Méregdrága öröklési tévhitben él a legtöbb magyar: ilyen egyszerűen úszhat a család teljes vagyona

Az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, de élettársi vagyonközösség jogcímén igényt érvényesíthetnek – mondták el a Pénzcentrumnak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértői. Míg a túlélő házastársnak holtig tartó haszonélvezeti joga lesz a közösen lakott ingatlanon, ez az élettársakra nem vonatkozik (kivéve a bejegyzett élettársakat). Érdemes megjegyezni, hogy a bejegyzett élettársak (akik kizárólag azonos nemű párok lehetnek), ugyanúgy örökölnek egymás után, mint a házaspárok.

Az RSM Hungary szakértői szerint számos tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy az élettárs házastársnak tekinthető-e öröklés szempontjából. Ennek tisztázása azért fontos, mert egyre többen élnek élettársi kapcsolatban, egyre elterjedtebb mozaik család, ahol a párok (egy korábbi válást követően) élettársi viszonyban élnek.

A vagyonjogi szempontos is különböznek

Az élettársakra nem csak öröklési jogi szempontból, de vagyonjogi szempontból is más előírások vonatkoznak. Amíg házastársak esetén a házastársi vagyonközösség vélelmezhető, addig az élettársak között az együttélésük alatt nem jön létre közös vagyon. Ennek ellenére természetesen a vagyonukat nem egyszer együttes erővel gyarapítják.

A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az élettársak bár önálló vagyonszerzők az együttélés alatt, ugyanakkor a megosztással kérhetik, hogy a közreműködésük arányában osszák fel egymás között az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulatot.

Amennyiben tehát az örökhagyó nem nevezte örökösévé az élettársat végrendelet útján, a túlélő a hagyatéki eljárás során élettársi vagyonjogi igényt jelenthet be. Ha az örökösök elismerik az élettársi igényt, osztályos egyezség keretében megállapodhatnak az örökség felosztásáról. Megesik, az örökösök az élettárs igényét nem ismerik el, úgy az élettárs peres eljárásban érvényesítheti a vagyonszaporulat megosztására vonatkozó igényét. Ez utóbbi esetben a közjegyző a hagyatéki eljárást felfüggeszti addig, amíg bírósági eljárás van folyamatban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási öröklési tévhitben él rengeteg magyar: elúszhat a családi vagyon, ha ezt nem lépik meg

Óriási tévhit, hogy a közjegyző feladata az örökölt vagyontárgyak felkutatása, ez valójában az örökösök feladata - hívta fel a figyelmet egy szakértő.

Halál esetére szóló ajándékozás

Egy másik megoldás lehet a halál esetére szóló ajándékozás. Ebben az esetben az a feltétel, hogy a megajándékozottnak túl kell élnie az ajándékozót, máskülönben a szerződés semmisnek minősül. A halál esetére szóló ajándékozás esetében különböző vagyontárgyak képezhetik annak tárgyát, például egy ingatlan vagy egy autó. Ebben az esetben a szóban forgó vagyontárgy kikerül a hagyatékból, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a kötelesrészre jogosultak itt is felléphetnek jogszabály biztosította igényükkel a megajándékozottal szemben – hangsúlyozzák az RSM szakértői.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértői a Pénzcentrumnak kiemelték: a halál esetére szóló ajándékozás egy végintézkedési forma, akárcsak a végrendelet. Megoldás lehet, de nagyon ritka, hogy az élettársak ezt a megoldást választják. Jellemzőn inkább egymás javára végrendelkeznek, amellyel szabadon eldönthetik, mit hagynak a párjukra.

Az élettársi vagyonjogi szerződés

További lehetősége az élettársaknak, hogy élettársi vagyonjogi szerződést kössenek, amelyben szabadon rendelkezhetnek jövőbeni vagyoni viszonyaikról, kiköthetnek akár a házassághoz hasonló vagyonjogi rendszert is. Lényeges és fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az élettársi vagyonjogi szerződés érvényességéhez szükséges feltétel az ügyvéd által ellenjegyzet magánokirati forma.

Az e-ingatlanugyvedek szakértői szerint az élettársi vagyonjogi szerződés egy írásbeli megállapodás, amely az élettársak közötti vagyoni viszonyokat rendezi az együttélés idejére és annak megszűnésekor. A szerződés csak akkor érvényes, ha ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalják.

A felek szabadon kiköthetnek benne bármilyen olyan rendelkezést, amely jogszerű lenne házastársak között is. Például: közös vagy külön vagyon elhatárolása, tulajdonmegosztás szabályai, vállalkozásból származó bevétel kezelése. A szerződés a házassági szerződéshez hasonlóan harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha azt bevezetik a vagyonjogi szerződések nyilvántartásába, vagy ha a harmadik fél igazoltan tudott a szerződésről és annak tartalmáról.

Érdemes élettársi vagyonjogi szerződést kötni, ha

• - a pár közösen vásárol ingatlant, de az egyik fél nagyobb önerővel járul hozzá, vagy az ingatlan csak az egyikük nevén szerepel;
• - az egyik fél otthon marad a gyermekkel, és emiatt kiesik a munkaerőpiacról;
• - válás után a felek a gyakorlatban mégis együtt maradnak;
• - amennyiben az egyik fél jelentős vagyont hoz a kapcsolatba, amit meg szeretne őrizni különvagyonként.

Az élettársi vagyonjogi szerződés célja, hogy világosan rögzítse, ki mire jogosult a kapcsolat alatt és annak megszűnésekor, mi legyen a közös és a külön tulajdonszerzés feltétele, milyen arányban szerezzék a felek a közös tulajdont, a hitelek, tartozások hogyan minősülnek. Nincs kötelező minta, a feleknek nagy szabadságot engedett a jogalkotó, ám az alábbi elemeket érdemes átgondolni és beépíteni a kontraktusba.

1. Vagyonmérleg: Fontos, hogy a szerződés tartalmazza, ki milyen vagyont vitt az életközösségbe (például ingatlan, megtakarítás, vállalkozás). Ez segít elkerülni a későbbi vitákat a különvagyon kérdésében, hiszen ilyenkor a szerződésben a felek kölcsönösen elismerik, hogy mi az, ami vitán felül különvagyon.
2. Lakáshasználat szabályozása: A közösen használt lakás további sorsa válás, szakítás esetére külön megállapodással is rendezhető. Ez különösen fontos, ha a lakás az egyik fél tulajdona, vagy ha a kapcsolatból gyermek is született.
3. Közreműködés a másik fél javára: Ha az egyik fél a másik vállalkozásában dolgozik, otthon marad a gyerekekkel, vagy lemond bevételekről a kapcsolat érdekében, érdemes ezt a szerződésben rögzíteni, és meghatározni, milyen módon illeti meg őt a vagyonszaporulatból részesedés.
4. Tartozások, kötelezettségek kezelése: Külön érdemes kitérni arra, hogy a felek egyéni tartozásai hogyan minősülnek (például hitel, kölcsön), és vállalnak-e felelősséget egymás adósságaiért.

Bejegyzett élettársak és illetékek

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének menete a következő: két, 18 éven felüli, azonos nemű személy személyesen bejelenti szándékát az anyakönyvvezetőnél, két tanú jelenlétében. Az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel és bejegyzi a kapcsolatot az anyakönyvbe.

Szabó Gergely ügyvéd szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat esetén a túlélő bejegyzett élettárs a túlélő házastársra vonatkozó szabályok szerint örökös, így végintézkedés nélkül is örökölhet. Azonban fontos tudni, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot csak két azonos nemű személy létesíthet, tehát ellenkező neműek számára ez nem megengedett.

A bejegyzett élettársi kapcsolatot gyakran szokták összekeverni azzal a lehetőséggel, hogy az élettársak közjegyző előtt nyilatkozhatnak arról, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban élnek. Az élettársak kérhetik a nyilatkozat bejegyzését az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába. Azonban ez a fajta nyilvántartásba vétel nem hoz létre bejegyzett élettársi kapcsolatot, így ilyen esetben végintézkedés hiányában nem örökölhet az élettárs.

Ha az élettárs örököl, akkor őt nem illeti meg az öröklési illeték alóli mentesség, ami a házastárs számára biztosított. Ezért az élettárs öröklése esetén főszabály szerint 18%-os öröklési illetéket köteles fizetni. Amennyiben lakástulajdont vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot (például haszonélvezeti jogot) örököl, akkor az illeték mértéke 9%. Ebben az esetben is kivételt képez a bejegyzett élettárs, akit a túlélő házastárs státusza illet meg. Így a bejegyzett élettársak illetékmentesen örökölhetnek az elhunyt élettársuk után.