Már élesen látszik, küszöbön a katasztrófa: brutális kenyérdrágulás jöhet

A Pénzcentrum megkeresésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke elmondta: ha megnézzük az elmúlt évezredeket, hosszabb-rövidebb ideig egymást váltották a lehűlések, kis jégkorszakok, illetve a felmelegedések korszakai, kétségkívül, jelenleg az utóbbiban vagyunk. Balázs Viktor szerint, amennyiben Közép-Európára, Magyarországra szűkítjük a fókuszt, a 2015 óta eltelt évek tapasztalatait, drasztikus változásnak lehetünk tanúi.

A légköri csapadék alapvetően az Atlanti-óceánról és a Földközi-tenger felől érkezik, ám napjainkra alig éri el Közép-Európa keleti részét. Ha pedig eléri, egyszerre zúdul le. Magyarországon is kialakult az a helyzet, hogy az ország egy részét aszály, más részét belvíz sújtja, és akad, ahol villámárvizek keserítik a gazdák életét. Ami pedig a felmelegedést illeti, a 18. század végétől vannak pontos adataink, 2001-ig 1-1,5 fokkal emelkedett a hőmérséklet,

a jelenlegi becslések szerint ennek a századnak a végére ez a mutató 3 százalékra ugorhat.

A felmelegedés és az aszály marad

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese, Farkas Sándor szerint a hőségnapok párosulnak az egyre erősebb aszályos időszakokkal, és ha ez nem lenne elég, a tavaszi, kitolódott fagykárok, fagyveszélyes területek is azt mutatják, hogy teljesen megváltozott a klíma. Noha sokféle lehetősége van, de az agrárium teljes mértékben nem tudja kivédeni ezeket a természeti változásokat, ezért a technológiákban kell és lehet alkalmazkodni.

A különböző növényfajok hatékony termesztési lehetőségeinek újragondolásában szükséges gondolkodni, illetve vannak olyan növények, amelyekről valószínűleg le kell mondanunk, mivel a hosszú távú előrejelzések is mind arról szólnak, hogy a felmelegedés és az aszályos időszak az elkövetkezendő évtizedekben is itt marad.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási baj érik Magyarországon: már az ajtón kopogtat a klímakatasztrófa

A klímaváltozás hatásai már ma is érezhetők Magyarországon: a szélsőséges időjárás, aszályok és hőhullámok egyre súlyosabb gazdasági és egészségügyi károkat okoznak.

Nincs elixír

Balázs Viktor szerint mindezekre a kihívásokra reagálni kell, de nem szabad csodaszerekben bízni, a kitörési lehetőség a magasabb hozzáadott értéket képviselő, versenyképes mezőgazdasági termékek előállítása, új technológiák alkalmazása, a vetésforgó bővítése jelenti, és mindezt szakmailag megalapozottan, előrelátó módon kell végrehajtani és úgy, hogy a színvonalat a piacgazdaság is értékelje. A vetések idejének megváltoztatása, korábbra tétele is megoldás lehet, jó példa erre a kukorica, amely az elmúlt években a generatív szakaszában érkező aszály miatt jelentős termésveszteséget szenvedett.

Kukorica-kálvária

A Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet szakértői szerint napjainkra a kukorica termőterülete a korábbi kétharmadára esett vissza, ami érthető, hiszen míg tíz évvel ezelőtt ezt a növényt biztonságosan lehetett termeszteni és értékesíteni, manapság már ez nem állítható ilyen egyértelműen. Egyre gyakoribbak és hosszabbak a forró, csapadékmentes időszakok, és most már nem csupán a kukorica érésének idején, amikor a magas hőmérséklet még akár hasznos is lehet, hanem már a virágzást megelőző időszaktól szinte egészen őszig.

A kukorica vegetációs vízigénye 450–550 mm, amelynek a növény egyes fenológiai szakaszában fellépő vízigényéhez igazodva, kiegyenlítetten kellene érkeznie. (A fenológiai fázis a növények különböző fejlődési időszakait jelenti. Ezek elkülönülhetnek a csírázás, rügyfakadás, virágzás, szemnövekedés, magképződés, gyümölcsérés, lombhullás időszakaira – a szerk.) Ez már régóta nincs így, hiszen az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján látszik, hogy ha közel 30 év csapadékeloszlását nézzük, akkor nagyságrendileg 365–367 mm hullott az április–szeptemberi időszakban, ami sok év átlagában is alulmarad a kukorica igényelt vízmennyiségének.

Búza-előrejelzés

Balázs Viktor úgy látja, a fajtaválasztás átgondolása is eredményre vezethet, például a gabona, a kalászos gabonák esetében, az elmúlt évek egyértelmű trendje, a magasabb beltartalmi érték elérése, a korábbi évtizedek gyakorlatával ellentétben a mennyiségnél fontosabb a minőség elérése.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szerint őszi búza esetében a klímaváltozás hatására 2050-ig több mint 9 nappal tolódik későbbre a vetés ideje, 2100-ra pedig átlagosan 12 napos késést becsül a modell a jelenlegi gyakorlathoz képest. Emellett a betakarítás ideje 9 nappal hamarabb következik be 2050-ig, becsléseink alapján pedig 2100-ra 17 nappal hamarabb indulhat meg a betakarítás, mint a jelenlegi viszonyok között.

A becslések szerint a búzahozamok 2050-ig várhatóan 8 százalékkal, 2100-ig pedig 21 százalékkal csökkennek, igaz, az eredmények jelentősen szórtak.

Jövevény növények

A Green Policy Center jelentése alapján a magyar mezőgazdaság számára az aszályhajlam erősödése jelentheti a jövőben a legnagyobb kihívást, hiszen az aszályok évről-évre egyre erősebben jelentkeznek. Ezt a problémát az egyre melegedő nyári hőmérséklet mellett az okozza, hogy a vegetációs időszakok, amikor a növények fejlődni, növekedni tudnak, az utóbbi években úgy kezdődnek, hogy nincs elég víz a talajban.

Farkas Sándor szerint egyre több olyan növény van, amely nagyon nehezen megtermelhető itthon.

A málna például nem bírja a hőségnapokat és kezd kiszorulni az országból, de a kertészeti kultúrákban is vannak nehézségek, és a burgonyatermesztés is egyre inkább szorul ki Magyarországról az északi területek felé. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Dél-Dunántúlon már vannak kivi-ültetvények, amelyek teljesen szokatlanok a Kárpát-medencében, és sok helyen lehet látni banánfákat a nyári időszakban magyar kertekben, míg a dísznövényeknél megjelentek a pálmafélék is.

Az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője a HelloVidéknek korábban elmondta: az a kérdés és a nagy feladat eldönteni, hogy milyen növényeket termesszünk. A kajszit már nem nagyon lehet javasolni a fagyok miatt, a bogyós gyümölcsöknek túl meleg van, de közben a füge beérik háromszor egy nyáron, meg kivi-ültetvény is van már Magyarországon árutermelő céllal. Közben azt is tapasztalható, hogy a paradicsomot nagyobb biztonsággal lehet fóliában termeszteni, a szabadföldi termesztés egyre kockázatosabb – húzta alá Dexler Dóra növényorvos.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szerint, ami az új, növényi kultúrákat illeti, erről valóban sokat hallani, hogy jön a kivi, a füge, a datolyaszilva, az olívabogyó, a mogyoró, azonban termesztésükhöz számos technológiai, éghajlati és piaci feltételnek kell kedvezően alakulnia ahhoz, hogy széles körben életképes alternatívát jelentsenek a hagyományos kultúrák mellett. Ez nem jelenti azt, hogy kisebb termelőegységekben ne foglalkoznának, kísérleteznének vele sikeresen. Vannak biztató eredmények, hiszen

ki gondolta volna tíz évvel ezelőtt, hogy a fügét át tudjuk teleltetni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke végezetül hangsúlyozta: a jelenlegi kultúrnövényeinknek nem kell búcsút mondani, ám esetükben a megváltozott, megváltozó klimatikus körülmények miatt jó pár termelési, technológiai, vetőmag-nemesítési, növényvédő szerrel kapcsolatos eddigi szempontok újra kell gondolni.

Magyarország kifejezetten sérülékeny

Miként arról a Pénzcentrum korábban írt, Magyarország nem kivétel, sőt, a Kárpát-medence sajátos földrajzi és éghajlati adottságai miatt kifejezetten sérülékenynek minősül. A Green Policy Center 2023-as jelentése alapján az éghajlatváltozás hatásai egyre súlyosabb következményekkel járnak.

Forróbb nyarak, több haláleset: az elmúlt 30 év során a nyári hőhullámok idején 12-52 százalékkal nőtt a napi többlethalálozás. A keringési rendszerre nehezedő terhelés különösen az időseket, krónikus betegeket és az agráriumban dolgozókat veszélyezteti. A városokban ráadásul az úgynevezett „hőszigethatás” miatt még rosszabb a helyzet.

• Aszály, jégeső, belvíz: 2022 nyarán 1,45 millió hektárnyi területen jelentettek be aszálykárt, ami rekordot döntött. A talajvízszint drasztikusan csökken, az Alföld egyes részein akár 6-7 méteres süllyedés is mérhető. Ugyanaz a terület egyszerre lehet aszály sújtotta és belvíz által elöntött, ami rávilágít a gyakran rosszul működő vízgazdálkodásra.
• Egyre több vihar és jégeső: nő a szélsőséges időjárási események gyakorisága; szupercellák, jégesők, 127 kilométeres óránkénti széllökések, vegetációs tüzek (a Hortobágyon például egy 250 hektárnyi terület égett le). Az infrastruktúra, az épületek, az energiahálózatok mind veszélybe kerülhetnek.
• Vízkérdés: belvíz idején elvezetjük a vizet, pedig nyáron vízkorlátozások bevezetésére van szükség. A Balaton alacsony vízállása, a Duna-Tisza közi Homokhátság kiszáradása, valamint az illegális mezőgazdasági kutak (becslések szerint 150 ezer) súlyosan fenyegetik hazánk vízbiztonságát.
• Kórházak, egészségügy: a jelentés szerint a kórházi épületek klímareziliensé tétele sürgető feladat, de a felkészültség jelenleg még hiányos. A hőhullámokkal, új betegségekkel és allergénekkel szemben a magyar egészségügyi rendszer különösen sebezhető.
• Erdők és természet egyensúlya: a klímaváltozás hatására a lucfenyő- és bükkállományok eltűnhetnek, inváziós fajok terjednek, és az őshonos ökoszisztémák akár 80 százalékát is veszély fenyegeti. Az erdők szerepe a víz- és hőháztartás szabályozásában kiemelten fontos, hiszen elvesztésük nemcsak ökológiai, hanem gazdasági kockázat is.