Óriási baj kerekedik hamarosan Magyarországon: már az ajtón kopogtat a katasztrófa

Bár Magyarország területén számos folyó és tó található, a valóság az, hogy ezek 95%-a más országokból érkezik, vagyis a vízkészleteink döntő többsége nem nálunk keletkezik.

Ez különösen sérülékennyé teszi az országot. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha a szomszédos országok vízmegtartási politikája változik, az közvetlen hatással van hazánkra is.

Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy hosszú aszályos időszakok után hirtelen óriási mennyiségű csapadék érkezik, amelyek nem tudnak hasznosulni a talajban. Sőt, inkább elfolynak, gyakran károkat is okoznak villámárvizek formájában. Különösen súlyosan érinti ez az Alföldet, ahol a talajvízszint már több mint egy métert csökkent az elmúlt évtizedekben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezt sokan elhibázzák: ne hagyd kárba veszni, a sztárkertész szerint így lesz az esővízből igazi kincs

Most, hogy az elmúlt napokban több hónapnyi eső zúdult ránk, egyre többen teszik fel a kérdést: nem lenne-e érdemes összegyűjteni és okosan tárolni ezt a bőséges csapadékot?

Sokan úgy gondolják, hogy a csapból folyó víz mindig ott lesz nekünk. Pedig már ma is vannak olyan térségek, (Alföldön és a Dél-Dunántúlon) ahol nyaranta komoly vízellátási problémák lépnek fel. A kutak vízhozama csökken, a sekély talajvízforrások pedig egyre gyakrabban apadnak el. Emellett nő a vízminőségi problémák kockázata is. Ugyanis a felmelegedett, oxigénszegény vizekben könnyebben elszaporodnak a káros mikroorganizmusok, algák.

A belvíz és az árvíz is egyszerre fenyeget

Az elmúlt évek legellentmondásosabb ténye, hogy egyszerre küzdünk a vízhiánnyal és a vízbőséggel. Tavasszal gyakoriak a belvizes elöntések, különösen a mezőgazdasági területeken, mivel az elöregedett vízelvezető rendszerek képtelenek megbirkózni a lezúduló vízmennyiséggel. Ugyanakkor nyáron, amikor valóban szükség lenne a vízre, a tárolókapacitásaink nem elegendőek ahhoz, hogy visszatartsák a korábban leesett csapadékot.

Az elmúlt tíz év extrém időjárása komoly vízgazdálkodási kihívásokat hozott Magyarország számára – mondta Schaffhauser Tibor éghajlatkutató a Pénzcentrumnak. A 2013-as és 2020-as nagy árvizek is mutatják: a folyók hirtelen áradása súlyos károkat okozhat lakóépületekben, mezőgazdaságban, közlekedésben. Bár történtek fejlesztések, például gátépítések és árterek bővítése, az árvizek gazdasági hatása továbbra is súlyos.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kongatják a vészharangot: brutálisan odacsaphat a magyar gazdaságnak az aszály

Az elhúzódó aszály súlyos veszélyt jelent a magyar mezőgazdaságra, ami már a gazdasági növekedési kilátásokat is ronthatja.

Ezzel párhuzamosan a belvíz is egyre gyakoribb: a csapadék szélsőséges eloszlása és a talajvízszint ingadozása miatt sokszor önt el termőföldeket, utakat, házakat. A belvízkárok éppúgy veszélyeztetik a mezőgazdaságot, mint az aszály, miközben a vízelvezető rendszerek gyakran elavultak. Schaffhauser szerint a belvíz nemcsak probléma, hanem lehetőség is lehetne: megfelelő tárolással és hasznosítással enyhíthetné a nyári vízhiányt.

Az aszályok ugyancsak fokozódnak: a 2022-es év például rekord alacsony vízállásokat és súlyos terméskiesést hozott. A melegedő klíma és a csapadékhiány miatt a talaj kiszárad, a növények stresszt szenvednek, az erdők is pusztulhatnak. „A mezőgazdaság egyszerre szenved az aszály, a belvíz és az árvíz hatásaitól és sokszor ugyanazokon a területeken” – fogalmaz a kutató.

A szakértő szerint az alkalmazkodás kulcsa a víz visszatartása, az öntözési rendszerek fejlesztése, a természetes vízháztartás helyreállítása lehet. Csak így őrizhetjük meg a vízbiztonságot a jövő generációi számára is.

Egyre nehezebb helyzetben tavaink

Bár a legújabb klímamodellek szerint az éves csapadék mennyisége Magyarországon nem fog drasztikusan csökkenni, a vízhiányos időszakok gyakoribbá válhatnak – hívta fel a figyelmet Szabó Péter éghajlatkutató. A melegebb időjárás miatt ugyanis nő a párolgás, így hiába esik ugyanannyi eső, kevesebb marad belőle hasznosulva a természetben.

A kutató szerint az éven belüli csapadékeloszlás is átalakul: nyáron kevesebb, télen több csapadék várható. Mivel azonban hóra már alig lehet számítani, a téli vízmennyiséget tározókban és a talajban kellene megőrizni, különben nyáron nem lesz miből pótolni az elpárolgott vizet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kódolva van a katasztrófa Európában, Magyarország sem ússza meg: ebbe teljesen belereccsenhetünk

Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a kontinens nem képes lépést tartani a változó éghajlattal.

Szabó Péter kiemelte: a vízbiztonság nemcsak az éghajlatváltozástól függ, hanem a rosszul megválasztott emberi tevékenységektől is. A Velencei-tó példája jól mutatja, milyen súlyos következményekkel járhat a nem megfelelő vízhasználat. A medencék töltése vagy az öntözés felszín alatti vízből tovább csökkenti a természetes vízkészleteket, a beépítettség pedig gyorsítja a felmelegedést és a párolgást, ezzel pedig súlyosbítva a problémát.

A szakértő szerint a jövő egyik kulcskérdése az lesz, hogyan tudjuk megtartani a téli csapadékot és felelősen használni vízkészleteinket. Enélkül egyre több természetes vízfelület kerülhet veszélybe, nemcsak ökológiai, de gazdasági szempontból is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Totális gazdasági összeomlás fenyegeti Magyarországot: a folyamat már beindult, ez fájni fog

A klímaváltozás már nem a jövő rémképe – Európa már most súlyos árat fizet érte.