Egyre több magyar nullázza így a rezsijét: teljesen legális a módszer

Az országos primerenergia-termelés 2021. novemberben 36,06 PJ volt, amely 1,61 PJ-lal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 0,76 PJ-lal, a nukleáris termelése 1,37 PJ-lal és az egyéb nem megújuló forrásokból származó energiatermelés 0,04 PJ-lal csökkent 2020 azonos időszakához képest. Az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,56 PJ-lal emelkedett. A fosszilis energiaforrásokon belül a földgáz és a szén termelése csökkent, míg a kőolaj és elsődleges kőolajtermékek termelése nőtt.

Az országos primerenergia-felhasználás 107,07 PJ volt, amely 2,08 PJ-lal alacsonyabb a megelőző év azonos időszakához képest. A felhasználáson belül a fosszilis energiaforrások felhasználása 1,38 PJ-lal csökkent, a megújuló energiaforrások felhasználása közel azonos szinten maradt, míg az egyéb nem megújuló források felhasználása 0,14 PJ-lal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

A földgáz belföldi felhasználása 43,34 PJ volt, amely 1 százalékkal magasabb a megelőző év azonos hónapjánál. 2021 novemberében a hazai összes villamosenergia-felhasználás 4185 GWh volt, amely 1,4 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A novemberi bruttó villamosenergia-termelés 3 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. A megtermelt 2854 GWh villamos energia 38,7 százaléka volt nukleáris eredetű, 36,9 százalékát biztosította földgáz, 8,1 százalékát szén- és széntermékek, 15,1 százalékát megújuló energia és 1,1 százaléka egyéb forrásból származott.

A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége a megelőző év azonos hónapjához képest 22 százalékkal volt magasabb. A nukleáris forrásból származó bruttó villamosenergia termelés 10 százalékkal, a fosszilis alapú 3 százalékkal csökkent a megelőző év novemberéhez képest. A naperőművek által termelt villamos energia aránya a teljes bruttó termelésben 6 százalék volt. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia 38,6 százalékát nap, 38,5 százalékát biomassza, 11,3 százalékát szél, 5,3 százalékát biogáz, 3,9 százalékát víz, és 2,1 százalékát a kommunális hulladék megújuló része biztosította.