Óriási hiányt görget a magyar külkereskedelem: nem látni a végét, mi lesz még itt?

A várakozásoknál kisebb, 652 milió euró hiány keletkezett a külkereskedelemben szeptemberben, lényegesen mérséklődve az augusztusi rekordmértékű, 1580 millió euró deficitet követően. Az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően igen robosztusan, 27,5%-kal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor a drámaian dráguló energiaárak miatt 32,8%-kal nőtt az import euróértéke.

Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 570 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 82 millió euró deficithez képest. Az első kilenc hónapban 19,6%-kal nőtt az export, míg 29,7%-kal az import euróértéke, ennek megfelelően 8153 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 5707 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 2446 millió euró többlettel szemben.

Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képesti olcsóbb orosz olajár.

Az energiaegyenleg önmagában 6,445 milliárd euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első nyolc hónapban, azaz a romlás szignifikáns, 85%-áért részéért felelős. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani.

A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja.  

Tavaly összesen az export euróértéke 13,6%-kal, az importé 18,4%-kal nőtt, így az egyenleg 3995 millió euróval 1623 millió euróra romlott.

 A beruházások és a fogyasztás lassulása miatt a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számítunk a következő hónapokban, amit az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásának köszönhetően. A háború és a gázárak elszállása miatt azonban idén a várakozásunk szerint 8-8,2 milliárd euró hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,62 milliárd euró többlet után.

A kivitel kilátásait lényegesen ronthatja, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen ronthatják a vásárlóerőt. A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Mindezek hatására jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem egyenlege.