Fájó drágulás jöhet a magyar trafikokban: hamarosan valósággá válhat a háromezer forintos cigaretta

Az elmúlt években a kiskereskedelemben számos termék drasztikus drágulását tapasztalhatták a vásárlók. A dohánytermékek is ide tartoznak – ám ennek ellenére a dohányzás továbbra is rendkívül elterjedt szokás Magyarországon, amely komoly egészségügyi károkat okoz. A hagyományos cigaretta ára jelenleg 2400–2600 forint körül alakul, és a szakértők szerint a 3000 forintos ár sem elképzelhetetlen a közeljövőben, köszönhetően a jövedéki adó folyamatos emelésének és az Európai Bizottság új javaslatainak.

Mindez nem csupán az egyéni kiadásokat növeli, hanem a társadalomra nehezedő egészségügyi és gazdasági terheket is fokozza. A dohányzás következményei nemcsak a dohányosokat érintik, hanem a környezetük egészségét és a közegészségügyi kiadásokat is jelentősen befolyásolják.

Egészségügyi károk és statisztikák

A dohányzás egészségügyi kockázatai vitathatatlanok: a káros szenvedély a rákos megbetegedések, a szív- és érrendszeri problémák vezető oka, de negatív hatással van a termékenységre is. Magyarországon évente 359 fő/100 ezer lakos hal meg dohányzás következtében, ami messze az uniós átlag (266/100 ezer) felett van.

A fiatalok dohányzási szokásai sem elhanyagolhatók: a KSH adatai szerint az első cigarettát átlagosan 17,5 éves korban szívják el a fiatalok, a fiúknál 16,8, a lányoknál 18,3 éves korban. Az Eurobarometer 2023-as felmérése szerint a hazai lakosság 26%-a dohányzik (EU-átlag: 24%), míg 14% már leszokott (EU-átlag: 20%). Bár a dohányzásról való leszokás mértéke emelkedett az elmúlt években, a magyar dohányosok aránya továbbra is az uniós átlag felett van.

EU-s intézkedések és szakértői vélemények

A jelenségre reagálva az Európai Unió egy újabb intézkedést jelentett be, ezzel próbálnák visszaszorítani a dohányzást. Az új szabályozás a dohánytermékeket, így a hagyományos cigarettákat és az új típusú, égéssel nem járó nikotintermékeket (hevített dohányok, nikotinpárnák) egy kategóriába sorolná, ami az adó és az értékesítési szabályozások szigorítását jelenti.

A témáról Lengyel Antal, a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetségének elnöke korábban nyilatkozott a Pénzcentrumnak: szerinte a tervezet elhamarkodott és bizonyítékokkal alá nem támasztott döntés lenne, amely a magyar trafikrendszert és tízezrek megélhetését veszélyeztetné. Lengyel Antal kiemelte, hogy a magyar dohánykiskereskedelem több mint 18 000 embert foglalkoztat, a gyártói és beszállítói lánccal együtt pedig akár 20 000 főt, míg a dohánytermesztés további 10–12 ezer embernek biztosít idényjellegű megélhetést.

A szövetség szerint a teljes tiltás a feketepiac fellendüléséhez vezetne, ami komoly közegészségügyi és közbiztonsági kockázatot jelentene. A nem égéssel járó nikotintermékek alacsonyabb kockázatot hordoznak, ezért a szabályozásuk és adóztatásuk eltérő kezelése indokolt.

Nem mindenki gondolja így

Nemrég a Prémium Egészségpénztár szakértői azt közölték, hogy közkeletű tévedés, miszerint az államnak jó üzlet a dohányzás az adóbevételek miatt. Becslések szerint a dohánytermékek fogyasztása a hazai társadalom számára másfélszer akkora költséget jelent az egészségügyi ellátás figyelembevételével, mint amennyi adóbevételt hoz, a különbség pedig évente százmilliárdokban mérhető.

„Rendkívül fontos tehát, hogy minél több aktív dohányos próbáljon változtatni mielőbb, és véglegesen elhagyni az életéből a dohányzást. Hazánkban is számos, ezt támogató módszer érhető el, de most először indult olyan országos program, amelyben erőteljesen megjelenik pénzügyi motivációs elem” – hívták fel a figyelmet.

Hozzátették: a Pénztári Öngondoskodásért Alapítvány és a Prémium Egészségpénztár által közösen jegyzett programot sikeresen teljesítők 50 ezer forint egészségcélú célzott jóváírást kapnak.

A program bevezetését az is indokolta, hogy bár a pénztártagok körében a dohányosok aránya az országos átlagnál alacsonyabb, mindössze 15%, 80%-uk tervezi a leszokást, és szívesen venné egy ilyen ösztönző program működését.

Mi lenne, ha betiltanák a dohányzást Magyarországon?

Egyes országok már bizonyos korosztályok számára a dohányzás teljes betiltását tervezik törvényi úton. A döntés értelmében a fiatalabb generációk tagjai soha többé nem gyújthatnak rá az adott országban, nagykorúvá válásuk után se.

De vajon mi történne, ha Magyarországon is felmenő rendszerben betiltanák a dohányzást? Egy régebbi cikkünkben ezzel a gondolattal játszottunk el, kiemelve a lehetséges előnyöket – csökkenő egészségügyi terhek, javuló közegészség, hosszú távon alacsonyabb kiadások – valamint az olyan hátrányokat is, mint a gazdasági kiesés, a munkahelyek elvesztése és a feketepiac fellendülése.

Bár a teljes tiltás radikális megoldás lenne, a szakértők szerint jelenleg Magyarországon nincs napirenden ilyen döntés, és annak bevezetése egyelőre nem tűnik reálisnak.