-6 °C Budapest
Children feet barefoot and with shoes

6-8 millió magyarnak álom a tisztes megélhetés: itt a bizonyíték, ezt nem lehet a szőnyeg alá söpörni

2023. január 7. 06:58

Az hogy egy magyar lakosra átlagosan mekkora nettó jövedelem jut egy hónapban, egyáltalán nem biztos, hogy összhangban van azzal, hogy a szubjektív jóléte mekkora összeget kívánna meg. Sőt! A legfrissebb, hivatalos adatok szerint a legtöbb magyar esetében, azaz sok millió állampolgárnál ez köszönő viszonyban sincs egymással. A számokból ugyanis az olvasható ki, hogy tartozzon szinte bárki, bármelyik jövedelmi ötödbe Magyarországon, egy főre vetítve nem keres annyit, mint amekkora összegre szerinte a „jó” anyagi körülményekhez szüksége lenne. Ez alapján pedig kijelenthető, hogy csaknem 8 millió lakos leginkább a szűkös és az átlagos megélhetés között tengődik. A leggazdagabb 2 millió honfitárs viszont már az átlagos megélhetését tudja biztosítani a háztartásában élők számára, viszont a jó megélhetéshez ők is szignifikánsan magasabb összegre vágynának. Ez pedig azt jelenti, hogy a leginkább kívánt anyagi helyzet csak nagyon kevesek számára érhető el személyes preferenciái alapján.

Egy magyar lakosra 2021-ben átlagosan 1 920 243 forintnyi jövedelem jutott egy évben. Ez azt jelenti, hogy havonta átlagosan 160 020 forint. Nagy viszont az eltérés annak függvényében, hogy ki melyik jövedelmi ötödbe, azaz kvintilisbe tartozik az országban. Az ország legszegényebb ötödének, azaz a legkevésbé tehetős 2 milliónyi embernek be kellett érni havonta 71 053 forinttal.

Ehhez képest a letehetősebb két millió ember átlagosan 305 247 forintból gazdálkodhatott havonta. Azaz ekkora összeg jutott egy főre. Ez azt jelenti, hogy a leggazdagabb 2 millió emberre több mint 4-szer annyi pénz jutott, mint a legszegényebb két millió honfitársára. A második jövedelmi ötödbe tartozók nettó 105, a harmadikba 141, míg a negyedikbe lévőkre 176 ezer forint jutott havonta.

Ahogy az adatokból kiolvasható, a legnagyobb, egymás melletti kvintilisek közötti eltérés nem a legszegényebb és a második legszegényebb 2-2 millió ember között, hanem a leggazdagabbak, és az egy szinttel kevésbé tehetős negyedik és ötödik kvintilis között volt. A leggazdagabb 2 millió lakosnak ugyanis 73 százalékkal magasabb volt a jövedelme havonta egy főre számolva, mint az egyel alattuk levő 2 milliónak. Miközben a legszegényebbeknél az egyel kevésbé szegényeknek 49 százalékkal volt magasabb a jövedelmük havonta.

Álomkeresetek és a valóság

Az átlagos jövedelmi statisztikák mellé érdemes megnézni azt is, hogy a különböző jövedelmi ötödökbe tartozó emberek mekkora összeget tartanának elégnek a megélhetéshez vagy éppen a szűkölködéshez. Elöljáróban annyit elárulunk, általában brutálisan nagy különbségek vannak a valós jövedelmi állapotok és a vágyott, jó életszínvonalat biztosító jövedelmek között. Sőt, egészen az 5. jövedelmi kvintilisig kellett várni arra, hogy a valós nettó jövedelem magasabb legyen, mint amit az adott ötödbe lévők elengedőnek tartanak az átlagos megélhetéshez.

Mindez azt is jelenti, hogy mintegy hatmillió magyar esetében az egy főre jutó nettó jövedelem mértéke még az átlagos életszínvonalhoz elengedő szintet sem éri el az első, második és harmadik jövedelmi ötödbe tartozók esetében. De kezdjük a legelején, a legszegényebb, majd két millió magyar számláló 1. jövedelmi ötödben az egy főre jutó nettó jövedelem 71 053 forint volt. Ehhez képest az itt tartózkodók szerint még a nagyon szűkös megélhetéshez is kellene fejenként legalább 79 556 forint, de az átlagos megélhetési jövedelmet már 150 786 forintra lőtték, tehát több mint a duplájára annak, amint a hivatalos statisztikák szerint ténylegesen keresnek.

Ez egyébként egy 4 fős háztartás esetében, két keresővel azt jelentené, hogy a pár közösen 603 144 forintot kellene, hogy hazavigyen, tehát fejenként egy 300-300 ezer forintos nettóval kellene rendelkezniük. Ehhez képest viszont dupla akkora összegre lenne szükség az első jövedelmi kvintilisbe tartozók szerint a nagyon jó életkörülmények biztosításához, egészen pontosan fejenként 299 186 forintra.

A második jövedelmi ötödbe tartozó lakosság szerint az ott egy főre jutó nettó jövedelem, ami 105 947 forint havonta, a szűkös megélhetésre elég. Ez utóbbi összeget ugyanis fejenként 104 186 forintban határozták meg. Tehát a valódi jövedelem épphogy efelett van. Az átlagos körülményekhez viszont egy főre legalább 146 195 forintot lőttek be, ami több mint 40 ezer forinttal több, mint a valós egy főre jutó jövedelem. Érdekes, de a második kvintilisbe tartozó emberek kisebb összeget vélnek a nagyon jó megélhetéshez kapcsolni, ők beérnék fejenként 284 687 forinttal, ami 15 ezer forinttal kevesebb, mint amennyiből a legszegényebb két millió ember szerint már nagyon jól lehet élni.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 54 087 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az MKB Bank 54 721 forintos törlesztőt (THM 14,57%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A harmadik jövedelmi ötödbe tartozó magyarok egy főre jutó, átlagos nettó jövedelme 141 444 forint, ami bár a szűkös megélhetési szinthez elég pénzt (128 280 forint) itt is meghaladja, nem éri el az átlagoshoz kellő 176 221 forintot. Ez jelen állás szerint azt jelenti, hogy közel 6 millió ember nem mondhatni, hogy elégedett lenne az anyagi helyzetével, sőt, leginkább valahol a szűkös és átlagos megélhetés között tengődnek. A harmadik jövedelmi kvintilisbe tartozók egyébként a jó megélhetés fejenként nettó 260 988 forintot tartanának elegendőnek havonta, míg a nagyon jó élethez 340 220 forintot. Érdekesség, de majd picit később látni fogjuk, ekkora jövedelem még azokra a magyarokra sem jut átlagosan, akik az 5. ötödbe vannak, azaz a leggazdagabbnak számítanak idehaza. (Az első és második jövedelmi ötödbe tartozók igényeit a nagyon jó életszínvonalhoz viszont még kielégítené a leggazdagabb majd 2 millió honfitársuk egy főre eső nettó jövedelme.)

A negyedik jövedelmi ötödbe tartozó magyarok átlagos, havi nettó jövedelme egy főre számolva 176 410 forint. Ám még ez az összeg sem elég ahhoz, hogy a számukra átlagosnak tekintett életszínvonaluk meglegyen. Ehhez ugyanis szerintük 193 524 forint kellene. Ez pedig ebben a formában azt jelenti, hogy

nem 6, de majd 8 millió ember relatíve elégedetlen saját, családja anyagi helyzetével, és a legtöbbeknek a szubjektív életminősége a jövedelem szempontjából a szűkös és az átlagos megélhetés közé szorult.

A negyedik jövedelmi ötödbe tartozók szerint egyébként a jó életminőséghez 260 988 forintra lenne szükség, míg a nagyon jóhoz már fejenként 370 441 forintra. Ez egy négy fős családnál, két kereső esetében fejenként már több mint 780 ezer (!) forintnyi nettó jövedelmet kellene, hogy jelentsen. Persze ha valaki egyszemélyes háztartásban él, ráadásul saját ingatlanban, akkor már 400 ezer forinttal is megütni ezt, ha viszont egyedül ennyit keresne, akkor már nem ide, hanem a leggazdagabb, majd 2 millió ember közé kerülne…

Az ötödik jövedelmi ötödbe ugyanis az egy főre jutó átlagos nettó jövedelem 305 247 forint. Ez pedig magasabb, mint amit az ötödik kvintilisben lévők az átlagos megélhetéshez szükségesnek tartanak, ami szerintük 250 409 forint. Ez az összeg sem éri el viszont a leggazdagabbak szerint a jó megélhetéshez kellő 349 946 forintot, attól majd 45 ezer forinttal elmarad. A nagyon jó anyagi jólétet biztosító nettó 536 741 forinttól pedig nagyon messze vannak. Az viszont látványos, hogy az amúgy is a legjobban kereső magyarok sokkal fentebb teszik a lécet is, hogy anyagi értelemben mi lenne számukra nagyon jó.

Összegzés

  • Az adatok elemzéséből az egyik legfontosabb dolog, amit leszűrhetünk, hogy majd 8 millió magyarnak a szubjektív jóléte nincs túl magasan. Anyagi értelemben a legtöbben, saját körülményeik között persze, a szűkös és az átlagos megélhetés között ítélik meg helyzetüket.
  • A legszegényebb, azaz első jövedelmi ötödbe tartozók szerint a nagyon szűkös megélhetéshez is több egy főre eső nettó jövedelemre lenne szükségük annál, mint amennyi valójában ez az összeg.
  • Bár a második jövedelmi ötödbe tartozók átlagos megélhetéséhez szükségesnek tartott összeget a harmadik jövedelmi ötödbe tartozók valós egy főre eső nettója épphogy nem éri el (de csak pár ezer forinttal marad el). Azt ki lehet jelenteni, hogy gyakorlatilag már majdnem a második jövedelmi ötödtől kezdve az átlagos anyagi megélhetési szinthez kellő nettót, az egyel magasabb jövedelmi kategóriába tartozók valós nettója már kielégítené. Tehát ha nem is „jól”, de az átlagos megélhetést biztosítaná sok embernek az, hogyha legalább egyel magasabb jövedelmi ötödbe kerülne. Természetesen fontos megjegyezni, hogyha valaki ide kerülne, akkor az adatokat látva megnőnének az anyagi igényei is.
  • Az adatokból az is látszik, hogy minél többet keres valaki, a nagyon jó élethez kellő összeget, annál nagyobb mértékűre duzzasztaná. Egyik jövedelmi ötödben sem akkor ugyanakkor az eltérés, mint a leggazdagabb kvintilisbe tartozóknál. Aki ugyanis alapból jobban él, az sokkal több lehetőséget is lát maga előtt anyagi értelemben, amiknek az eléréséhez még több pénzre lenne szüksége.
  • Az egy főre eső nettó jövedelmet mindig érdemes háztartásokra vetítve számolni. Hiába keres tehát valaki 600 ezer forint nettót, ami Magyarországon már elég jónak számít. Ha mondjuk egyedül nevel két gyermeket, akkor az egy főre eső nettó jövedelem máris csupán 200 000 forint. Amivel így a negyedik jövedelmi kvintilisbe kerülnének. Míg ha ezt valaki egyedül keresné meg, akkor egyértelműen az ötödikben lenne, ráadásul nagyon jó életszínvonalon.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Holdblog  |  2023. február 6. 05:00
Óriási gazdasági és geopolitikai lehetőséget jelenthet India számára, hogy az amerikai-kínai viszony...
MEDIA1  |  2023. február 5. 15:51
Újonnan létrehozott posztra érkezett a Portfolio Csoport új munkatársa.
Kiszámoló  |  2023. február 5. 12:22
Az Európai Jegybank végre feléledt a Csipkerózsika álmából és jócskán az események után kullogva elk...
Kasza Elliott-tal  |  2023. február 5. 08:00
Február elsején kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket m...
Óriási dobásra készül 2023-ban a magyar Kickstarter: ez lehet a válság ellenszere?

Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.

Újabb két közösségi kampány lett sikeres: mutatjuk, hogy melyik (x)

Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.

Jövőre ezeket az ötleteket lesz érdemes figyelni!

Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!

Zubreczki Dávid: teljesen abszurd, hogy erről végleg lemondtak a budapestiek

A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2023. február 6. hétfő
Dorottya, Dóra
6. hét
KONFERENCIA
Tovább
Digital Transformation 2023
Innovatív technologiák a hatékonyságnövelésért!
Sustainable Tech 2023
Innováció ma, zöld gazdaság holnap!
Biztosítás 2023
A tavasz meghatározó pénzügyi konferenciája március 8-án!
EZT OLVASTAD MÁR?