Itt a friss előrejelzés: jövőre még magas inflációra kell készülni, 2023-ban áll csak meg a drágulás

A gazdasági növekedést az előrejelzési időszak elején inkább a belső kereslet húzza majd, míg 2023-ban az ellátási láncok helyreállásával és a beruházások termőre fordulásával már a nettó export hozzájárulása is pozitív lehet - jegyezték meg.

A háztartások fogyasztási kiadásainak volumene 2021-ben 3,3, 2022-ben 7,4, 2023-ban pedig 3,7 százalékkal bővülhet. A növekedésben jövőre nagy szerepe lesz a bázishatásnak, miután a tavaszihoz hasonló korlátozó intézkedésekre nem kell számítani. Ezenkívül a magas foglalkoztatásnak, a reálbérek várható érdemi emelkedésének, valamint a jelentős kormányzati transzfereknek (például családok adóvisszatérítése) is jelentős hatása lesz a fogyasztásra - összegezték. Felidézték, hogy a kormányzat a költségvetési hiány lefaragása és az építőipar kapacitáskorlátja miatt a beruházások egy részét későbbre halasztotta. Ennek ellenére a beruházások az intézet szerint idén 8,8, jövőre 6,4, 2023-ban pedig 7,5 százalékkal nőhetnek.

A nettó export az idei első félévben a növekedésre még pozitív hatást gyakorolt, a harmadik negyedévtől vált ez a hatás negatívvá az erőteljes belső kereslet, illetve a feldolgozóipar nehézségei miatt - emlékeztettek. A pénzromlás üteme a következő időszakban lassan mérséklődhet;

az infláció mértéke a 2021-es 5,1 százalék után 2022-ben várhatóan 5,3 százalékot tesz ki, majd 2023-ban 3,7 százalékra lassulhat.

A pénzromlásra a legnagyobb kockázatot az intézet szerint a magas múltbéli infláció beépülése a várakozásokba és a nemzetközi folyamatok alakulása jelenti. A reálbérek a korábban vártnál magasabb infláció ellenére is növekedési pályán maradnak, 2022-ben 5,7, 2023-ban pedig 6,7 százalékkal emelkednek - jelezték.

A Századvég rámutatott: a jegybank szigorításai a közeljövőben még folytatódhatnak, ám a korábbinál már lassabb ütemben; a reálkamat még 2022-ben is negatív marad. A kutatóintézet üdvözölte, hogy a fiskális politika hangnemet váltott, és a Pénzügyminisztérium bejelentése szerint a 2022-re tervezett hiány a költségvetési törvényben eredetileg szereplőnél 1 százalékponttal alacsonyabb, 4,94 százalék lehet. Az alacsonyabb kiadások segítik az egyensúlyi mutatók (infláció, folyó fizetési mérleg, költségvetési egyenleg) javítását - húzták alá.

A kutatóintézet becslése szerint a költségvetés hiánya 2022-ben a GDP 5,2, míg 2023-ban annak 3,5 százaléka lehet, a GDP-arányos államadósság pedig az idei év végére becsült 79,9 százalékról a következő két év során 75,0 százalékig csökkenhet.