Súlyos adatok érkeztek: hosszú hónapokig tart munkahelyet találni Magyarországon

2021 novemberében a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 677 ezer fő volt, ezzel a szeptember- november időszakban foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 687 ezer főt tett ki, ami 70 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon nőtt a foglalkoztatottság, míg a külföldön dolgozók száma csökkent.A foglalkoztatottak létszáma 70 ezer fővel több, 4 millió 687 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 88 ezerrel nőtt, addig a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 14 ezerrel csökkent.

A 15–64 évesek közül 4 millió 580 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,0 százalék volt. A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 6 ezer fővel, 2 millió 428 ezer főre mérséklődött, míg foglalkoztatási rátájuk – demográfiai okokból – 0,8 százalékponttal, 78,5 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 48 ezerrel, 2 millió 152 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 2,4 százalékponttal, 69,5 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 272 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,3 százalékponttal, 27,8 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,4 százalékponttal, 87,9 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,5 százalékponttal, 64,4 százalékra emelkedett.

A munkanélküliek száma 2021 novemberében 179 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt.A 2021. szeptember-november időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 177 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6 százalék volt.

A 15–74 éves munkanélküliek száma 25 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal csökkent. A férfiak körében a munkanélküliek száma 87 ezer fő volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,9 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 90 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 3,9 százalék volt. A 15–24 éves munkanélküliek száma kismértékben (37 ezer főre) csökkent, munkanélküliségi rátájuk nem változott, 11,9 százalék volt. Az összes munkanélküli ötöde a fiatalok közül került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,2 százalékra, az 55–74 éveseké 0,5 százalékponttal, 2,6 százalékra csökkent.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,0 hónap volt, a munkanélküliek 35,0 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 18,3 százalékkal, 242 ezer főre csökkent.

Így látják az elemzők

A teljes foglalkoztatottság közelében áll a munkaerőpiac, és az extenzív növekedési fázis hamarosan lezárulhat. A további gazdasági fejlődés útja a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozása lehet, csupán új munkahelyek teremtésével már nehéz lesz a gazdasági teljesítmény fokozása - vélik az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrissebb statisztikai adatok alapján.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában leszögezte: a foglalkoztatás Magyarországon továbbra is magas. A foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz mérve  érdemben növekedett tavaly novemberben, míg az előző hónaphoz viszonyítva  kismértékben csökkent, amiben szerepe lehetett a feldolgozóipari gyengélkedésének az alapanyaghiány miatt. A vírus miatt  korábban külföldön állásukat elvesztettek jelentős része nem tért vissza, inkább itthon helyezkedtek el. A századvég elemzője kedvezőtlennek tartja ugyanakkor, hogy a 15-24 évesek foglalkoztatása mérséklődött.

A foglalkoztatás emelkedésével a munkanélküliségi ráta is csökkent, a vírus megjelenése előtti minimumát már csak kismértékben haladja meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdaságban ismét egyre nagyobb mértékű a munkaerőhiány, ami egyrészt serkenti a béremelkedést, másrészt azonban gátolhatja a gazdasági növekedést. Így a további fejlődés útja a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozása lehet, csupán új munkahelyek teremtésével már nehéz lesz a gazdasági teljesítmény fokozása - állapította meg Regős Gábor.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy a nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a munkaerőpiacra és újra emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma. A Takarékbank szakértőinek várakozása szerint 2021-ben 4,0, idén pedig 3,2 százalékos  lehet a munkanélküliség. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárultak a munkahelymegőrzéshez - tette hozzá.

Az év végére újra elérkezett a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet. Az újra megjelenő és várhatóan fennmaradó munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt kialakult aggodalmakat is. Várhatóan 2022-t is növekedéssel és erőteljes bérnövekedéssel indíthatja a magyar munkaerőpiac, bár a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége a végéhez közelít, a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac és az extenzív növekedési fázis hamarosan lezárulhat.