Kimondta Varga Mihály: 2025 második felében sem lesz gazdasági növekedés Magyarországon

Az MNB mai kamatdöntő ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 6,5%-os alapkamaton. A jegybank friss előrejelzésében az idei gazdasági növekedést mindössze 0,8%-ra becsüli, ami jelentős visszaesés a márciusban várt 2,4%-hoz képest.

Varga Mihály jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A jegybank szerint az infláció az év hátralévő részében a célsávon kívül, 4% felett alakulhat, az éves átlag pedig 4,7% lehet.- jelentette a Portfolio.

A mérlegszűkülés összhangban van a jegybank szigorú monetáris politikai alapállásával. Ezt egyébként lassítja a kormány devizaadósság bevonása. A jegybank ezért sem tervezi, hogy a természetes folyamatot bármilyen irányba finomítsa

- mondta Varga.

A jegybank előrejelzésében azzal számol, hogy az árrésstopok a kormány által bejelentett időpontban, nyár végén véget érnek. Bár a hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatással bírnak, a piaci szolgáltatások árai ezek nélkül 6,8% helyett 7,6%-on alakulnának, és az átárazási szándékok továbbra is erősek.

A magyar gazdaság teljesítményét elsősorban a beruházások jelentős visszaesése fékezi. Bár a foglalkoztatottak száma továbbra is magas, már érezhető a munkaerő iránti vállalati kereslet csökkenése, a munkaerőpiac lazulása. A bérdinamika is lassul, de még mindig érdemi reálnövekedést mutat.

Az MNB szerint a gazdaság az év második felében fokozatosan élénkülhet, az ipari exportban az idei év végén, a beruházásokban pedig jövőre várható fordulat. A jegybank a 2025-ös növekedést 2,8%-ra, a 2026-ost pedig 3,2%-ra becsüli.

Varga Mihály kiemelte a nemzetközi környezet bizonytalanságait is. A német és uniós fiskális kiadások növelése ellensúlyozhatja a vámháború negatív hatásait, a védelmi kiadási programok jelentősége ebből a szempontból nagy, de ezek hatása a hazai exportban csak 2027 végén jelentkezhet először.

A jegybank szerint fenntartható módon csak 2027-ben érhető el a 3%-os inflációs cél, ezért továbbra is a pénzügyi stabilitás fenntartása és az inflációs várakozások horgonyzása marad a monetáris politika fő célja.

Címlapkép: Bruzák Noémi/MTI Fotószerkesztőség