Hamarosan élesedik a brüsszeli vasszigor: több ezer hazai munkahely tűnhet el végleg, ha ezt meglépik

Az utóbbi hónapokban egyre több hír érkezik a dohányzás visszaszorítását célzó új szabályokról. A Pénzcentrum korábban beszámolt róla, hogy az Európai Bizottság jelentős jövedékiadó-emelést tervez a dohánytermékekre, ami akár 1000 forintos drágulást is hozhat egy doboz cigaretta esetében Magyarországon. A cél az uniós adóterhek egységesítése, ám ez a magyar piacon, ahol jelenleg az egyik legalacsonyabb a cigaretta adótartalma, komoly áremelkedést eredményezne.

A szigorítási hullám ezzel nem áll meg: az autóban dohányzás tiltása már hazánkban is életbe lépett, és több európai ország, például az Egyesült Királyság is betiltja az eldobható e-cigarettákat. Most pedig egy újabb, kiszivárgott brüsszeli javaslat kavarta fel az állóvizet: az Európai Unió egy kategóriába sorolná a hagyományos cigarettát és az új típusú nikotintermékeket, (ilyenek pl. a hevített dohánytermékek vagy a nikotinpárnák).

Ez a terv, ha megvalósul, nemcsak a fogyasztói árakra, hanem az egész hazai dohánypiacra és kiskereskedelemre is drámai hatással lehet. Korábban a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége már nyilatkozott a Pénzcentrumnak, akkori cikkünkben azt fejtegettük, milyen gazdasági és egészségügyi hatásokkal kellene számolni, ha egyszer csak minden magyar kénytelen lenne letenni a cigarettát.

Most újra megszólaltak: a szervezet elnöke, Lengyel Antal reagált az Európai Unió kiszivárgott javaslatára, amely egy kalap alá venné a hagyományos cigarettákat és az új típusú nikotintermékeket.

A szövetség kérdésünkre azt mondta: a döntés azért elhamarkodott, mert az uniós tervezet „nincs kellően megalapozva”, és hiányoznak a komoly hatásvizsgálatok és tudományos bizonyítékok, amelyek indokolnák, hogy az új típusú nikotintermékeket a hagyományos cigarettával azonos kategóriába sorolják.

Az új típusú nikotintermékek alternatívát kínálnak azoknak, akik nem tudnak vagy nem akarnak leszokni, de csökkenteni szeretnék az égésből származó káros anyagok hatását

– hangsúlyozta az elnök.

A szövetség szerint a jelenlegi, eltérő szabályozás logikus és indokolt, hiszen az új technológiák nem járnak égéssel, így nem keletkezik füst, korom és számos ismert rákkeltő anyag. Éppen ezért továbbra is alacsonyabb adókulcsot javasolnak ezekre a termékekre, hogy ösztönözzék a kevésbé káros alternatívák felé való elmozdulást.

Az Európai Bizottság szerint az új típusú termékek hasonló egészségügyi kockázatot hordoznak, mint a hagyományos cigaretták. Ezt azonban a szövetség nem látja bizonyítottnak.

Tudományos igazságok kérdésében nem mi vagyunk a döntőbírók, de az biztos, hogy az égés során keletkező melléktermékek számos betegségért felelősek. Az égéssel nem járó termékek ezeket a hátrányokat nem hordozzák

– mondta Lengyel Antal.

Az EU tervezet egyik eleme az értékesítési pontok számának csökkentéséről szól, ami a magyar trafikokat is érinthetné. Lengyel Antal szerint azonban a hazai rendszer már most is erősen szabályozott, és a fiatalok védelmét szolgálja.

A magyar trafikrendszer európai szinten is sikertörténet. A boltok száma korlátozott, lakosságszámhoz kötött, és kizárólag nagykorúakat szolgál ki. A rendszer működik, nem igényel további szűkítést.

A szövetség inkább egy jól szabályozott, állami licencalapú modell következetes működtetését látja célravezetőnek, nem pedig az értékesítési pontok egyszerű csökkentését.

A tervezet egyik legvitatottabb eleme, hogy az EU betiltaná a dohánytermelők állami támogatását. "Ez Magyarországon több ezer ember megélhetését sodorhatná veszélybe" - figyelmeztet a szövetség elnöke, majd részletezte is:

A dohánytermesztés mintegy 10 ezer embernek ad munkát, jellemzően a keleti régiókban, ahol kevés más lehetőség van. A szezon márciustól októberig tart, így hosszú időre biztosít jövedelmet.

Lengyel szerint a dohány olyan gyengébb minőségű földeken is megterem, ahol más növény nem, ezért a termesztés megszűnése nemcsak munkahelyeket, hanem földhasznosítási lehetőségeket is elvesz az országtól.

A szövetség attól tart, hogy ha az EU teljesen kivonná az alternatív termékeket a piacról, az a feketekereskedelem fellendüléséhez vezetne. "Ha ezek a termékek nem lesznek elérhetők a trafikokban, az emberek az interneten vagy csempészúton fogják beszerezni őket. Ez már most is valós veszély" – mondta Lengyel Antal.

Az illegális termékek pedig semmilyen ellenőrzésen nem mennek át, így komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, és az ifjúságvédelmi eredmények is semmivé válhatnak, hiszen az illegális árusokat nem kötik korhatáros szabályok.

– tette hozzá.

A Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége szerint tehát az EU javaslata jelen formájában aránytalan és megalapozatlan, hiszen figyelmen kívül hagyja a nemzeti sajátosságokat, a gazdasági hatásokat és a feketepiac veszélyeit.

Lengyel Antal szerint a cél a fiatalkorúak védelme és az egészségügyi kockázatok csökkentése közös az EU-val, de a megoldás nem az azonos kategóriába sorolás és a tiltás, hanem a továbbfejlesztett, szabályozott, ellenőrzött rendszer fenntartása.