Most különösen érdemes olyan alapvető élelmiszereket otthon tartani, amelyekből egyszerűen főzhető egészséges menü, és nem is kerülnek egy vagyonba.

A munkaerőhiány már legalább annyi fejtörést okoz a magyar zöldség-gyümölcs termelőknek, mint az időjárási időjárásviszontagságok. Nem csak szakképzett dolgozókat, de még képzetlen idénymunkásokat is nagyon nehéz találni Magyarországon és a vendégmunkásokat sem vonzza a magyar agrárium. Bár a vállalkozók a magasabb fizetésekkel is igyekeznek kompenzálni, hogy a mezőgazdaság elvesztette a fiatal dolgozók érdeklődését, a munkások elöregedést sem sikerült megállítani. A termés mennyiségére és minőségére pedig direkt hatással van, hogy van e elég munkás. K
A kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerő-hiány, még az időjárás és a tőkehiány is csak ezután következik. Évente körülbelül 50-80 milliárd forint bevételkiesést jelent a munkaerőhiány, illetve a munkaerő minősége a zöldség-gyümölcs ágazatnak, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz. Viszonyításképp a szektor termelési értéke 300 milliárd forint -árulta el a Pénzcentrumnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.
Apáti szerint körülbelül 15-25 százalék közötti mennyiségi vagy minőségi veszteséget szenvedett el a szegmens a munkaerőhiány miatt. Becslések szerint az ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt azonban 200-250 ezer embernek ad munkát.
Míg 15-20 évvel ezelőtt még bővelkedtek az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni és főleg kétkezi munkát végezni. A szakember elmondása szerint, bár a mezőgazdasági munkák legalább középfokú szakképesítést igényelnének, az esetek 80-90 százalékban csak betanított munkaerőt találnak a munkáltatók, és még a körükben is problémát okoz a munkaerőhiány. A probléma egyik gyökere, hogy a fiatalokat már nem vonzza az ágazat - az alkalmazottak zöme 50 év feletti. Még az sem segített a dolgozók elöregedésén, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek a bérek.
Egy napszámos az északkeleti országrészben csak 8-10 ezer forint körüli napi bért keres, havi 20 munkanapra vetítve ez 160-200 ezer forint. Az ország középső és nyugati részében viszont napi 10-12 ezer forint alatt már senki nem megy a földekre, de az sem ritka, hogy 15 ezer Ft jár a napszámért (20 napra 300 ezer forint), és még mindig a nem szakképzett fizikai munkaerőről beszélünk.
Szerinte nem is a fizetések miatt maradnak el a munkavállalók, hanem mert ma már kevesen akarnak a szabad ég alatt dolgozni, ha fúj, ha esik, ha 35 fok van árnyékban. A külföldi vendégmunkásokat sem vonzza a magyar agrárium, már az ukrán és a román kezek is inkább Nyugat-Európában termelnek.
A foglalkoztatottak számáról nincsenek naprakész adatok, de becslések szerint a zöldség-gyümölcs ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású foglalkoztatottnak megfelelő mennyiségű munkaerő dolgozik. A részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt mintegy 200-250 ezer embernek adnak munkát.
A FruitVeB elnökének elmondása szerint az automatizálás és a robotizálás a zöldség- és gyümölcstermesztésben pedig még azokon a területeken is gyerekcipőben jár, amelyekben elvileg alternatívát jelenthet a használatuk. A betakarításnál, a metszésnél és a termésritkításnál viszont a munkafolyamatok 70-80, de adott esetben akár 90 százalékában csak élő munkaerővel végezhető.
JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 54 087 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az MKB Bank 54 721 forintos törlesztőt (THM 14,57%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Apáti Ferenc elárulta, a munkaerőhiány területi visszaesést is okozott elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban, vagyis ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban. A legnagyobb munkaerő-igénnyel rendelkező ágazatok, mint például a kajszi és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek jelentős, 30-40 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben. Stagnálásra vagy enyhe növekedésre pedig csak a viszonylag kevés munkaerőt igénylő ágazatok voltak képesek, mint például a bodza, a dió, a meggy, a szilva és a totálisan gépesített szabadföldi zöldségek.
Az olyan szabadföldi zöldségek esetében, amilyen a paprika vagy a dinnye, az ültetéshez és a szedéséhez is sok kézre van szükség – de miután ez legfeljebb 3-5 hónapnyi munkavégzést jelent egy évben, a vállalkozások nem vesznek fel állandóra munkaerőt.
„A munkaerőhiány mostanra olyan kritikussá vált, hogy a zöldség-gyümölcstermesztők kénytelenek elfogadni azt a tényt, egyáltalán nem biztos, hogy akkor és annyi emberrel tudnak aktuálisan dolgoztatni, mint amennyire éppen szükség lenne. Emiatt pedig kénytelenek a szükségesnél tovább a fán hagyni a gyümölcsöt vagy a földben a zöldséget, ez viszont alapvetően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét is egyaránt
- mondta Apáti Ferenc.
Apáti Ferenc elmondta még: az élőmunkáért folytatott verseny rendkívül kiélezett. Nagyobb eséllyel indulnak benne azok az ágazatok, illetve vállalkozások, amelyek a lehető leghosszabb időre tudnak munkát biztosítani. Ezért aztán sok esetben ennek megfelelően állítják össze a termelési szerkezetet, és például a szamóca mellett dinnyét, a cseresznye mellett meggyet, szilvát és almát is termesztenek, hogy ne csak 1-2, hanem akár 6 hónapig is meg tudják tartani az idénymunkásokat.
Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.
Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.
Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!
A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.
-
Alapanyagtól a vásárlóig: így áll a fenntarthatósághoz a piacvezető kiskerlánc
A Lidl Magyarország a környezettudatosság mellett érvel.
- Kijev nyugtat az amerikai "szuperfegyverekkel" kapcsolatban
- Lehet készülni, némileg felforgatják a Szegedi Tudományegyetem képzéseit
- Tőkeprogramot indít a vállalatok beruházásainak támogatására a kormány - a nap hírei
- Újabb engedmény a kínai születésszám emelésére: házasság nélkül is jöhet a gyerek
- Felőrölte az emberhátrányban záró Újpestet a Ferencváros - eredmények, tabella
- Ferenc pápa: meg kell állítani a világ önpusztítását
Digital Transformation 2023
Sustainable Tech 2023
Biztosítás 2023


