2022 tuti nem a forint éve lesz: csak kozmetikázza az árfolyamot az MNB közbelépése?

Október első felében hozzá kellett szoknunk, hogy a forint szinte naponta esett új történelmi mélypontra az euróval szemben, a korábban elképzelhetetlennek tartott 430-as szinttel is meg kellett barátkoznunk átmenetileg. Nem nagyon látszott, mi tudna fordítani a tendencián, azonban október közepén az MNB váratanul 500 bázisponttal 18 százalékra emelte az irányadó kamatot az egynapos betéti eszköz meghirdetésével. Ez hozott egy kis megnyugvást a forint piacára, de azóta is nagyok a kilengések 405-415 között - írták a Pénzcentrumnak küldött elemzésükben az Aegon Alapkezelő szakemberei.

Az év eleje óta a forint az euróval szemben így is több mint 11,5 százalékkal értékelődött le. Viszonyítási alapként a lengyel zloty 3,1 százalékot veszített, miközben a cseh korona még erősödni is tudott 1,6 százalékkal.

A dollárral szemben még siralmasabban néz ki a teljesítmény, a forint 27,5 százalékos zuhanása világviszonylatban is az élmezőnyben van, talán csak az argentin peso és a török líra volt képes ennél is gyengébb teljesítményre

- húzták alá.

Mi a baj a forinttal?

Mint az elemzésben kiemelték, az orosz-ukrán háború kitörése óta látszik, hogy időről időre újra nyomás alá kerül a forint, de ennek oka nem mindig ugyanaz. Az állandóságot talán az erős dollár jelenti, ami a feltörekvő piaci devizák szempontjából hagyományosan rossz hír, a forint pedig úgynevezett magas bétájú devizaként kimondottan érzékenyen reagál erre. Emellett korábban azt lehetett mondani, hogy a magas világpiaci földgázár lehet felelős a gyengélkedésért, azonban az utóbbi hetekben a nyersanyag jegyzése nagyjából lefeleződött, a magyar deviza mégsem tudott érdemben erősödni, sőt újabb és újabb mélypontokat állított be egészen addig, amíg nem lépett közbe a jegybank.

Persze ennek ellenére a jelenleg 100 euró körüli gázár még mindig magasnak számít a háború előtti szinthez képest.

Ez pedig Magyarország romló energiamérlegén keresztül folyamatosan növeli a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg hiányát, ami nem jó jel a mostanihoz hasonló válságos időszakban. Ezt is az MNB próbálja orvosolni azzal, hogy a devizatartalékából ad forrást az energia beszerzésére, hogy ne a piacon kelljen váltani.

Szeptember végén sokkhatásként érte a piacot, hogy az MNB deklaráltan leállította a majdnem másfél évig tartó kamatemelési ciklust.

Az elemzők emlékeztettek, hogy a 13 százalékos alapkamat kiemelkedően magas a régióban, nagyjából a duplája a lengyel vagy a cseh kamatszintnek, azonban a piac érezhetően ennél többre számított, korábban 14 százalék feletti csúcsot vártak a befektetők. Ez tükröződött október első felében az árfolyamban, hiszen 405-ről 430 fölé emelkedett az euró-forint jegyzés.

Mégis mi segíthetne még a forinton? Rövidtávon elsősorban az, ha a kormány meg tudna állapodni az Európai Bizottsággal az uniós források folyósításáról. Ezzel ugyanis egyrészt jelentős mennyiségű deviza áramolhatna be az országba, ami a már említett energiamérleg kiegyenlítését segíthetné, másrészt egy fontos bizonytalansági tényező árazódhatna ki a forintból, hiszen, ha az év végéig nincs megállapodás, akkor jelentős összegtől végleg elesik Magyarország

- vélekedtek a Aegon Alapkezelő szakértői, akik szerint befektetői szempontból a forint gyengülése azt jelenti, hogy szinte biztosan jobban lehet idén keresni a devizás befektetésekkel, akár befektetési alapokkal, hiszen a jelentős árfolyammozgást nehéz kompenzálni a befektetések teljesítményével.