Milliók úszhatnak el rajta: csak kevesen számolnak ezzel, ha lakást vesznek

Az állampolgárok ingatlan-adásvétellel kapcsolatos jogi tudatosságát vizsgálta online felmérésében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara ((MOKK) ). Többek között arra kereste a választ, hogy tudják-e az emberek, milyen kötelezettségek vonatkoznak rájuk, és milyen jogok illetik meg őket, amikor előleget vagy foglalót fizetnek ki egy ingatlanra. Például, hogy visszakérhetik-e a kifizetett előleget, ha inkább egy másik lakást vennének meg, vagy visszajár-e a foglaló, ha az eladó nem tájékoztatja őket arról, hogy a szomszédos telken egy társasházat kezdenek építeni, ami évekig zavarni fogja a nyugalmukat.

Érdemes ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartást

A kitöltők kevesebb mint egynegyede (24 százalék) tudta csak, hogy a vevő felelőssége ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartás adatait, mielőtt kifizeti a foglalót, ezért nem követelheti vissza azt, még akkor sem, ha a tulajdonos nem számolt be róla, hogy az ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt. Többségük (69 százalék) tévesen azt gondolta, az eladónak a foglaló kétszeresét kell visszafizetnie, ha nem tájékoztatta a vevőt a haszonélvezeti jogról.

Mindez azért fontos, mert  egy korábbi felmérés szerint tízből négy lakásvásárlás esetében a foglaló kifizetése után derül ki, hogy az ingatlan zálogjoggal terhelt vagy haszonélvezője van, illetve tisztázatlanok a tulajdonviszonyai.

Ennek oka, hogy az eladók igyekeznek mielőbbi döntésre sarkallni a vásárlókat, és a legtöbb esetben a vevők még az ingatlan tulajdoni lapját sem nézik meg az akár több millió forintos összeg kifizetése előtt.

Az előleg mindig visszajár, ha meghiúsul az adásvétel

A többség tisztában volt vele, hogy eltérő jogi szabályok vonatkoznak az előlegre és a foglalóra, de azt már kevesebben tudták, hogy pontosan mi a különbség a kettő között. A válaszadók alig több mint fele tudta, hogy a foglalóval ellentétben az előleg minden esetben visszajár, ha meghiúsul az adásvétel, függetlenül attól, melyik fél felelős érte.

Az emberek 70 százaléka azt is helyesen tudta, hogy a foglaló kifizetése után, ha a vevő meggondolja magát, nem követelheti vissza azt. Ezen még egy jól megírt szerződés sem változtat, a válaszadók 21 százaléka rosszul tudta, hogy ha ügyvéddel vagy közjegyzővel készíttetné el a szerződést, visszajárhat neki a foglaló akár teljes összege.

A válaszadók kétharmada helyesen tudta, hogy eladóként a foglaló jelent nagyobb biztonságot, mert ha a vevő felelős azért, hogy meghiúsul az ügylet, elveszti a foglalót, az előleg azonban mindig visszajár, ha meghiúsul az adásvételi szerződés.

A legtöbb helyes válasz arra a kérdésre érkezett, hogy mekkora összeget kap vissza a vevő, ha az eladó a foglaló kifizetése után dönt úgy, mégsem adja el neki az ingatlant. 79 százalék volt tisztában a szabállyal, miszerint, ha az eladó gondolja meg magát, a kapott foglaló kétszeresét kell visszatérítenie.

„Hiába csábító egy új lakás, először meg kell bizonyosodni a tulajdonviszonyokról és az esetleges terhekről, amelyeket a tulajdoni lapról lehet leolvasni. Amíg nem láttuk egy ingatlan tulajdoni lapját, felelőtlenség egy fillért is kifizetni – mondta el dr. Tóth Ádám.

A MOKK elnöke hozzátette, hogy akár foglalót, akár előleget ad át az ingatlanvásárló az eladónak, lehetőleg kérje jogász közreműködését, mert különben nehezen tudja majd bizonyítani a történteket. A sokféle jogi probléma miatt pedig érdemes már az első kötelezettségvállalás előtt ügyvéddel vagy közjegyzővel konzultálni.