Kritikus a helyzet a magyar gyümölcsösöknél: ennek sok vásárló nem fog örülni

A kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerő-hiány, még az időjárás és a tőkehiány is csak ezután következik. Évente körülbelül 50-80 milliárd forint bevételkiesést jelent a munkaerőhiány, illetve a munkaerő minősége a zöldség-gyümölcs ágazatnak, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz. Viszonyításképp a szektor termelési értéke 300 milliárd forint -árulta el a Pénzcentrumnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.

Apáti szerint körülbelül 15-25 százalék közötti  mennyiségi vagy minőségi veszteséget szenvedett el a szegmens a munkaerőhiány miatt. Becslések szerint az ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt azonban 200-250 ezer embernek ad munkát.

Míg 15-20 évvel ezelőtt még bővelkedtek az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni és főleg kétkezi munkát végezni. A szakember elmondása szerint, bár a mezőgazdasági munkák legalább középfokú szakképesítést igényelnének, az esetek 80-90 százalékban csak betanított munkaerőt találnak a munkáltatók, és még a körükben is problémát okoz a munkaerőhiány. A probléma egyik gyökere, hogy a fiatalokat már nem vonzza az ágazat - az alkalmazottak zöme 50 év feletti. Még az sem segített a dolgozók elöregedésén, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek a bérek.

Egy napszámos az északkeleti országrészben  csak 8-10 ezer forint körüli napi bért keres, havi 20 munkanapra vetítve ez 160-200 ezer forint. Az ország középső és nyugati részében viszont napi 10-12 ezer forint alatt már senki nem megy a földekre, de az sem ritka, hogy 15 ezer Ft jár a napszámért (20 napra 300 ezer forint), és még mindig a nem szakképzett fizikai munkaerőről beszélünk.

Szerinte nem is a fizetések miatt maradnak el a munkavállalók, hanem mert ma már kevesen akarnak a szabad ég alatt dolgozni, ha fúj, ha esik, ha 35 fok van árnyékban. A külföldi vendégmunkásokat sem vonzza a magyar agrárium, már az ukrán és a román kezek is inkább Nyugat-Európában termelnek.

A foglalkoztatottak számáról nincsenek naprakész adatok, de becslések szerint a zöldség-gyümölcs ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású foglalkoztatottnak megfelelő mennyiségű munkaerő dolgozik. A részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt mintegy 200-250 ezer embernek adnak munkát. 

A FruitVeB elnökének elmondása szerint az automatizálás és a robotizálás a zöldség- és gyümölcstermesztésben pedig még azokon a területeken is gyerekcipőben jár, amelyekben elvileg alternatívát jelenthet a használatuk. A betakarításnál, a metszésnél és a termésritkításnál viszont a munkafolyamatok 70-80, de adott esetben akár 90 százalékában csak élő munkaerővel végezhető.

Apáti Ferenc elárulta, a munkaerőhiány területi visszaesést is okozott elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban, vagyis ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban. A legnagyobb munkaerő-igénnyel rendelkező ágazatok, mint például a kajszi és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek jelentős, 30-40 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben. Stagnálásra vagy enyhe növekedésre pedig csak a viszonylag kevés munkaerőt igénylő ágazatok voltak képesek, mint például a bodza, a dió, a meggy, a szilva és a totálisan gépesített szabadföldi zöldségek.

Az olyan szabadföldi zöldségek esetében, amilyen a paprika vagy a dinnye, az ültetéshez és a szedéséhez is sok kézre van szükség – de miután ez legfeljebb 3-5 hónapnyi munkavégzést jelent egy évben, a vállalkozások nem vesznek fel állandóra munkaerőt.

„A munkaerőhiány mostanra olyan kritikussá vált, hogy a zöldség-gyümölcstermesztők kénytelenek elfogadni azt a tényt, egyáltalán nem biztos, hogy akkor és annyi emberrel tudnak aktuálisan dolgoztatni, mint amennyire éppen szükség lenne. Emiatt pedig kénytelenek a szükségesnél tovább a fán hagyni a gyümölcsöt vagy a földben a zöldséget, ez viszont alapvetően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét is egyaránt

- mondta Apáti Ferenc.

Apáti Ferenc elmondta még: az élőmunkáért folytatott verseny rendkívül kiélezett. Nagyobb eséllyel indulnak benne azok az ágazatok, illetve vállalkozások, amelyek a lehető leghosszabb időre tudnak munkát biztosítani. Ezért aztán sok esetben ennek megfelelően állítják össze a termelési szerkezetet, és például a szamóca mellett dinnyét, a cseresznye mellett meggyet, szilvát és almát is termesztenek, hogy ne csak 1-2, hanem akár 6 hónapig is meg tudják tartani az idénymunkásokat.