Hungary, Currency, Hungarian Culture, Forint, Close-up

Hihetetlenül elszállt az infláció Magyarországon: merre vezet a kiút a gödörből?

2022. január 14. 15:03

A vártnál magasabb lett a decemberi infláció, többek között az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek árának jelentős emelkedése miatt. Az idén azért lassulásra lehet számítani, a mostani kilátások szerint 5,5 százalékos lehet az éves átlagos infláció 2022-ben.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Decemberben 7,4 százalékos lett az egy évre visszatekintő infláció, havi szinten pedig 0,3 százalékos volt. "7,1 százalékos mutatót vártunk. Az, hogy nem kezdett lassulni decemberben az infláció, mindenképp meglepetést jelent, hiszen novemberben is 7,4 százalékos volt" - mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette: "A vártnál magasabb inflációban többek között szerepet játszik az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek árának emelkedése. Előbbiek 8 százalékkal, utóbbiak 7,5 százalékkal drágultak éves szinten decemberben. Havi összevetésben pedig az élelmiszerek 1,4 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek 1,1 százalékkal drágultak. Az alapanyag- és energiaárak jelentős emelkedése miatt számítani lehetett arra, hogy ebben a két csoportban is áremelkedés lesz, de a tényadat a vártnál nagyobb áremelkedést mutat."

Az erőteljes inflációs nyomást alátámasztja az is, hogy a változékony élelmiszer- és energiaárak, valamint a hatósági árak nélkük számolt maginfláció jelentősen gyorsult, decemberben éves szinten 6,4 százalékos volt, szemben a novemberi 5,3 százalékkal. A szakember azt mondta, a januári infláció többek között azért is kérdéses, mert új inflációs kosárból számolja majd a KSH. Bár minden év elején módosítja a statisztikai hivatal az inflációs kosarat, a mostani változtatás a koronavírus-járvány miatt megváltozott fogyasztási szokások miatt mutathat komolyabb eltéréseket a korábbi gyakorlathoz képest.

Ha például az idei évhez képest növekszik az inflációs kosárban az élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek aránya, akkor ez felfelé húzhatja a januári inflációt

- fogalmazott a szakember. Németh Dávid szerint összességében középtávon, azaz 6-12 hónapos időtávon lassuló inflációra lehet számítani, de sok a bizonytalansági tényező. Egyrészt a néhány alapélelmiszernél februárban érvénybe lépő árplafon, valamint a tavaly november közepén életbe lépett üzemanyagárstop lefelé húzza az inflációt, ám kérdés, hogy utóbbi intézkedést február közepétől meghosszabbítják-e.

A mostani kilátások szerint Németh Dávid 5,5 százalékos éves átlagos inflációra számít 2022-ben, a decemberi ütem pedig valamivel 4 százalék alatt alakulhat.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben. Az előző hónaphoz képest szinte minden termékcsoportban gyorsult a drágulás. Legnagyobb mértékben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett. A decemberi adatok meghaladták a várakozásokat. A maginflációs mutató 0,8%-kal nőtt novemberhez képest, így éves alapon 6,4%-kal emelkedett az index értéke, ami az árfolyamatok tartósságát mutatja.

Bár januártól a bázishatás is kedvezőbben alakul és áprilistól kifut a tavalyi jövedéki adóemelés hatása is, ugyanakkor a decemberi adatok még inkább rávilágítanak arra, hogy az alapfolyamatokban egyelőre nem várható lassulás. Február elején kulcsfontosságú adat érkezik, ami az egész év tekintetében meghatározó lehet: a megemelkedett energia- és nyersanyagárak miatt bekövetkező átárazás jelentős része az év első hónapjában mehet végbe. A héten bejelentett élelmiszerár-rögzítés minimális mértékben fékezheti a termékcsoport drágulását az idei második hónaptól, de az inflációs pályában nem hoz változást.

Az inflációs cél elérése várhatóan csak 2023-ban következhet be. Egyrészt, bár a lakossági rezsiárakat egyelőre nem befolyásolja az energiaárak száguldása, a vállalati szektor jelentős része nincs védve, így a következő hónapokban beépülhet a drágulás - jelentette ki az Erste elemzője.

Másrészt több ágazat is alsó hangon 10-20%-os áremelést vetített előre 2022-re. Harmadrészt az elkövetkezendő hónapokra előirányzott expanzív fiskális politika (szja-visszatérítés és mentesség, minimálbér-emelés, stb.) továbbra is felfelé mutató kockázat az árdinamika tekintetében. Mindent egybevetve az idei infláció vélhetően meghaladja majd az 5%-os mértéket

 - tette hozzá Nagy János.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kifejtette, hogy a várakozásokat meghaladva, 7,4% maradt az infláció decemberben az igen széleskörű áremelkedés miatt, mivel a dohánytermékek jövedéki adójának egy évvel ezelőtti emelésének hatása elkezdett kiesni a bázisból, valamint az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti megugrása, illetve a november második felében bevezetett 480 forintos árplafon, valamint az alá esése önmagában 0,8 százalékponttal mérsékelhette volna az inflációt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 6,4%-ra ugrott, ami bőven felülmúlta a várakozásokat.

A meglepetést az élelmiszerek és tartós fogyazstási cikkek vártnál lényegesen gyorsabb áremelkedése okozta. Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB a kamatemelési ciklus gyorsítására kényszerülhet.  Egyes alapvető élelmiszerek árainak rögzítése a következő hónapokban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor a tőzsdei gázárak elszállásának még beláthatatlan következményei lehetnek.

- mondta a szakértő. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a gázárak megötszöröződése, az áramárak megháromszorozódása számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig  jelentős mértékű drágulást okozhat.

Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, a tavalyi év végétől idén áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt, ezért az idei év végére már visszatérhet az infláció a toleranciasáv felső széle, 4% alá. Ugyanakkor az előbb említett kockázatok hosszabb távú hatással járhatnak.

A következő hónapokban bázishatások miatt már mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett. A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 5%-ról 5,5%-ra emeljük, továbbra is érdemi felfelé mutató kockázatokkal, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent.

Suppan szerint a tavalyi év elején mérsékelte az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból, valamint a sertéshúsárak csökkenése. Ezzel szemben az előző év elejéhez képest lényegesen gyengébb forint erősítette az inflációt, ami látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja, azonban a faárak elszállása már érezteti hatását a bútorárakban is. A tartós fogyasztási cikkek árait jelentőse növeli a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát fogja érdemben növelni. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul.

Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek. Ellentétesen alakulnak az élelmiszerárak is, a sertés, és általában a húsárak az utóbbi néhány hónapban csökkentek, ugyanakkor a gabona- és takarmányárak elszállása előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is.  

A katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, ez azonban tavaly már kiesett a bázisból, a búzaárak emelkedése miatt azonban emelkedhetnek a lisztnagykereskedelmi és a pékáruk árai. A kínálati oldal gyengülése, kapacitások kiesése párosulva a felfutó kereslettel magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor a folytatódó kamatemelési ciklus miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt

- fűzte hozzá a Takarékbank szakértője. Hozzátetet, egy év alatt az élelmiszerek árai 8%-kal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaszi hónapokban mért 3% körüli növekedéshez képest. Ezen belül a Kínában kitört afrikai sertéspestis következtében a tavalyielőtti év végétől kiemelkedő mértékben dráguló a sertéshús árak novemberben 1,6%-kal csökkentek az előző év első hónapjaiban mért 28% körüli növekedéssel szemben, azonban a Németországban kitört sertéspestis miatt az unióban maradt húskínálat is lenyomta az árakat. A baromfihús árak azonban 13,4%-kal emelkedtek.

A párizsi, kolbász árak 1%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 0,1%-kal csökkentek. A tojás ára 9,4%-kal nőtt, a tej ára 12,1%-kal emelkedett, az étolaj 26,8%-kal, a liszté 23,7%-kal, a margariné 22,8%-kal, a munkahelyi étkezésé 9,9%-kal, az éttermi étkezésé 9,6%-kal emelkedett. Decemberben a kenyér 15,2%-kal, a cukor 9,4%-kal drágult, míg a gyümölcsök árai 3,6%-kal emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,9%-kal, ezen belül a dohányáruké 12,7%-kal emelkedett.  

A ruházkodási termékek árai 2,8%-kal nőttek, a tartós fogyasztási cikkek árai pedig 7,5%-kal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 8,4%-os emelkedése – amit nagyrészben a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása magyaráz –, míg egyre erőteljesebben érezhető a forint tavalyi gyengülésének hatása is, amit tükröz, hogy több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 14,5%-kal, a konyhabútorok 15,3%-kal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak.

A háztartási energiaárak 1,2%-kal nőttek, a szén (9,8%), a tűzifa (9%) és a palackos gáz árainak emelkedése miatt. Az egyéb cikkek árai 11,7%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak 25,9%-kal emelkedtek az előző havi 37,7% után, de a kategórián belül szinte minden termék áremelkedése gyorsult. 5%-kal drágultak a szolgáltatások, részben az alacsonyabb tavalyi bázis hatására, amit a parkolási díjak átmeneti felfüggesztése okozott, míg decemberben 4,6%-ra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme, ezen belül a belföldi árak 4,9%-kal, a külföldi utazások árai 3,6%-kal emelkedtek.

Az albérleti piac lassú magára találása miatt 5,2%-ra gyorsult a lakbérek árainak növekedése decemberben. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 14,5% volt, a háztartási szolgáltatásoké 9,1%, a járműjavításé pedig 9,6% volt decemberben.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 29. szombat
Adél
4. hét
Január 29.
Balassagyarmat napja
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?