Az alváshiány tényleg butít: mérhetően csökken az intelligencia, ha nem alszunk eleget

Mint mondta, tartós alváshiány esetén romlanak a végrehajtó funkciók és a döntéshozatali képesség, ami az intelligenciatesztek eredményeiben is kimutatható.

Az alvászavar különösen gyakori ADHD-s és tanulási nehézséggel küzdő gyermekeknél, de a felnőttek körében is jelentős probléma. Hozzátette: célzott mentális tréninggel és rendezett alvásrutinnal az enyhe kognitív hanyatlás többnyire visszafordítható.

Hogyan alszik egy egészséges ember?

Egy teljesen átlagos, egészséges idegrendszerű ember élete az alvás és az ébrenlét egymást feltételező ciklusos aktivitásaiból áll: a nappali aktivitást követően éjjelente a szervezetünk takaréklángra kapcsol, mi pedig álomra hajtjuk a fejünket, hogy a pihenéssel töltött időszak során regenerálódjon a szervezetünk, illetve, hogy feldolgozzuk a nap során minket elárasztó brutális információhalmazt. Az éjszakai alvás során a NREM és a REM alvási fázisok váltakoznak, amelyeknek, ha felborul a kényes rendje, az egész életünkre kihatással lesz.

Egy egészséges felnőtt embernek 6-9, szigorúbb értelemben 7-8 óra az alvásigénye (érdekesség, hogy míg egyes emberek már 6 óra alvás után is kiegyensúlyozottan kezdik az új napot, másoknak 9 vagy még több alvással töltött óra kell a regenerálódáshoz – idősebbeknek ennél kevesebb, 5-6 óra is elég). Az alvászavar akut formái teljesen hétköznapi jelenségnek számítanak: az éjszakai álmatlanság okai közé soroljuk például a sok stresszt, a minket érő hatások okozta szorongást, aggodalmakat vagy az izgatottságot is. Azonban, ha rendszeresen és tartósan fennálló álmatlanság nehezíti meg mindennapjainkat, akkor már az alvászavar nevű jelenséggel állunk szemben. Nézzük, mi az alvászavar jelentése, mik az éjszakai alvászavar okai!