Döbbenet, ami kiderült a jövő évi költségvetésről: mit tervez a különadókkal a kormány?

A Nemzetgazdasági Minisztérium által csatolt dokumentumok tartalmazzák a középtávú makrogazdasági előrejelzéseket és a költségvetés főszámait 2029-ig. A parlament várhatóan június 16-án szavaz a jövő évi büdzséről, amely ezzel elnyeri végső formáját - írja a Portfolio.

A növekedési kilátások tekintetében a kormány nem változtatott a két hónappal ezelőtt bemutatott előrejelzésén. A 2026-ra várt 4,1%-os GDP-bővülést követően 2027-ben 3,9%-os, majd 2028-ban és 2029-ben egyaránt 4,1%-os növekedéssel számol. Az NGM prognózisa szerint a bruttó hazai termék értéke folyó áron megközelítheti a 120 ezer milliárd forintot 2029-re.

A költségvetési hiány esetében több figyelemre méltó részlet is található a dokumentumokban. A 2026-ra tervezett deficit pontosan 3,748% a GDP arányában, szemben a korábban kommunikált 3,7%-kal. Emellett a hiánycélok teljesítése fél év alatt egy teljes évet csúszott: 2027-ben 2,9%-os, 2028-ban 2,2%-os, 2029-ben pedig 1,5%-os deficitet tervez a kormány. Tavaly ősszel még azzal számoltak, hogy a 1,5%-os célt már 2028-ban elérik.

A frissített tervek szerint az államháztartás elsődleges egyenlege 2028-ban fordulhat pozitívba, vagyis a kamatkiadások nélkül számítva ekkor már többlettel zárhat a költségvetés.

A középtávú kitekintőből az is kiolvasható, hogy a kormány jelentős bevételcsökkenéssel számol az extraprofitadók területén 2027-től. A pénzügyi szervezetek befizetései a 2026-os 292 milliárd forintról 126,4 milliárd forintra, a biztosítók különadó-befizetései 220,3 milliárd forintról 171,9 milliárd forintra csökkennek. A kiskereskedelmi adóból származó bevétel 329,2 milliárd forintról 204,9 milliárd forintra, az energiaágazat befizetései pedig 195,9 milliárd forintról 83,3 milliárd forintra esnek vissza.

A fejezeti kötet egyértelműen fogalmaz: "a pénzügyi szervezetek befizetései mérlegsoron az extraprofitadó 2027-től történő kivezetésével számol a tervezet". Hasonlóképpen nem kalkulál a dokumentum 2027-től az energiaágazat plusz befizetéseivel sem. Érdekes módon a biztosítási adó és a kiskereskedelmi adó esetében nincs ilyen explicit ígéret.

Az érintett szektorok képviselői feltehetően szkeptikusan fogadják majd ezt az ígéretet, különösen annak fényében, hogy a 2026-os adócsomag minden extraprofitadót törvényi szintre emel a korábbi veszélyhelyzeti rendeletből. Emellett az elmúlt évek tapasztalatai is óvatosságra intenek, hiszen a 2022-ben eredetileg két évre bevezetett különadókat a kormány többször meghosszabbította.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációja is változott az utóbbi időben: már nem konkrét időtávhoz köti az extraprofitadók hatályát, hanem ahhoz az időponthoz, amíg értékelésük szerint az extraprofit fennáll.

A 2026-os választási évben várható költségvetési lazítás után az újonnan felálló kormánynak minden bevételi forrást meg kell becsülnie az egyensúly fenntartása érdekében, így kérdéses, hogy valóban lemond-e ezekről a jelentős bevételekről.

Címlapkép: Czeglédi Zsolt, MTI/MTVA