Megszavazta a parlament a jövő évi költségvetést: óriási kiadások jönnek, ez kerül majd a legtöbbe

A parlament keddi rendkívüli ülésén 133 igen és 47 nem szavazattal fogadta el a 2026-os költségvetési törvényt. A tavaszi időszakban készített tervezet különösen nagy kockázatokat hordoz a világgazdasági bizonytalanságok miatt, beleértve Donald Trump várható vámháborús terveit, az orosz-ukrán konfliktust és a közel-keleti feszültségeket.

A kormány az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan várhatóan most sem fogja mereven követni a költségvetési törvényben rögzített számokat. A 2026-os büdzsé a korábbi "békeköltségvetés" helyett már csak a szerényebb "háborúellenes költségvetés" nevet kapta.

A Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívül optimista, 4 százalék feletti GDP-növekedéssel számol 2026-ra, miközben a független elemzők inkább 1-2 százalék közötti értéket tartanak reálisnak. A bevételi oldalon a kormány a 2025-ös tervvel közel megegyező összeggel kalkulál, a fogyasztási adóknál kifejezetten nagy pluszt várva.

A költségvetés egyik legfontosabb eleme, hogy a korábbi tervekkel ellentétben mégsem vezetik ki az ágazati különadókat. Az energiacégektől, bankoktól, biztosítóktól és kiskereskedelmi láncoktól szektoronként több százmilliárd forintot tervez beszedni az állam, és a legtöbb ágazatban növekedni fog a különadóteher.

A kormány jelentősen megemelte a hiánycélt is: a maastrichti kritériumokban szereplő 3 százalék helyett először 3,5, majd végül 3,7 százalékos deficittel számolnak. Ez több százmilliárd forintos plusz mozgásteret biztosít, bár egyes előrejelzések (például a Standard & Poor's) még ennél is magasabb, 4,5 százalékos hiányt valószínűsítenek.

A megtartott különadók és a megemelt hitelfelvételi terv együttesen jóval ezermilliárd forint feletti többletforrást jelentenek a választási évben. Ugyanakkor bizonytalanok az uniós források, különösen a Helyreállítási Alap pénzei, amelyekről akár teljesen le is csúszhat az ország.

A kiadási oldalon új elemként jelenik meg a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége, amire 320 milliárd forintot különítettek el. Az egyéb családtámogatási kedvezményekkel együtt a kormány számításai szerint 1300 milliárd forint marad az érintettek zsebében.

A költségvetés legnagyobb tételei közé tartozik a nyugellátásokra fordított 7700 milliárd, a gazdaságfejlesztésre szánt 5000 milliárd, valamint a védelmi kiadásokra elkülönített több mint 1900 milliárd forint. A rezsicsökkentésre 792,5 milliárd forintot terveznek.

A kamatkiadások továbbra is jelentősek maradnak, 2026-ban 3300 milliárd forintot (a GDP 3,7 százalékát) tesznek ki, amiből 800 milliárd a lakossági állampapírok birtokosaihoz kerül. Ez az összeg azonban nagyban függ a forintárfolyam alakulásától.

A Költségvetési Tanács számos kockázatra hívta fel a figyelmet, köztük a túlzottan optimista növekedési előrejelzésre, a bizonytalan bevételekre, az uniós források kérdőjeleire és az államadósság tervezett csökkenésének veszélyeire. Windisch László, a tanács tagja úgy fogalmazott: "nem tartja kizártnak", hogy megvalósulnak a kormány jövő évi költségvetési tervei.