Érik a katasztrófa az Alföldön: lassan termelni sem lehet, minden egy üres sivatag lesz

A Reuters beszámolója szerint a Duna-Tisza közén a súlyos aszály miatt egyre több termelő fontolgatja a gazdálkodás feladását. A Homokhátság területén, ahol hagyományosan kukoricát, gabonát és napraforgót termesztenek, a klímaváltozás okozta hőhullámok és csapadékhiány drasztikusan csökkentette a terméshozamokat, miközben a talajvízszint folyamatosan csökken.

Fehér Balázs, a HungaroMet meteorológusa az InfoRádióban elmondta, hogy bár az elmúlt két hétben volt némi csapadék, ez az ország túlnyomó részén jóval elmaradt a sokéves átlagtól. Míg sokfelé 10-25 milliméter közötti eső hullott, helyenként 30-60 milliméter, addig a középső és keleti országrészben többfelé csak 1-4 milliméter jutott.

"A Dunántúlon és az Észak-Alföldön valamit javult az aszályhelyzet, de ez csak tűzoltásjellegű segítség volt, a teljes problémát nem oldotta meg. A Homokhátság, illetve a Dél-Alföld térségében továbbra is súlyos az aszály. Oda ez a csapadék nem jutott el" - magyarázta a szakember.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sosem látott vízkatasztrófa jöhet Magyarországon, ha ezt tényleg meglépik: klímaválság sem kell hozzá

A rendszerváltás egyik legnagyobb vitát kiváltó ügye volt a bős–nagymarosi vízlépcső megépítése, amely generációk számára szimbolikus konfliktus volt évtizedekig

A meteorológus szerint a talaj felső egy méterén 150-170 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy teljes évszaknyi mennyiségnek felel meg. A Homokhátság már félsivatagi környezetté vált, és a kilátások sem biztatóak.

Az érkező hidegfront nagyon kevés helyen hozott csapadékot. A következő napokban szinte felhőmentes lesz az ég, így eső sem várható. Vasárnap érkezik ugyan egy újabb hidegfront, de a szakértő szerint ez is csak kevés helyre hoz majd esőt, szeszélyes területi eloszlással. Kiadós eső a következő egy-két hétben nem várható.

A HungaroMet agrometeorológiai elemzése szerint az előttünk álló 8-10 napban a fokozott párolgás miatt a talajok gyorsan veszítenek majd nedvességtartalmukból, így a mezőgazdasági aszály kiterjedése és mértéke egyaránt növekedni fog.

A napos, száraz idő, a 30 fok fölötti csúcshőmérsékletek és a gyakori légköri aszály nemcsak a szántóföldi növények fejlődését nehezíti, de az érésben lévő zöldségeknél és gyümölcsöknél is megnöveli a napégés veszélyét.