Tényleg baj van a magyar gazdaságban: óriási szakadék tátong a bérek és a termelékenység között

Mellár Tamás közgazdász Portfolion megjelent írása rávilágít a magyar gazdaság alapvető strukturális problémájára: a reálkeresetek jelentős növekedése nem párosult a termelékenység hasonló mértékű bővülésével. Az elmúlt 14 évben a reálkeresetek 60%-kal emelkedtek, míg a termelékenység mindössze 17%-kal nőtt. Ez az aránytalanság a hosszú távú gazdasági fenntarthatóságot veszélyezteti, és mélyebb, rendszerszintű kérdéseket vet fel.

Mellár szerint Portfolion megjelent írásásban kifejti, hogy a probléma gyökere az extenzív gazdasági modellben keresendő. A gazdasági növekedést az alacsony hozzáadott értékű iparágak, például az összeszerelőipar dominálta, miközben a korszerű oktatás, a kutatás-fejlesztés támogatása és az intenzív növekedési modell feltételeinek megteremtése háttérbe szorult. Ezért a foglalkoztatás bővülése és az EU-s források ellenére a termelékenység alig haladta meg az évi 1%-os növekedési ütemet.

Az Eurostat adatai alapján Magyarország relatív pozíciója az EU-s termelékenységi rangsorban is romlott: 2010-ben még az EU-átlag 74,3%-át érte el, 2023-ra ez az arány 73,3%-ra csökkent. Ezzel szemben olyan országok, mint Románia és Lengyelország, jelentős javulást értek el ugyanebben az időszakban.

A bérek és termelékenység közötti szakadék
A reálkeresetek növekedése a statisztikai adatok szerint meghaladta a termelékenység bővülését. Mellár szerint ez részben az EU-támogatásoknak, részben pedig a statisztikai adatok torzításának köszönhető. A hivatalos adatok ugyanis az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra fókuszálnak, ahol a bérek magasabbak, mint a kisvállalkozások körében. Továbbá, az államadósság növekedése is szerepet játszott abban, hogy a reálbérek emelkedése meghaladta a gazdaság termelési lehetőségeit.

A jövő kilátásai
A termelékenység alacsony növekedése a gazdaságpolitikák tudatos döntéseinek eredménye, állítja a szerző. A munkaerőpiac felzárkózása nem hozott magával fenntartható, intenzív növekedést, mivel a gazdaságpolitika nem támogatta az innovációt és a magas hozzáadott értékű szektorokat. Enélkül hosszú távon nem várható jelentős javulás sem a termelékenységben, sem pedig a bérek fenntartható emelkedésében.