Fejvesztve menekülnek a hitelmoratóriumból a magyarok: mégis mitől ijedtek meg?

Közel 261 milliárd forinttal esett vissza a Magyar Bankholding három tagbankja, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport összesített, moratórium alatt álló hitelállománya 2021 januárja és júniusa között. A három pénzintézet moratóriumban lévő lakossági és vállalati ügyfeleinek mintegy két százaléka igényelte a törlesztés meghosszabbítását október 1-jét követően, elsősorban gyermeknevelésre és jövedelemcsökkenésre hivatkozva. A bankcsoport szakértői csak a tényleges pénzügyi nehézséggel küzdőknek javasolják a moratóriumban maradást.

Míg a hitelállomány nőtt, a moratóriumban maradók aránya csökkent

Közel hat százalékkal, azaz 298 milliárd forinttal emelkedett a Magyar Bankholding teljes lakossági és vállalati hitelállománya 2021 első hat hónapjában. A Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport állománya lakossági oldalon 6,2 százalékkal nőtt, míg a tagbankok vállalati hitelportfóliója 5,3 százalékos növekedést mutat. A tagbanki hitelállomány gyarapodásával párhuzamosan folyamatosan csökkent a moratóriumban maradók száma, ezzel együtt pedig a pénzintézetek összesített moratórium alatt lévő hitelállományának aránya is.

2020 végén a három tagbank által nyújtott lakossági hitelek 41,6 százaléka esetén éltek az adósok a fizetési haladék igénybevételével, míg ez az érték 2021. június végére 33,3 százalékra csökkent. Hasonló változás érzékelhető a vállalati hitelek esetén: míg 2020 végén a cégek 28,4 százaléka élt a fizetési moratórium lehetőségével, 2021 júliusáig a vállalkozások 21,8 százaléka maradt csak a törlesztési moratóriumban.

Összesen 261 milliárd forinttal csökkent a Magyar Bankholding tagbankjainak moratórium alatt álló hitelállománya a 2021. január 1. és június 30. közötti időszakban. A november 1-jétől érvénybe lépő, megváltozott jogosultsági rendszer miatt pedig további csökkenésre számítanak a bankcsoport szakemberei mindkét terület esetén.

Aki teheti, annak javasolt a hiteltörlesztés újrakezdése

Október elseje óta az ügyfelek mindössze két százaléka igényelt a tagbankoknál fizetési haladékot, főként a lakossági ügyfelek kérték a moratórium meghosszabbítását, leginkább gyermeknevelésre és jelentős jövedelem-csökkenésre hivatkozva. A Magyar Bankholding szakértői elsősorban a tényleges pénzügyi nehézséggel küzdőknek tanácsolják a moratórium meghosszabbítását, mivel a moratórium csak a kölcsön visszafizetésének elhalasztását jelenti, ám az időközben felhalmozott kamatot a moratórium lejáratát követően meg kell fizetni.

A moratórium utáni időszakban ki kell fizetni a felhalmozott tartozást, ennek következtében nő a visszafizetendő összeg, bizonyos esetekben pedig a havi törlesztőrészlet is. Ennek megelőzésére javasoljuk, hogy amennyiben ügyfeleink pénzügyi helyzete megengedi, fizessék tovább a törlesztőrészleteket az eredeti kölcsönszerződés feltételei szerint

– nyilatkozta Ginzer Ildikó, a bankcsoport standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.

Megváltozott feltételek a moratórium meghosszabbítására

A törlesztési moratórium 2022. június 30-ig módosult formában, a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott rászorultsági alapon lesz elérhető, amelyet külön nyilatkozatban kérvényezhetnek az arra jogosult személyek. A lakossági ügyfelek esetében a nyugdíjasok, a gyermeket nevelők, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak, valamint azok, akiknek a háztartásában a jövedelem tartósan csökkent, továbbra is jogosultak a moratóriumra.

A vállalkozások esetén azon cégek élhetnek a moratórium lehetőségével, amelyek tevékenységéből származó nettó árbevétele a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban legalább 25 százalékkal csökkent, illetve 2020. március 18-a és a kérelem benyújtásának napja közötti időszakban nem kötöttek kedvezményes gazdaságélénkítő hitel, illetve kölcsön felvételére vonatkozó új szerződést.

A meghosszabbítást már csak október 31-ig lehet kérvényezni – azok az ügyfelek, akik addig nem nyilatkoznak a maradásról, automatikusan kikerülnek a moratóriumból

– tette hozzá Ginzer Ildikó.