Felkavaró bejelentést tett Nagy Márton: Az utolsó véremig harcolok

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Termelékenységi Konferencia 2025 rendezvényen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részletesen beszélt a magyar gazdaság előtt álló kihívásokról és a szükséges stratégiai irányváltásról. Előadásában kiemelte, hogy a kormányon belül is küzdelmet folytat a hazai kis- és középvállalkozások érdekében.

A tárcavezető aggasztónak nevezte, hogy a beruházási aktivitás már két éve negatívan befolyásolja a GDP növekedését. Rámutatott a gazdasági folyamatok összefüggéseire: ha a gazdaság teljesítménye gyenge, a vállalkozások nem képesek finanszírozni a béremeléseket, ami visszafogja a fogyasztást is. "Ha a gazdaságnak nem megy jól, a cégek nem tudják kigazdálkodni a béremeléseket, és így a fogyasztás sem megy jól" – fogalmazott.

Nagy Márton kritikusan értékelte a magyar gazdaság Németországtól való függőségét, amely véleménye szerint az elmúlt években tovább erősödött. Meglepő módon a dél-koreai és kínai akkumulátorgyárak hazai megjelenését sem tekinti valódi diverzifikációnak. "Ha a magyar gazdaságban megjelenik egy koreai vagy kínai akkumulátorgyár, az nem azt jelenti, hogy diverzifikáltunk, hanem azt, hogy jobban erősödött a kitettségünk a járműipartól és a német ipartól" – jelentette ki.

A miniszter új gazdaságfejlesztési irányt javasolt, amely három kevésbé erőforrásigényes ágazatra összpontosítana: az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és a turizmus fejlesztésére. Hangsúlyozta, hogy olyan iparágakra kellene fókuszálni, amelyek "kevésbé emberi erőforrásintenzívek, magyar tulajdonúak és kevésbé energiaintenzívek".

A bérek kérdésében Nagy Márton elismerte a lemaradást, kiemelve, hogy Magyarország a minimálbér tekintetében az utolsó előtti helyen áll az EU-ban. "Bérben tehát le vagyunk maradva" – fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a béremeléseknek összhangban kell lenniük a gazdaság teljesítőképességével.

A miniszter a Demján Sándor 1+1 program kapcsán konkrét eredményekről is beszámolt: "Harcokat bonyolítottam le a kormányon belül, és ezt a hétvégén is folytattam, hogy a Demján Sándor 1+1 program keretében bejött 130 milliárd forintnyi igényt mind kifizesse a kormány és amellett érvelek, hogy ők mindannyian kapjanak ilyen forrást. Ez 1800 céget érint." Hozzátette: "Nemzetgazdasági miniszterként az utolsó véremig kell harcolnom."

A minimálbér-emelés kérdésében optimista álláspontot képviselt: "Nem kell félni a minimálbér emelésétől", ha az eléri a rendszeres átlagkereset 50%-át, az legfeljebb minimális kockázatot jelent – üzente a vállalkozásoknak. Ugyanakkor jelezte, hogy a bérmegállapodásról szóló vitát októberben újra kell nyitni, figyelembe véve a gazdasági realitásokat.

Nagy Elek, az MKIK elnöke a konferencia megnyitóján a termelékenység javításának fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a magyar kkv-k termelékenysége nemzetközi összevetésben kedvezőtlen, és a kamara digitális ébresztőprogramot tervez, amely 10 ezer vállalkozásnak segítene a tudatos digitális fejlődésben.

MTI/Koszticsák Szilárd