amelyek komoly gazdasági és társadalmi következményekkel jártak. A 2013-as és 2020-as árvizek lakóházakat, gazdaságokat és termőföldeket öntöttek el, amire válaszul új árvízvédelmi rendszerek és gátépítések indultak.

A belvíz szintén egyre nagyobb problémát jelent, mivel az intenzív csapadék és a talajvízszint ingadozása miatt gyakran elönti a földeket, utakat, házakat. Ez különösen sújtja a mezőgazdaságot, ahol a hozamcsökkenés és a közlekedési nehézségek egyaránt károkat okoznak. Bár a belvíz potenciális vízforrás is lehetne, jelenleg inkább kockázatként jelentkezik.

Az aszályok – például a 2022-es súlyos szárazság – hosszabb ideig tartanak és nagyobb területeket érintenek. Az alacsony vízállás, talajszárazság és a növényi stressz következtében nemcsak a terméshozam csökkent, hanem az erdőállomány is károkat szenvedett. Ennek ellensúlyozására egyre több figyelem irányul az öntözés fejlesztésére és víztakarékos gazdálkodásra.

A természeti károk gyakran ugyanazokat a területeket érintik: ahol belvíz okoz problémát tavasszal, ott nyáron aszály pusztít. Az időjárási szélsőségek tehát halmozódnak, fokozva a mezőgazdasági szektor kiszolgáltatottságát.

Az éghajlatváltozás hatására nőtt az erdőtüzek száma is. Bár ezek jellemzően kisebb kiterjedésűek, a magas hőmérséklet, csapadékhiány és száraz avarréteg miatt gyorsan terjednek, és súlyosan károsítják az erdei ökoszisztémát. A tűz utáni regeneráció hosszú folyamat, a veszteségek pedig az erdőgazdálkodás mellett az élővilágot is érintik.

Az aszály csak súlyosabb lesz

Szabó Péter szerint gyakorlatilag az összes indikátorban láthatunk változásokat, de a hőmérsékleti indexekben jobban kimutatható a trend, mint a csapadéknál. A hőhullámok, aszályok gyakorisága, hossza és intenzitása jelentősen nőtt, de az intenzív esőzésekben is van növekvő trend.

A rekordok számának növekedése is beszédes: egy melegedő klímában sokkal több a melegrekord, mint a hidegrekord. idén július közepéig például már 7 napon dőlt meg országos melegrekord, míg hidegrekord csak 3 napon született. Tavaly ez az arány 24:1 volt – nem véletlenül lett 2024 a legmelegebb év a hazai mérések kezdete óta.

Mint kifejtette, a modellszámítások alapján arra számíthatunk, hogy a csapadékos napok éves számában növekedés várható, valamint az évszakos eloszlás valószínűleg átalakul. A nyári csapadék a következő évtizedekben valószínűleg változik; a száraz időszakok száma hosszabbodik, míg a jelentős csapadékot hozó események száma gyakoribbá válhatnak.